Házasság és válás japán módra

Fenekestül felforgatja az iparágat az elektromos hajtásra való átállás, neves márkák tűnnek el a süllyesztőben és ismeretlenek emelkednek fel. A hagyományos autógyártók korábban elképzelhetetlen szövetségekbe tömörülnek, topmenedzsereket börtönnel fenyegetnek.

2020. 01. 07. 17:38
Carlos Ghosn, Chairman and CEO of the Renault-Nissan Alliance, gestures before an interview during the 87th International Motor Show at Palexpo in Geneva
A menesztett topmenedzser, Carlos Ghosn, háttérben a Nissan által megalkotott SUV, a Qashqai, ami divatot teremtett Fotó: REUTERS/Denis Balibouse
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elképesztően botrányos autóipari sztori sajátította ki magának a médiát az év első napjaiban: Carlos Ghosn, a Renault–Nissan korábban elmozdított és köztörvényes bűncselekményekkel megvádolt topmenedzsere tokiói házi őrizetéből egy hangszertokban szökött meg, majd magánrepülőn elhagyta Japánt, és végül szülőhazájában, Libanonban tűnt fel, ahol védelemben részesítették. A történet annyira meglepő és mulatságos, hogy akár P. G. Wodehouse is írhatta volna, a zenészeknek álcázott titkos ügynökök akciója pedig olyan komolytalan, hogy hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla, itt nehézsúlyú autóipari szereplőkről van szó. Ghosn bravúros kimenekítésére azért volt szükség, mert az addig megkérdőjelezhetetlen tekintélyű csúcsmenedzsert másfél éve váratlanul letartóztatták, megvádolták és börtönbe zárták.

Carlos Ghosn 1999-ben lett a Nissan cég igazgatója, 2000-ben elnöke, majd 2001-ben vezérigazgatója. Neki tulajdonítják, hogy a Nissan kikerült az addigi pénzügyi válságból. Ghosn 2005-től a Renault cég vezérigazgatója is volt. Amikor 2016-ban a japán Mitsubishi Motors bajba került, Ghosn lett a Mitsubishi Motors cég vezérigazgatója is. Ez a hármas szövetség 2018 első felében a világ legnagyobb autógyártójává vált, ugyanis 5,54 millió autót értékesítettek, öt százalékkal többet, mint 2017 első felében. Ezzel átvették az első helyet a Volkswagen-csoporttól.

A csoporton belül ráadásul a Nissan képviselte a technológiai innovációt. A pénzügyi csődtől megmenekült japán vállalat 2007-ben olyan új modellt fejlesztett ki, ami megváltoztatta a világ autódivatját. A Nissan Qashqai volt az első igazi, a városi flaszterre szánt családi terepjáró, mai nevén cross­over, azaz SUV. Az ezredfordulón még az egyterű volt a családok kedvence, a többletteret magasabb építéssel kínáló autófajta. Ennek a feltalálója egyébként a Renault volt, amely az Escape-pel kezdte meg a térbővítést, és a Scenickel vált a családok kedvencévé. Mára az SUV lett az autóipar ásza, és az egyte­rűek iránti kereslet csak olyan esetben nő, ha állami támogatás kapcsolódik hozzá. A Nissan másik sikertörténete a Leaf, az első, családi célra is alkalmas autó, amelyet kizárólag akkumulátorból nyert áram hajt. A Nissan az e-autóval is megelőzte a konkurenciát, melynek eredményeként mára a Leaf lett a világ minden idők legkeresettebb autó­pályaképes e-autója, globális eladása több mint háromszázezer darabra rúg 2010. decemberi bevezetése óta.

A menesztett topmenedzser, Carlos Ghosn, háttérben a Nissan által megalkotott SUV, a Qashqai, ami divatot teremtett
Fotó: REUTERS/Denis Balibouse

A Renault és a Nissan együttműködése azonban korántsem volt felhőtlen az elmúlt húsz évben. Az együttműködés kezdetén a Nissan formálisan csődben volt, és Ghosn mentette ki ebből a helyzetből. Ám később, amikor a japán cég működése stabillá vált, a francia gyámkodás – amelyet Ghosn testesített meg – terhessé vált. A Nissan nagyobb és jövedelmezőbb cég, mint a Renault, piaci értéke megközelítőleg kétszerese a Renault-énak. Ennek ellenére az európai partner az, amely tényleges ellenőrzést gyakorol a szövetség felett, mivel jelentős szavazati részesedést kapott a Nissanban, miközben utóbbi nem részesült ilyenből. Ezenkívül a Renault legnagyobb részvényese a francia kormány, így a Nissan üzletpolitikája a francia kormány ellenőrzése alá kerülhet, ami kiváltotta mind a Nissan, mind Japán neheztelését.

A Nissan újra kívánta tárgyalni az együttműködés feltételeit, ami feszültséget keltett a partnerek között. Ghosn pedig éppen azon dolgozott, hogy a két cég összeolvadását véglegesítsék, például azért, mert meghívást kaptak a Fiat–Chrysler cégcsoporttól egy globális márka létrehozására. Ebben a lélektani pillanatban következett be a topmenedzser letartóztatása. Miután Ghosnt 2018. november 19-én Japánban lefogták, eltávolították előbb a Nissan Motor, majd a Mitsubishi Motors éléről is. A Renault egy ideig még kitartott mellette, de 2019. január 24-én leváltották a vezérigazgatói és az elnöki posztról. 2019 tavaszán Carlos Ghosnt Japánban óvadék mellett kiengedték és házi őrizetbe helyezték, majd december 30-án megszökött a házi őrizetből. A Ghosn elleni vád sikkasztás, amit a külvilág vagy elhisz, vagy nem. Kétségtelen tény ugyanis, hogy a csúcsmenedzser az utóbbi húsz évben a világ egyik legjobban fizetett autóipari vezetője volt.

Miután a Renault–Nissan–Mitsubishi nem volt cselekvőképes, a Fiat–Chrysler-csoport a Peugeot–Citroën–Opel konglomerátumot hívta meg a csatlakozási tárgyalásokra. Bár a két vállalat csak október 31-én jelentette be, hogy tárgyalásokat indított az egyesülésről, december 18-án már véglegesítették és jóvá is hagyták az egyesülés feltételeit. A Fiat Chrysler Automo­biles olasz–amerikai és a Peugeot francia autógyártók a kötelező érvényű fú­ziós előszerződés elfogadásával két közepes méretű konszernből a világ negyedik legnagyobb, mintegy ötvenmilliárd dollár tőkeértékű autóipari csoportjává válhat.

Azt, hogy a világ autóiparát jelentős nyomás alá helyezte a szén-dioxid-kibocsátás elleni fellépés, jól jelzi a vállalati vezetők elleni eljárások száma. Nem Carlos Ghosn volt az első topmenedzser, aki ellen bírósági eljárás indult mostanában. A VW ikonikus vezetőjét, a magyar származású és a győri Audi-gyárért lobbizó Martin Winterkornt az amerikai hatóságok 2018 tavaszán a sajtóban dízelbotránynak nevezett, 2015-ben nyilvánosságra került visszaélések eltussolásával vádolták meg, majd elfogatási parancsot adtak ki ellene. Tavaly szeptemberben az egyik német ügyészség is megvádolta, hasonlóan, mint két másik VW-vezetőt, Herbert Diesst és Hans Dieter Pötscht. Tavaly nyáron vádat emeltek az Audi első számú vezetője, Rupert Stadler ellen is. Ugyancsak gyanúba került a Porsche: a motorok fejlesztéséért felelős vezetőt, Jörg Kernert helyezték előzetes letartóztatásba 2018-ban.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.