A koronavírus-járvány eredményeként a cégek fokozatosan hátat fordítanak a globalizációnak, és a korábbinál jóval lokálisabb megközelítés érvényesül az ellátási láncokban a Bank of America nemrégiben publikált elemzése szerint. Ebben az áll – idézte fel lapunknak Jörg Bauer, a Tungsram elnök-vezérigazgatója –, hogy
a globális gyártási ágazat nyolcvan százaléka szembesült az ellátási láncot érintő kieséssel a világjárvány miatt, és a cégek több mint 75 százaléka kényszerült arra, hogy felgyorsítsa hazatelepülési terveit.
Azonban a járvány miatt a Kínát elhagyni tervező cégek áttelepülési kiadásai elérhetik az egymilliárd dollárt a következő öt évben.
A járvány mint katalizátor
De hosszú távon még a hatalmas költség ellenére is előnyös lenne a vállalatok számára a lokális fókuszú működés. Ezt már korábban is felismerték, a járvány kirobbanása előtt is felbukkantak olyan tényezők, amelyek a Kínából kifelé vezető utat mutatták – vagyis a pandémia tulajdonképpen nem kiváltója, hanem katalizátora a folyamatnak.
Sok ágazatban és munkafolyamatban már feleslegessé tette az olcsó, kézi munkaerőt az automatizáció, az ipar 4.0 egyik meghatározó irányvonala.
Egy másik fontos tényező is felerősödött, kiéleződött az utóbbi években: a kereskedelemszabályozási viták és a nemzetbiztonsági problémák mind központibbá válnak a nemzetközi politikai fejleményekben, ami főként az amerikai cégek számára jelent további kockázatokat. A kínai termelés ellen szól az is, hogy nem éppen az éghajlatváltozás megállításért harcoló állam szobrának modellje, de más környezetvédelmi elvárásokat is figyelmen kívül hagy a bányászattól a vizek szennyezéséig számtalan területen.
Mindezek alapján nem csoda, hogy a Bank of America tanulmányában megkérdezett elemzők kétharmada úgy vélte, hogy a gyártás elköltöztetése lesz a Covid-19 utáni üzleti világ egyik legfontosabb folyamata. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) üzleti iskolájának felmérése szerint főként a high-tech cégek azok, amelyek részben vagy egészben Kelet-Európába, Mexikóba vagy Brazíliába telepítenék át gyártásukat.
A járvány miatt több vállalat átértékeli, hogy megéri-e az ázsiai országban folytatni a termelést Fotó: Reuters
Nálunk az előny
– Európa és Magyarország e területen is meglehetősen előnyös helyzetben van. Orbán Viktor kormánya az elmúlt években kedvező gazdasági környezetet teremtett az innovációt előtérbe helyező vállalatok számára, legyenek azok hazaiak vagy külföldről ide települők. Ráadásul a kormány az elmúlt években meghirdetett Invented in Hungary (Magyarországon fejlesztett) irányelve a hozzáadott értékű gyártást különösen jelentőségteljes ágazatként kezeli – hangsúlyozta a cégvezető. Hozzátette, hogy a magyarországi székhelyű, ám a világ száz országában üzletelő Tungsram is felismerte a Kínából visszatelepülés trendjének és a kedvező közép-európai fekvés kombinációjának az előnyeit. A vállalat és partnereinek Európában Európáért kezdeményezése azért született meg, hogy támogatást nyújtsanak olyan cégeknek, amelyek Magyarországra akarják áttelepíteni az ellátási láncukat. Amint a kezdeményezés neve is sugallja, elsősorban európai cégek járhatnak jól azzal, ha hazajönnek.
Helyi partner
– Egy ilyen megoldás hosszú távú elkötelezettséget kíván mindkét partnertől, a beruházótól és a költöztetést segítő szolgáltatótól egyaránt – tette hozzá Jörg Bauer, aki szerint
a beruházónak fontos, hogy az alaptevékenységére összpontosíthasson, és az is, hogy az áttelepülés minél kisebb befektetéssel járjon.
A fogadó országban lévő partnerrel jelentősen csökkennek az áttelepülés nehézségei, miközben a működés újjászervezése akár 12 hónappal is felgyorsítható.
A magyarországi jelenlétet fontolgató vállalatokat számos módon segíti a Tungsram, ezek közül a legfontosabbak a laboratóriumi felszerelések és szolgáltatások, a minőségtanúsítás, a gyártási kapacitás biztosítása. A partnerséggel pénzügyi, informatikai, humánerőforrás- és jogi tanácsadási, kutatás-fejlesztési projektekben való részvétel is jár, vagy éppen hozzáférés a cég globális terjesztési hálózatához.
