Kitolathat végre a vakvágányról a budapesti turisztikai szektor

Üzleti modellváltásról szóló javaslatokat vár a kormány a szakmai szervezetektől, mivel Budapesten a turizmus szereplői évente a forgalom 90 százalékában kiszolgáltatottak a külföldről érkező turisták költéseinek, ami a pandémia időszakában rövid idő alatt jelentős, maradandó veszteségeket idézett elő az ágazatban. Ötletelnek a szakértők, és egyöntetűen támogatnák a magyar vendégek felé jobban nyitó modellváltást az európai turisták júliusi érkezésével fellélegző vállalkozások, ám félő, hogy a közös előrelépést a válságba került szektort magára hagyó fővárosi vezetés akadályozhatja.

2021.05.03. Budapest Budapest, nyitás, covid-19 Fotó: Kurucz Árpád

Aláhúzta, hogy az üzleti modellváltással ki kell építeni olyan turisztikai kapacitásokat is, amelyeket a vidéki magyarok vesznek igénybe. A kormányfő üzent a szakmai szervezeteknek és az iparkamaráknak, hogy tegyék le a kormány asztalára a modellváltásról szóló javaslataikat.

Belföldről táplált presztízs

– A tömegturizmus helyett a minőségi szolgáltatásokra kell építeni a fővárosi modellt, amelyben prioritásként kell kezelni, hogy

a külföldi turisták jelenléte a helyi közösségek számára a fejlődés, a gyarapodás lehetőségét jelentsék,

ne pedig – ahogy az elmúlt években történt – napi szintű kényelmetlenséget okozzanak a lakosságnak. Budapest presztízse turisztikai célpontként érdemben csak akkor emelkedhet, ha

a magyarok kiszolgálása éppúgy elsőbbséget élvez, mint a külföldről érkezőké

– fejtette ki a miniszterelnök szavai kapcsán a Magyar Nemzetnek Galgóczy Ferenc, aki száz százalékban magyar tulajdonú cégeivel a légi közlekedésben és az utazásszervezői piacon rendelkezik évtizedes tapasztalatokkal. Az egykor a Malév GH alvállalkozójaként, ma a Neckermann befektetőjeként ismert szakember szerint várható, hogy az iparág ismét meglátja a fantáziát a belföldi és az autós utakban.

– Budapestiként azt gondolom, hogy

a főváros a belföldi és a külföldi turisták találkozóhelye kell legyen.

Gyakorló utazóként magam is úgy vélem, hogy mennyiségben szerényebb, viszont színvonalban magasabb minőségű utazásokat érdemes tervezni a közeli jövőben – vélekedett Galgóczy Ferenc, aki szerint a turizmus fejlődésének kéz a kézben kell járnia a gasztronómia további fejlődésével is, amely a nemzeti jellegű kínálat vonzerejét erősítheti.

A tömegturizmus helyett a minőségi szolgáltatásokra kell építeni a budapesti modellt
Fotó: Bach Máté

– Ezért stratégiai fontosságú lehet egy magyar tulajdonú, de minőségi szolgáltatásokat kínáló légitársaság alapítása is, amely az igényes, fizetőképes utasokat szolgálja ki a korábbi tömegturizmus helyett – vélekedett.

Kihagyott gólok

Emlékezetes, a koronavírus-járvány tavalyi berobbanása után a kormány a beomló turizmus segítségére sietett, és az ágazat első, tavaszi mentőcsomagja óta számos további, a vállalkozások, munkahelyek megmentését célzó adó- és járulékkedvezményt, adminisztrációs, működésbeli könnyítést biztosít, miközben lépéseket tett a lakossági fogyasztás ösztönzésére is.

Ehhez képest a Karácsony Gergely vezette budapesti városvezetés érdektelensége arculcsapásként érte az évekig tetemes helyi adóbevételeket termelő rekordforgalmú turisztikai piac vállalkozásait. Összeomlásuk után kénytelenek voltak azzal szembesülni, hogy várakozásaik és

a konkrét segítségkérések ellenére a főpolgármester a kiürült ágazati kassza láttán dacosan hátat fordított, cserben hagyva több ezer kiszolgáltatott vállalkozót.

Pedig közülük többen a bezárt időszak alatt komoly megélhetési válságot éltek meg a családjaikkal, és sokaknak csak a kormányzati segítség jelentett menekülőutat.

– Talán sosem volt még ennyire aktuális az a mondat, hogy Budapest Karácsony Gergely szerint mindenkié, de jelenleg nincsen gazdája. Pedig

a rombolás és az ad hoc jellegű politikai tevékenység helyett ideje lenne a fejlődés és fenntartható tervezés politikáját követnie,

ugyanis minden nyilatkozatában egy élhetőbb Budapestet ígér – közölte lapunkkal a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója.

Rasztovits Dávid rámutatott: más európai példákkal összevetve Budapest óriási versenyhátránnyal indul újra a nemzetközi turisztikai versenyben, mivel szavai szerint a városvezetés a szakmai-turizmusgazdasági ismeretek csírájával sem rendelkezik. Ezért máris

elmulasztottak egy olyan, pandémia által teremtett kedvező piaci, társadalmi helyzetet,

amikor a leghatékonyabb technológiai fejlesztésekkel Karácsonyék megerősíthették volna a főváros jövőjét.

Szakértelem híján óriási versenyhátránnyal indulhat újra Budapesten a nemzetközi turizmus
Fotó: Bach Máté

– Kedvező időszak végén járunk, amikor az eddigi normáktól eltérő technológiák bevezetésével és a város úgynevezett digitális szövetének, hálózatának fejlesztésével előrébb lennénk. A főváros semmi jövőbe mutató beruházást nem valósít meg a lakossága érdekében, sőt elnézte, ahogy

megszűnt az emberek kapcsolata az élményeket nyújtó szolgáltatókkal, az ország látnivalóival, utazási területeivel.

Holott egy élhető, fenntartható város alapszükséglete 2021-ben az, hogy a helyi lakosok és turisták alapvetően elérhető digitális platformokon keresztül is hozzájutnak minden olyan információhoz, ami az élhetőséghez, egy járvány okozta krízisállapot túléléséhez kell.

A legjobb példa erre, hogy Budapesten még mindig nem elérhető digitális formában a városkártya, amely más városokban hasznos adatgyűjtési és forgalomélénkítési eszközként használható a vezetés számára – magyarázta a szakértő. Hozzátette: a digitális alapokon újragondolt turisztikai városszövet világszinten is modellt mutathatna a fenntartható utazási piacok kialakítására.

– Ezekkel a fejlesztésekkel részesei lennénk a nemzetközi nagyvárosok közötti digitális szövetnek, ami sokkal előnyösebb lenne a külföldi vendégek eléréséhez az újrainduláskor és az azt követő időszakban. Ám ehhez

tiszta források és a kerületekben rendezett jogi környezet szükségesek, és nem utolsósorban innovációs készség

– fogalmazott Rasztovits Dávid. Szerinte a városvezetés emiatt rövid és középtávon megkárosította a budapestieket, ráadásul következetlen és céltalan a főpolgármester, mivel a garnitúrája nem mérte fel, hogy

Budapest rehabilitációja alatt a legtöbb iparűzési adóbevételre a turizmus szektortól számíthatnának.

Megérett az idő a régióban

– Magyarország és benne Budapest startpozíciói kifejezetten jók,

minden adottságunk megvan ahhoz, hogy ne elszenvedői, hanem nyertesei legyünk a folyamatoknak.

A rendkívüli járványhelyzet felerősítette az egyensúlytalanság problémáját a turizmusban, ami rendkívüli megoldásokat kíván. Az már kibontakozott, hogy

a jövő a regionális gondolkodásnak, a hálózatosodásnak és az unortodox módszereknek kedvezhet

– ezt már Kovács Balázs, a bécsi GD Consulting tanácsadó iroda szakértője nyilatkozta. A Magyar Turisztikai Ügynökség korábbi ausztriai képviseletének vezetője szerint akadhat még elérhető megoldás: például Budapest kifejezetten helyzeti előnybe kerülhet az újrakezdésnél, ha egy régiós együttműködés élére áll.

Budapest helyzeti előnybe kerülhet az újrakezdésnél, ha egy régiós együttműködés élére áll Fotó: Havran Zoltán

Szavai szerint ugyanis az „újturizmus” világában természetes szövetségeink a környező nagyvárosok és fővárosok.

– Bécs, Pozsony, a többi V4-es ország fővárosaival közös termékfejlesztés kölcsönösen növelheti az esélyeket, amire a fogadókészség mindegyik oldalról nagyobb, mint korábban. A közeli nagyvárosokat okos praktikákkal kell átjárhatóbbá tenni, így egymás turizmusára építkezve pótlólagos forgalom keletkezhet az összekapcsolt területeken – vélekedett, kiemelve, hogy mindenki nyertese lehetne az ilyen összefogásnak.

Kovács Balázs úgy folytatta, hogy külföldön is elsődleges vonzerőnk kell legyen a vidéki kínálat, és

további rejtett tartalék lehet Budapest beutazóforgalmának ösztönzésére a környező országok magyarsága,

akiket egy „hazahívó kampányban” lehetne látogatóként vonzani. Ehhez szerinte a diaszpóraturizmust korábban sikerrel népszerűsítő akciók gyakorlatát követve hamar látványos eredményeket érhetnének el a magyar fővárosban is.

– Az ilyen kezdeményezésekkel erősödhet az érzelmi kötelék a nemzet fővárosa és a világ magyarsága között – jegyezte meg a korábbi képviselet-vezető.