Fokozatos kilábalás várható a Századvég szerint

A gazdaságkutató a járvány harmadik hulláma okozta lezárások miatt az idei növekedési várakozásait mérsékelte, a jövő évit viszont megemelte.

A lezárások visszavetették a fogyasztást Fotó: Mirkó István

A jelenlegi adatok tükrében a gazdasági teljesítmény jövőre érheti el újra a 2019-es szintet – olvasható a Századvég Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzésében. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. decemberi előrejelzése óta két fontos tényező volt, amelyet az új előrejelzés elkészítésekor figyelembe kellett venni. Ezek a gazdasági növekedés szempontjából ellentétes irányúak: a vártnál kedvezőbb negyedik negyedéves GDP-adat azt mutatja, hogy a korlátozások által nem érintett ágazatok gyorsan regenerálódtak, ez javítja az idei kilátásokat. Ezzel szemben a decemberi előrejelzés idején a korlátozó intézkedések januárig voltak érvényben, amelyeket azóta a járvány elleni egészségügyi védekezés elősegítésére többször meghosszabbítottak, illetve a harmadik hullám megérkezésével újabbakat is bevezettek. Ez a gazdasági teljesítményt negatív irányban befolyásolja, és mérsékelheti a hosszú távú kilábalás esélyeit is.

„E két tényezőt figyelembe véve idei növekedési várakozásainkat 4,0 százalékra mérsékeltük, míg a jövő évit, feltételezve a 2021 második negyedévtől meginduló kilábalást, 5,1 százalékra emeltük. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jelenlegi adatok figyelembevételével a gazdasági teljesítmény 2022-ben érheti el újra a 2019-es szintet” – írják az elemzés készítői.

A lezárások visszafogták a fogyasztást, de a későbbiekben jelentős kereslet jelenhet meg
Fotó: Mirkó István

A háztartások fogyasztási kiadásai a tavalyi 2,5 százalékos visszaesés után idén 3,2 százalékkal, míg jövőre – a korlátozások megszűnését feltételezve – 4,7 százalékkal növekedhetnek. A korlátozások visszafogják a fogyasztást, ugyanakkor a háztartások megtakarításának növekedését is eredményezik,

így amikor ismét igénybe lehet venni az átmenetileg elérhetetlenné vált termékeket és szolgáltatásokat, akkor jelentős kereslet jelenhet meg – áll az elemzésben.

A beruházásoknak fontos szerepe lehet a hosszú távú kilábalásban és új munkahelyek teremtésében a megszűnt munkahelyek helyett. A beruházásokat segíthetik az alacsony kamatok, az elérhetővé váló uniós források, valamint az uniós közös hitelfelvétel nyomán megnyíló további forráslehetőségek, míg például a bizonytalan gazdasági helyzet fékezőleg hat. E tényezőket figyelembe véve a beruházások esetében idén 7,5 százalékos, jövőre pedig 5,8 százalékos emelkedést várnak a gazdaságkutató elemzői.

A járványhelyzet az exportra is kedvezőtlenül hatott: a tavaly tavaszi időszakban az ellátási nehézségek és a megtorpanó külső kereslet, illetve ennél is tartósabban pedig a turizmus visszaesése rontotta a számokat. Bár a turizmus helyreállása csak a korlátozások feloldása után kezdődhet el, és akkor is csak fokozatos lehet, a termékek exportja a tavalyinál kedvezőbben alakulhat, feltételezve a külső kereslet megfelelő alakulását.

Így az export idén 8,7, jövőre pedig 8,1 százalékkal növekedhet, míg az import bővülése rendre 7,8, illetve 7,0 százalék lehet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a külkereskedelmi egyenleg hatása 2021-ben és 2022-ben a növekedésre már pozitív lehet.

A munkaerőpiacon ebben az évben alacsony, de a korábbi években megszokottnál magasabb, 4,2 százalékos munkanélküliséggel számol a Századvég Gazdaságkutató Zrt. A munkanélküliség kapcsán jelentős kockázatot jelent, hogy meddig húzódnak el a korlátozó intézkedések, mikor eredményeznek ezek hosszan tartó elhúzódásuk esetén esetlegesen jelentősebb mértékű elbocsátásokat.

A beruházások magas volumene segítheti a foglalkoztatás visszatérését a korábbi magas szintre, így a munkanélküliség jövőre 3,6 százalékra csökkenhet.

Az inflációt ebben az évben nagyban befolyásolják a bázishatások: a tavaly tavaszi zárlatnál az olaj világpiaci ára jelentősen visszaesett, ami megjelent az üzemanyagárakban is. „Ez most az alacsony bázis miatt magasabb inflációt eredményez, azaz a pénzromlás üteme idén a várakozásaink szerint 3,5 százalék körül alakulhat, míg jövőre 3,2 százalék lehet” – áll az elemzésben. Az inflációt felfelé hajtja továbbá a gyengébb árfolyam, de kockázatot jelent az is, hogy ha a korlátozások miatt elérhetetlenné vált szolgáltatások ismét elérhetővé válnak, az áruk hogyan alakul: a csökkenő kínálat és az elmaradt bevételek várhatóan áremeléseket eredményeznek majd. Ugyanakkor a mérsékelt külső infláció lassítja az áremelkedést. A maginfláció által leírt alapinflációs folyamatok azonban továbbra is erősek, azaz a jegybanki döntéshozóknak figyelemmel kell követniük az adatok alakulását, és szükség esetén megtenni a szigorító lépéseket. A monetáris politika irányultsága ezeket figyelembe véve is laza maradhat az előrejelzési horizonton – összegzik az elemzők.

A tavalyi alacsony bázis idén magasabb inflációt eredményezhet
Fotó: Teknős Miklós

A költségvetési hiány ebben az évben is magas, de a tavalyinál alacsonyabb lehet, a GDP 7,1 százalékát teheti ki, majd jövőre 5,0 százalékra csökkenhet. Ez azt is jelenti, hogy a GDP-arányos államadósság a Századvég becslése szerint idén 81,4 százalékra emelkedik, majd jövőre 79,2 százalékra csökken. A GDP-arányos államadósság tavalyi emelkedése nyomán a vírushelyzet elmúltával a korábbinál alacsonyabb hiányra és gyorsabban csökkenő államadósságra lesz szükség.

Az előrejelzést érintő legfontosabb kockázat természetesen a koronavírus, illetve az azzal kapcsolatos korlátozások fennmaradása – hangsúlyozza a kutatóintézet, amely a becslés elkészítésekor azzal számolt, hogy a korlátozások az oltások előrehaladásával fokozatosan feloldásra kerülnek a második negyedévben. Ennek elhúzódása azonban több százalékponttal visszavetheti a növekedést, míg egy gyorsabb újraindulás és kilábalás pozitív kockázatot jelent – jegyzi meg az elemzés.