Kitolathat végre a vakvágányról a budapesti turisztikai szektor

A külföldi vendégek hiányát nagyon megérezte a fővárosi turizmusa Fotó: Kurucz Árpád

Budapesten a határok lezárását követően a külföldi vendégek hiánya más európai fővárosokhoz képest jelentősebb mértékben kényszerítette térdre a turizmust,

az erős kitettségű fővárosi kínálati piac kevéssel a határok tavaszi lezárása után összeomlott.

A tömeges beutazásokra évtizedek óta berendezkedett szolgáltatói piacot hónapokig sokkolta az a tény, hogy a vendéglátás, a szállodaipar, a diszkont-légijáratok és a beutazások lendületét fenntartó szórakoztató- és élményszerző területek – így a kontinentális vonzerejű romkocsmák, tradicionális fürdők – számára

véget érni látszik az addig jól jövedelmező időszak,

mivel a leszálló ágba került Budapest rejtett sérülékenységét a külföldre fókuszált turizmus okozza.

A köztévén adott miniszterelnöki interjúból a szektor szereplői tavaly ősszel azzal szembesülhettek, hogy a beutazó forgalom 2021-re sem áll helyre, mert megváltozott a világ turizmusa és az országok nem tudnak a bevett szokások szerint működni a jövőben.

Orbán Viktor akkor figyelmeztette az iparág képviselőit, hogy

nem lesz fenntartható az eddigi, külföldközpontú üzleti modell Budapesten, hanem váltani kell,

hogy az éves szinten értékesített vendégéjszakák egészségtelenül alacsony, 10 százalékos aránya bővüljön a magyarok körében.

Az irányvesztett főváros régóta nem túl pénztárcabarát módon rendezkedett be a vidéki Magyarország utazóinak fogadására, azonban a hónapok óta elszenvedett veszteségek ellenére nehezen mozdul a kívánt változás irányába.

A múlt héten

a kormányfő ismét felhívta a figyelmet a helyzet komolyságára,

példaként említve a nagy turisztikai vonzerőt jelentő más európai fővárosok, például Párizs vagy Róma modelljét, amelyek hazánkéhoz képest ugyan több külföldi vendég kiszolgálását látják el, de a belföldi turistákhoz mérten egészségesebb arányban.

– Budapest turizmusa nem lesz versenyképes a régi mederben, mert nem fog visszaállni olyan nemzetközi rend, amelyben bármely nagy főváros, amely pénzt akar csinálni a turizmusból, megengedheti magának, hogy mellőzze a saját polgárait – fogalmazott Orbán Viktor a Magyarország újraindul! című konferencián.

Aláhúzta, hogy az üzleti modellváltással ki kell építeni olyan turisztikai kapacitásokat is, amelyeket a vidéki magyarok vesznek igénybe. A kormányfő üzent a szakmai szervezeteknek és az iparkamaráknak, hogy tegyék le a kormány asztalára a modellváltásról szóló javaslataikat.

Belföldről táplált presztízs

– A tömegturizmus helyett a minőségi szolgáltatásokra kell építeni a fővárosi modellt, amelyben prioritásként kell kezelni, hogy

a külföldi turisták jelenléte a helyi közösségek számára a fejlődés, a gyarapodás lehetőségét jelentsék,

ne pedig – ahogy az elmúlt években történt – napi szintű kényelmetlenséget okozzanak a lakosságnak. Budapest presztízse turisztikai célpontként érdemben csak akkor emelkedhet, ha

a magyarok kiszolgálása éppúgy elsőbbséget élvez, mint a külföldről érkezőké

– fejtette ki a miniszterelnök szavai kapcsán a Magyar Nemzetnek Galgóczy Ferenc, aki száz százalékban magyar tulajdonú cégeivel a légi közlekedésben és az utazásszervezői piacon rendelkezik évtizedes tapasztalatokkal. Az egykor a Malév GH alvállalkozójaként, ma a Neckermann befektetőjeként ismert szakember szerint várható, hogy az iparág ismét meglátja a fantáziát a belföldi és az autós utakban.
– Budapestiként azt gondolom, hogy

a főváros a belföldi és a külföldi turisták találkozóhelye kell legyen.

Gyakorló utazóként magam is úgy vélem, hogy mennyiségben szerényebb, viszont színvonalban magasabb minőségű utazásokat érdemes tervezni a közeli jövőben – vélekedett Galgóczy Ferenc, aki szerint a turizmus fejlődésének kéz a kézben kell járnia a gasztronómia további fejlődésével is, amely a nemzeti jellegű kínálat vonzerejét erősítheti.

A tömegturizmus helyett a minőségi szolgáltatásokra kell építeni a budapesti modellt
Fotó: Bach Máté

– Ezért stratégiai fontosságú lehet egy magyar tulajdonú, de minőségi szolgáltatásokat kínáló légitársaság alapítása is, amely az igényes, fizetőképes utasokat szolgálja ki a korábbi tömegturizmus helyett – vélekedett.

Kihagyott gólok

Emlékezetes, a koronavírus-járvány tavalyi berobbanása után a kormány a beomló turizmus segítségére sietett, és az ágazat első, tavaszi mentőcsomagja óta számos további, a vállalkozások, munkahelyek megmentését célzó adó- és járulékkedvezményt, adminisztrációs, működésbeli könnyítést biztosít, miközben lépéseket tett a lakossági fogyasztás ösztönzésére is.

Ehhez képest a Karácsony Gergely vezette budapesti városvezetés érdektelensége arculcsapásként érte az évekig tetemes helyi adóbevételeket termelő rekordforgalmú turisztikai piac vállalkozásait. Összeomlásuk után kénytelenek voltak azzal szembesülni, hogy várakozásaik és

a konkrét segítségkérések ellenére a főpolgármester a kiürült ágazati kassza láttán dacosan hátat fordított, cserben hagyva több ezer kiszolgáltatott vállalkozót.

Pedig közülük többen a bezárt időszak alatt komoly megélhetési válságot éltek meg a családjaikkal, és sokaknak csak a kormányzati segítség jelentett menekülőutat.

– Talán sosem volt még ennyire aktuális az a mondat, hogy Budapest Karácsony Gergely szerint mindenkié, de jelenleg nincsen gazdája. Pedig

a rombolás és az ad hoc jellegű politikai tevékenység helyett ideje lenne a fejlődés és fenntartható tervezés politikáját követnie,

ugyanis minden nyilatkozatában egy élhetőbb Budapestet ígér – közölte lapunkkal a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója.

Rasztovits Dávid rámutatott: más európai példákkal összevetve Budapest óriási versenyhátránnyal indul újra a nemzetközi turisztikai versenyben, mivel szavai szerint a városvezetés a szakmai-turizmusgazdasági ismeretek csírájával sem rendelkezik. Ezért máris

elmulasztottak egy olyan, pandémia által teremtett kedvező piaci, társadalmi helyzetet,

amikor a leghatékonyabb technológiai fejlesztésekkel Karácsonyék megerősíthették volna a főváros jövőjét.

Szakértelem híján óriási versenyhátránnyal indulhat újra Budapesten a nemzetközi turizmus
Fotó: Bach Máté

– Kedvező időszak végén járunk, amikor az eddigi normáktól eltérő technológiák bevezetésével és a város úgynevezett digitális szövetének, hálózatának fejlesztésével előrébb lennénk. A főváros semmi jövőbe mutató beruházást nem valósít meg a lakossága érdekében, sőt elnézte, ahogy

megszűnt az emberek kapcsolata az élményeket nyújtó szolgáltatókkal, az ország látnivalóival, utazási területeivel.

Holott egy élhető, fenntartható város alapszükséglete 2021-ben az, hogy a helyi lakosok és turisták alapvetően elérhető digitális platformokon keresztül is hozzájutnak minden olyan információhoz, ami az élhetőséghez, egy járvány okozta krízisállapot túléléséhez kell.

A legjobb példa erre, hogy Budapesten még mindig nem elérhető digitális formában a városkártya, amely más városokban hasznos adatgyűjtési és forgalomélénkítési eszközként használható a vezetés számára – magyarázta a szakértő. Hozzátette: a digitális alapokon újragondolt turisztikai városszövet világszinten is modellt mutathatna a fenntartható utazási piacok kialakítására.

– Ezekkel a fejlesztésekkel részesei lennénk a nemzetközi nagyvárosok közötti digitális szövetnek, ami sokkal előnyösebb lenne a külföldi vendégek eléréséhez az újrainduláskor és az azt követő időszakban. Ám ehhez

tiszta források és a kerületekben rendezett jogi környezet szükségesek, és nem utolsósorban innovációs készség

– fogalmazott Rasztovits Dávid. Szerinte a városvezetés emiatt rövid és középtávon megkárosította a budapestieket, ráadásul következetlen és céltalan a főpolgármester, mivel a garnitúrája nem mérte fel, hogy

Budapest rehabilitációja alatt a legtöbb iparűzési adóbevételre a turizmus szektortól számíthatnának.

Megérett az idő a régióban

– Magyarország és benne Budapest startpozíciói kifejezetten jók,

minden adottságunk megvan ahhoz, hogy ne elszenvedői, hanem nyertesei legyünk a folyamatoknak.

A rendkívüli járványhelyzet felerősítette az egyensúlytalanság problémáját a turizmusban, ami rendkívüli megoldásokat kíván. Az már kibontakozott, hogy

a jövő a regionális gondolkodásnak, a hálózatosodásnak és az unortodox módszereknek kedvezhet

– ezt már Kovács Balázs, a bécsi GD Consulting tanácsadó iroda szakértője nyilatkozta. A Magyar Turisztikai Ügynökség korábbi ausztriai képviseletének vezetője szerint akadhat még elérhető megoldás: például Budapest kifejezetten helyzeti előnybe kerülhet az újrakezdésnél, ha egy régiós együttműködés élére áll.

Budapest helyzeti előnybe kerülhet az újrakezdésnél, ha egy régiós együttműködés élére áll Fotó: Havran Zoltán

Szavai szerint ugyanis az „újturizmus” világában természetes szövetségeink a környező nagyvárosok és fővárosok.

– Bécs, Pozsony, a többi V4-es ország fővárosaival közös termékfejlesztés kölcsönösen növelheti az esélyeket, amire a fogadókészség mindegyik oldalról nagyobb, mint korábban. A közeli nagyvárosokat okos praktikákkal kell átjárhatóbbá tenni, így egymás turizmusára építkezve pótlólagos forgalom keletkezhet az összekapcsolt területeken – vélekedett, kiemelve, hogy mindenki nyertese lehetne az ilyen összefogásnak.

Kovács Balázs úgy folytatta, hogy külföldön is elsődleges vonzerőnk kell legyen a vidéki kínálat, és

további rejtett tartalék lehet Budapest beutazóforgalmának ösztönzésére a környező országok magyarsága,

akiket egy „hazahívó kampányban” lehetne látogatóként vonzani. Ehhez szerinte a diaszpóraturizmust korábban sikerrel népszerűsítő akciók gyakorlatát követve hamar látványos eredményeket érhetnének el a magyar fővárosban is.

– Az ilyen kezdeményezésekkel erősödhet az érzelmi kötelék a nemzet fővárosa és a világ magyarsága között – jegyezte meg a korábbi képviselet-vezető.