Megújul a hazai állattenyésztés

A hazai állattenyésztés jövőjét meghatározó törvény után a minap a jogszabály részleteit tartalmazó rendelet is megjelent. Az intézkedések mától lépnek érvénybe, céljuk pedig nem kevesebb, mint hogy megerősítsék a nagy hagyományokkal bíró magyarországi tenyésztésszervezést.

A baromfiféléket tartó telepekre is kiterjed a változás Fotó: Havran Zoltán

Új szabályok vonatkoznak mától a hazai állattenyésztésre, augusztus elsején ugyanis életbe léptek a parlament által nemrég elfogadott törvény rendelkezései. A jogszabály célja a hazai tenyésztésszervezési rendszer megerősítése, nem mellesleg a törvényalkotók ezzel harmonizálják a hazai előírásokat a múlt év végén hatályba lépett uniós rendelettel. A Magyar Közlönyben a minap jelent meg a parlament által korábban jóváhagyott jogszabály részleteit tartalmazó kormányrendelet. A dokumentum többek közt kijelöli a tenyésztési hatóságot, meghatározza az állattenyésztési bírság mértékét, megállapítja a tenyészállatok teljesítményvizsgálatának és tenyészértékbecslésének részletes szabályait, emellett a tenyésztőszervezetek elismeréséről és munkájáról is számos előírást tartalmaz.

Megállapítja az őshonos és a veszélyeztetett állatfajták, valamint a magyar ebfajták genetikai fenntartásának rendjét, és meghatározza, hogy hogyan lehet behozni az országba egy-egy tenyészállatot vagy szaporítóanyagot. A rendelet emellett kitér a művi szaporítólétesítmények, a spermatároló központok, a baromfi- és a halkeltető állomások, valamint a méhanyanevelő telepek szabályozására is.

A tenyésztési hatóság feladatköre a területért felelős miniszterhez került, emellett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), illetve a megyei kormányhivatalok megyeszékhely szerinti járási hivatalai járnak el a tenyésztéssel kapcsolatos ügyekben. A rendelet az összes hazánkban tenyésztett állatfajra kiterjed, így a szarvasmarha, a sertés, a juh és a baromfifélék mellett a mézelő méh, a strucc, az emu, a bivaly és számos halfaj is idetartozik.

A baromfiféléket tartó telepekre is kiterjed a változás
Fotó: Havran Zoltán

Újdonság, hogy az európai uniós elvárásnak megfelelően egy fajtának több tenyésztőszervezete is lehet, a leírásnak ugyanakkor minden esetben egyeznie kell. A Nébih névjegyzéket vezet a tenyésztőszervezetekről és fajtákról, a szervezetektől kapott információk alapján pedig a hatóság országos adatbázist működtet. Az egyesületeknek minden esetben tenyésztési programmal kell rendelkezniük, amelyeket a miniszter hagy jóvá. Enélkül tilos törzskönyvet, tenyésztési főkönyvet vezetni, törzskönyvezéssel összefüggő feladatokat végezni, tenyészállatot és szaporítóanyagot forgalmazni, valamint származási igazolást kiállítani.

A rendelet előírja, hogy az érintett szervezetek nem végezhetnek tenyésztési tevékenységet, és olyan vezetőjük sem lehet, aki saját maga vagy az általa vezetett gazdasági társaság érdekelt az adott fajta tenyésztésében. Az új jogszabály szerint a bírság összege ötvenezer forinttól húszmillió forintig terjedhet. Ugyanakkor ha a jogsértés védett őshonos egy veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtával kapcsolatos, a bírság legkisebb összege százezer forint.