Kitolja a gyerekvállalást az albérlet

Szakmai szervezetek részéről mind gyakrabban merül fel vala­mifajta állami bérlakásprogram kidolgozásának szükségessége. Idén a jegybank is többször foglalkozott a magas piaci bérleti díjakkal, és azzal, hogy a fiatalok lakáshoz jutását gátolja a jelentős lakásdrágulás. A kérdésnek fontos demográfiai vetülete is van, hiszen a drága albérlet a tapasztalatok szerint kitolja a gyermekvállalási időt.

Az olcsóbb lehetőség segíthet azoknak, akiknek nincs elegendő önerejük a vásárláshoz Fotó: Havran Zoltán

Közhasznú bérlakásrendszer létrehozását javasolja a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE). Az osztrák mintára hasonló formában már korábban is felvetett elképzelés szerint állami engedéllyel rendelkező társaságok vehetnének részt ezek építésében, sőt legalább egy állami tulajdonú lakásépítő cég létrehozása is indokolt lenne. E társaságok olcsó finanszírozáshoz, hitelekhez juthatnának hozzá, kedvezményesen kaphatnának állami és önkormányzati telkeket, továbbá mentességet élvezhetnének a társasági adó megfizetése alól. A cégek a beruházást szerveznék, és kezelnék a felépült lakásokat, maguk nem végeznének építési tevékenységet.

Az olcsóbb lehetőség segíthet azoknak, akiknek nincs elegendő önerejük a vásárláshoz
Fotó: Havran Zoltán

A TLE javaslata a kormány demográfiai célkitűzéseit is figyelembe veszi, fontos szempontként megfogalmazva, hogy a rendszer vonzó legyen a családoknak. Szerintük a bérlakásrendszer kezdeti segítséget jelentene a saját lakás megszerzéséhez önerővel nem rendelkező fiataloknak. A rendszer alakítható is lenne oly módon, hogy egy vagy több gyermek születése esetén meghatározott mértékű támogatás járna a bérleti díjból, három gyermek születésekor pedig a bérlő család a lakást építési költségen vásárolhatná meg. Ehhez többek között a családvédelmi akcióterv támogatá­sait lehetne felhasználni, például a babaváró támogatás tízmillió forintját.

Az egyesület úgy számolt, hogy egy 65 négyzetméteres lakásnál 1300 forintos négyzetméterenkénti bruttó bérleti díj is elegendő lehet a hitelrész törlesztésére. Ez az alig 85 ezer forintos havi díj igencsak vonzó ahhoz képest, hogy jelenleg Budapesten egy ekkora lakás piaci bérleti díja ennek az összegnek legalább másfél-kétszerese.

Az elmúlt időszakban a Magyar Nemzeti Bank is többször foglalkozott a bérlakásokkal. A legutóbbi Lakáspiaci jelentés szerint a fővárosban és más nagyvárosokban jelentősen romlott a lakhatás elérhetősége: a budapesti albérletárak a nettó jövedelem arányában jelenleg a hatodik legmagasabbak az európai fővárosok között. Budapesten egy tipikus, háromszobás lakás bérleti díja a jellemző fizetés csaknem nyolcvan százalékát teszi ki.

– A drágulás egyrészt a külső, viszonylag olcsóbb kerületek vagy az agglomeráció felé tereli a lakhatási céllal vásárlókat, ahol az infra­strukturális adottságokhoz képest túlzottan megnőhet a népesség. Másrészt a budapesti albérletárak magas szintje és így a lakhatás elérhetőségének romlása a fiatalok külföldre költözését is ösztönözheti – jegyezték meg, hozzátéve, hogy mindezek révén a gyermekvállalás ideje is kitolódhat. A jegybank által életre hívott Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület tavaszi ülésén a piaci szereplők részéről intézményi bérlakásszektor kialakítása, illetve bővítése merült fel.

Több fiatalnak van saját otthona

A fiatalok mintegy negyede él jelenleg is bérelt lakásban, de a fővárosban és környékén 35 százalék az arányuk – derül ki a K&H 19–29 éves korosztály véleményét tükröző ifjúsági indexéből. A kutatás szerint minden negyedik albérletben lakó fiatal ötvenezer forintnál kevesebbet költ bérlésre, minden ötödik azonban több mint 125 ezer forintot. A megkérdezettek 63 százaléka szerint a bérlés egyszerű pénzkidobás, és a lehető leggyorsabban saját lakásba költözne. Noha a válaszadók húsz százaléka szerint a mobilitás miatt a mai világban sokszor célszerű bérelt lakásban lakni, életük végéig nagyon kevesen, csak 11 százaléknyian szeretnének bérleményben élni. Az utóbbi évekkel összehasonlítva nőtt a saját vagy részben saját tulajdonú lakásban élő fiatalok aránya: a 19–29 évesek 24 százaléka lakik ilyen ingatlanban, szemben a tavalyi 21 és a 2017-ben mért 16 százalékkal.