Júliustól európai polgárokat is fogadhat a magyarországi turizmus, késő nyárra, őszre pedig a tengerentúlról, Kanadából, az Egyesült Államokból is megérkezhetnek a turisták – ezt Guller Zoltán jelentette be a hét végén. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója szerint
elsőként Európa utazási piaca áll helyre a harmadik negyedévben, melyet az év végéig a többi kontinens követ,
az általános várakozás szerint pedig 2022-re a teljes nemzetközi turizmus működésbe lép.

Budapesten a határok lezárását követően a külföldi vendégek hiánya más európai fővárosokhoz képest jelentősebb mértékben kényszerítette térdre a turizmust,
az erős kitettségű fővárosi kínálati piac kevéssel a határok tavaszi lezárása után összeomlott.
A tömeges beutazásokra évtizedek óta berendezkedett szolgáltatói piacot hónapokig sokkolta az a tény, hogy a vendéglátás, a szállodaipar, a diszkont-légijáratok és a beutazások lendületét fenntartó szórakoztató- és élményszerző területek – így a kontinentális vonzerejű romkocsmák, tradicionális fürdők – számára
véget érni látszik az addig jól jövedelmező időszak,
mivel a leszálló ágba került Budapest rejtett sérülékenységét a külföldre fókuszált turizmus okozza.
A köztévén adott miniszterelnöki interjúból a szektor szereplői tavaly ősszel azzal szembesülhettek, hogy a beutazó forgalom 2021-re sem áll helyre, mert megváltozott a világ turizmusa és az országok nem tudnak a bevett szokások szerint működni a jövőben.
Orbán Viktor akkor figyelmeztette az iparág képviselőit, hogy
nem lesz fenntartható az eddigi, külföldközpontú üzleti modell Budapesten, hanem váltani kell,
hogy az éves szinten értékesített vendégéjszakák egészségtelenül alacsony, 10 százalékos aránya bővüljön a magyarok körében.
Az irányvesztett főváros régóta nem túl pénztárcabarát módon rendezkedett be a vidéki Magyarország utazóinak fogadására, azonban a hónapok óta elszenvedett veszteségek ellenére nehezen mozdul a kívánt változás irányába.
A múlt héten
a kormányfő ismét felhívta a figyelmet a helyzet komolyságára,
példaként említve a nagy turisztikai vonzerőt jelentő más európai fővárosok, például Párizs vagy Róma modelljét, amelyek hazánkéhoz képest ugyan több külföldi vendég kiszolgálását látják el, de a belföldi turistákhoz mérten egészségesebb arányban.
– Budapest turizmusa nem lesz versenyképes a régi mederben, mert nem fog visszaállni olyan nemzetközi rend, amelyben bármely nagy főváros, amely pénzt akar csinálni a turizmusból, megengedheti magának, hogy mellőzze a saját polgárait – fogalmazott Orbán Viktor a Magyarország újraindul! című konferencián.