Szabálytalanul foglalkoztatták a munkavállalók közel 60 százalékát, míg a munkáltatók 67 százalékánál tártak fel szabálytalanságot a hatósági ellenőrzéseken az első fél évben – derül ki a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának jelentéséből. Az eredmények nagyjából azonosak a 2018 első hat hónapjában tapasztaltakkal.
Továbbra is a feketefoglalkoztatás, tehát a bejelentéssel kapcsolatos kötelezettség elmulasztása érinti a szabálytalanul foglalkoztatottak legnagyobb hányadát, közel 14 százalékukat. Ez 2,5 százalékos emelkedést jelent az előző év január és június közötti időszakához képest. Az ágazatok közül továbbra is az építőiparban, a mezőgazdaságban, a vendéglátásban, a feldolgozóiparban és a kiskereskedelemben a legtöbb a feketén dolgoztatott.
Az építőiparban a munkavállalóknak kevesebb mint harmadát, 28 százalékukat érintette a szabálytalan foglalkoztatás. Az építőiparban és a vendéglátásban ugyan csökkent a feketemunka aránya, ellenben a vagyonvédelemben lényegesen – több mint tíz százalékkal – több szabálytalanságot tártak fel a hatóság munkatársai, míg a kereskedelemben és a mezőgazdaságban kisebb mértékű volt a növekedés; e két ágazat tapasztalatai lényegében megegyeztek a korábbi időszak eredményeivel.
Nőtt a szabálytalanság a vagyonvédelem területén
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A munkáltatók továbbra is adminisztrációs hibával, könyvelői mulasztással vagy próbamunkával, próbanappal magyarázzák a leggyakrabban, hogy miért nem tettek eleget bejelentési kötelezettségüknek. A hatóság arra figyelmeztet: a próbamunkának nevezett – valójában – próbaidő is a munkaviszony része, azaz erre hivatkozással a munkáltató nem mentesülhet bejelentési kötelezettsége alól.
Ugyanakkor kedvező, hogy egyre több munkáltató a próbanapokra egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban bejelenti a munkavállalókat, így a foglalkoztatásuk legális. Több munkáltatónál tapasztalható, hogy a munkavállalókat esetenként hosszabb ideig, akár hetekig, de egy-két hónapig is próbamunkán foglalkoztatják, munkaszerződés és bejelentés nélkül.
Az összegzésből kiderül: a legtöbb feketén foglalkoztató szándékosan, adóelkerülési céllal dönt, ezzel versenyelőnyt remélve a vállalkozásnak. Az egyszerűsített foglalkoztatásnál figyelhető meg néhány esetben a bejelentések véletlen elmaradása vagy késedelmes megküldése. Ezek a hibák ugyanakkor adminisztratív okokra vezethetők vissza.
