Az elmúlt napokban látott számok alapján az uniós országokénál kisebb pusztítást végzett a válság a magyar munkaerőpiacon. Decemberben a járvány ellenére is 4,5 millió embernek volt munkája.
– Ahogy a világ más országaiban is, a járvány és a válság nem egyformán rombolt a különböző ágazatok között. A turizmus területét például mindenhol megfagyasztotta a vírus – mondta a Magyar Nemzetnek Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke jelezte:
szükség van újabb intézkedésekre, ugyanakkor a válság ellenére a magyar gazdaság döntő részben remekül működik. Vannak azonban olyan szektorok, ahol nagy a baj. Ott segítség kell.
Parragh László szerint meg kell nézni, hogy az egyes iparágak milyen helyzetben vannak, és szükség esetén továbbra is célzott segítséget kell adni. Jelezte: elkeserítő látni, hogy egyes üzleti szektorok esetén mennyire rossz a helyzet. – Megértem azt az étterem-tulajdonost, azt a szakácsot, aki most nem jut kellő bevételhez. A vírus mindent „eltüntetett”, ám a számlákat így is fizetni kell, és fent kell tartani a családokat. Ez az egész világon így van – tette hozzá. – Másfelől – folytatta – nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyes ágazatok sokkal jobb helyzetben vannak, sőt egyes iparágakban technológiaváltás is zajlik. Így például az autógyártásban, ahol egyre nagyobb teret kap az alternatív meghajtás. Ezekre a jövőbe mutató fejlesztésekre nagy szüksége van a hazai gazdaságnak, hogy a nemzetközi porondon is állja a versenyt.
A magyar gazdaság szerkezete egészséges – hangsúlyozta a kereskedelmi és iparkamara elnöke
Fotó: Mirkó István
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken beszélt az újraindítási akciótervről, miszerint a kormány már döntött egy hatezermilliárdos csomagról. Kilenc terület között osztotta szét a kabinet a forrásokat, amelynek egy része uniós pénz lesz. Ebből a legfontosabbként a felsőoktatást emelte ki, mint fogalmazott: az akciótervben szereplő tételek közül a legnagyobb nyertes a felsőoktatás lesz. Erre a területre ezerötszáz-milliárd forintot fektetnek be.
– Össze kell kötni a tudást és a gazdaságot. Ezt régóta szorgalmazzuk, de ezt a gyakorlatba kell ültetni. Ezért mondta azt a kormányfő, hogy a következő évek magyar lokomotívja a tudomány, a kutatás és a felsőoktatás lesz – emelte ki a kamara elnöke. Parragh László emlékeztetett: a korábbi évekhez képest történt előrelépés ezen a területen is, új egyetemi szakot például nem lehet indítani az MKIK engedélye nélkül. Ennek is az a célja, hogy az oktatás és a gazdaság igényei találkozzanak.
Lapunk arra vonatkozó kérdésére, hogy milyen gyorsan lehet talpra állítani a gazdaságot, az elnök azt felelte: ha a vakcina eljut az emberekhez, akkor gyorsan.
– Amilyen gyorsan beütött a válság, az átoltás után szinte ugyanolyan gyorsan, legfeljebb kétszer annyi idő után lendületet lehet venni. Egy példa: ahogy feloldják a lezárásokat, kinyitják a szálláshelyeket, akkor nyáron az emberek tömegével mennek el a Balatonra. Ismét lesz igény szállásra, szakácsra, pincérre – magyarázta a szervezet vezetője. Erre készülni kell, mert a hirtelen megugró igényeket ki kell majd elégíteni.
– Ha az átoltás a tervek szerint sikerül, akkor ugyan még nem tudjuk napra pontosan megmondani, de legrosszabb esetben április végére, május közepére jelentősen megváltozhat a jelenlegi helyzet – emelte ki Parragh László. A kamara első embere a jövőre nézve is kedvezőnek tartja, miszerint – ahogy fogalmazott – a magyar gazdaság szerkezete végtelenül egészséges. Arra kell törekedni, hogy hazánkban olyan termékeket állítsanak elő, amelyekre van kereslet a világban. Ezt erősíti majd az új gazdasági akcióterv is. – Fontos, hogy a világban végbemenő változásokból hasznot tudjunk húzni. Technológiaváltás zajlik, rajtunk áll, hogy megragadjuk az esélyeket – tette hozzá.
