Sokkal erőteljesebben járul hozzá Magyarország versenyképességéhez a munkaerőpiac szabályozása, mint tavaly. Ez részben a járvány miatt hozott intézkedéseknek köszönhető, részben pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) versenyképességet növelő javaslatcsomagjában foglaltak megvalósításával magyarázható.
A jegybank friss, Versenyképességi tükör című kiadványa azt vizsgálja, hogy egy év alatt milyen intézkedések valósultak meg abból a háromszázharminc pontból, amelyek az MNB szerint érdemi versenyképesség-növekedést jelentenek az országnak.
A közmunkások és az alacsony végzettségűek elhelyezkedését többféle támogatás segíti
Fotó: MTI
A munkaerőpiacot érintő javaslatok megvalósítása egy év alatt negyedével emelkedett, negyven százalékuknál pedig folyamatban vannak a reformok.
A legnagyobb előrelépés a munkát terhelő közterhek csökkentését, a külföldön élők hazavonzását és a képzési rendszer területeit érinti.
A munkát terhelő közterhek csökkentése a szociális hozzájárulási adó további mérséklésével folytatódott – emlékeztetett a jegybank. A külföldön élők hazavonzását segítheti a családtámogatási elemek feltételeinek könnyítése, valamint a béremelések az egészségügyben és az oktatásban.
A felnőttképzésben jelentős eredményeket hozhat az OKJ-rendszer átalakítása és az idősebb korosztályok készségeinek fejlesztésére tett erőfeszítések, valamint a vállalkozói hajlandóság növelése.
A nyugdíj melletti munkavégzés kedvezőbbé vált az idén, valamint a közmunkáért kapott bér és a minimálbér közti különbség is tovább nőtt, ami hozzájárul a munkaerő-tartalék felszabadításához.
A járvány kezeléséhez kapcsolódó intézkedések is hozzájárulnak a versenyképességhez.
A jegybank szakértői kiemelték ezek közül a rugalmas távmunka lehetőségét, a fiatalok és az alacsony végzettségűek elhelyezkedését segítő munkahelyteremtési bértámogatást, valamint a munkahelyvédelmi lépéseket.
