Magasba törekvő növények

Magyarország a modern beltéri növénytermesztési technológiák révén képes lenne egész évben friss zöldséggel és gyümölccsel ellátni a fogyasztóit. A LED-lámpákkal megvilágított, minden év- és napszakban termelni képes, zárt farmok a helyi önellátást, az exportot és új munkahelyek teremtését is segítik, ezáltal kulcsfontosságúak lehetnek a Covid–19 világjárvány utáni új világban – véli Sejpes Zoltán, a Tungsram Agritech üzletágának igazgatója, aki a technológia hátteréről beszélt a Magyar Nemzetnek.

Eper terem a szekrényben. A beltéri farmok kulcsa a megfelelő fényspektrum Fotó: Bach Máté

– A talajszennyezés, a mezőgazdasági termelésre alkalmas területek csökkenése, az extrém időjárási jelenségek, a minden kampány ellenére is növekvő mennyiségű élelmiszerhulladék, az urbanizáció és a minőségi élelmiszer iránti egyre nagyobb igény mind a helyi, beltéri növénytermesztés és a városi vertikális (függőleges) farmok fontosságát mutatják – mondja Sejpes Zoltán, a Tungsram Agritech üzletágának igazgatója. Úgy véli, hogy a zárt rendszerű növénytermesztés megoldást kínál a világ élelmiszerellátásának legnagyobb kihívásaira.

Növekvő igények

A McKinsey tanácsadó cég egyik kutatása szerint a 2030-ban jelentkező élelem és üzemanyag iránti igény kielégítéséhez 175-220 millió további hektár termőföldre lenne szüksége a hagyományos mezőgazdaságnak, miközben a folyamatok éppen az ellenkező irányba mutatnak: évente öt-tízmillió hektárral csökken a termőföld mérete világszerte. A termőföld romlásának költségei évente 40 milliárd dollárra rúghatnak globálisan, de ebben a becslésben nem számoltak a növekvő műtrágya-felhasználás, a biodiverzitás csökkenése és a különleges természeti tájak megszűnésének rejtett vagy felbecsülhetetlen költségeivel. Emiatt elengedhetetlen a felelősségteljes mezőgazdasági termelés kialakítása, a mezőgazdaságban is mindinkább szorgalmazott a körforgásos gazdálkodás, ennek részeként a tápanyagok visszajuttatása a talajba. Ezzel párhuzamosan viszont már olyan megoldások is rendelkezésre állnak, amelyek egyáltalán nem terhelik a termőtalajt. – A fény a beltéri farmok alfája és ómegája – szögezte le Sejpes Zoltán.

– A LED-technológia elterjedése az üvegházi növénytermesztés forradalmát is magával hozta, mivel lehetővé vált kiváló energiahatékonysággal előállítani a zöldségek, gyümölcsök, gyógynövények növekedéséhez szükséges, a Napéhoz hasonló fényt.

Eper terem a szekrényben. A beltéri farmok kulcsa a megfelelő fényspektrum

Űrnövények

A beltéri termesztés technológiája jóval kevésbé vízigényes a hagyományos módoknál, hiszen növények által fel nem vett víz nem folyik el, visszaforgatható. Gyakorlatilag termőföldet sem igényel a megoldás, és a kis mennyiségben keletkező hulladék komposztálással hasznosítható. A kártevők és a szennyeződések nem jutnak be a zárt rendszerbe, így a növényvédő vegyszerek használata szinte teljesen kizárható. Ezeken a farmokon egészséges, GMO-mentes terményeket állítanak elő, mint például a fóliasátrakban. Sejpes Zoltán hangsúlyozta, hogy a jobb ízű, gyorsabban termő vagy húsosabb zöldségek, gyümölcsök eléréséhez nem a génállomány módosításával kísérleteznek, hanem a fény spektrumával, színeinek arányával és egyéb természetesebb tényezőkkel. – A modern üvegház inkább ipar 4.0-s, mint mezőgazdasági egység: szenzorok, érzékelők, drónok, szoftverek és a mesterséges intelligencia világa ez, ahol még rengeteg a felfedezni való, hogy megértsük a növények nyelvét – írta le a termesztés mögötti technoló­giát a szakértő. – A Magyar Tudományos Akadémia agrártudományi és szegedi biológiai kutatóközpontjában, a Szent István Egyetemen, a Debreceni Egyetemen is kísérleteznek a Tungsram lámpáival, külföldön pedig a kertészetben világhírű Readingi Egyetemen vagy éppen a mértékadó tanúsítványairól ismert Fraunhofer Intézetben vizsgálják a magyar cég által nyújtott lehetőségeket. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO honlapján úgy említi a magyar vállalat fejlesztéseit, mint az élelmiszerellátás biztonságának egyik zálogát – sorolta Sejpes Zoltán.

Az ilyen zárt, vertikális – hiszen kis alapterületen, alapvetően függőleges teret kihasználva létesítik az ilyen gazdálkodásokat – kertek olyan mértékben függetlenek a környezeti adottságoktól, hogy az űrkutatás távolabbi fázisaiban is számolnak vele a kutatók. A zárt farmokat említette például Elon Musk, korunk egyik úttörő technológiai vállalkozója, aki szerint a Marson tartózkodó emberek majd a zárt farmokon termelt élelmiszert fogyaszthatják.

Fogyassz helyit!

De térjünk még vissza a Földre, Magyarországra, hiszen már a magyar fogyasztók is találkozhatnak az élelmiszerpolcokon vertikálisan, itthon termelt zöldséggel. Több vállalkozás is elindult ezen az úton, Sejpes Zoltán a talán legismertebb és legnagyobb példát említi. A budapesti agglomerációban, Veresegyházon működő, mesterséges megvilágítással paradicsomot termelő üvegházkomplexum több áruházláncot is ellát jóízű terménnyel az év 365 napján, függetlenül az időjárási körülményektől és az évszakoktól.

A pandémia egyik tanulsága az, hogy a helyi ellátás kulcsfontosságú. A gazdaság leállása és főként a mozgás, szállítmányozás korlátozása alatt kifejezetten nehéznek bizonyult az egyébként az egész világot ellátó Marokkóból és Spanyolországból beszerezni az üvegházi (és sokszor vízízű, túlárazott) zöldséget, gyümölcsöt. Fontos megjegyezni: az üvegházi termesztés nem azonos a vertikális, illetve a zárt farmok technológiájával, noha első ránézésre a laikus szemnek hasonlónak tűnhetnek. Olaszországban a járvány miatt nőtt meg a konténeres farmok száma, ők így termelték meg maguknak például a trópusi élelmiszernövényeket.

Hamarosan létrejön a régióban az első, igazi vertikális farm is Újpesten, a Tungsram központjában, amely Sejpes Zoltán megfogalmazása szerint minden érdekelt kutató „játszótere” lesz, és ahol el lehet végezni azokat az adott esetben világraszóló kísérleteket, amelyek globálisan befolyásolhatják a világ élelmiszerellátását.

A labor esélyt biztosít arra, hogy Magyarország a tudása révén visszakerüljön régi pozíciójába, a világ öt legnagyobb agrárkutató országa közé. Az így elért technológiák remek exportcikkek, amelyek megfelelnek a magyar kormány „in Hungary” törekvéseinek.

– Gazdasági értelemben is fontos szerepet tölthetnek be a beltéri farmok az Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági miniszter által is hangsúlyozott munkahelyteremtésben, hiszen az év 365 napján zajló szüretelés folyamatos álláslehetőséget kínál, és még kevésbé képzett munkaerő számára is elérhető – zárta szavait Sejpes Zoltán.