Továbbra is gondot jelent, hogy elszívják a magyar tudást

Sok vállalat azzal sincsen tisztában, hogy az értéket, amit létrehozott, érdemes levédetni.

Egyetemi és vállalati együttműködések. Az innovatív cégek nemcsak pályázhatnak, adókedvezményre is jogosultak Fotó: Kelemen Zoltán Gergely Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

– A magyarországi innovációnak csak a töredéke hasznosul a gazdaságban, de sok vállalat azzal sincsen tisztában, hogy az értéket, amit létrehozott, érdemes levédetni. A probléma elsősorban a kis- és középvállalatokat (kkv) érinti, pedig az innováció nemcsak a cég értékét növeli, hanem adókedvezmény is jár érte – hangsúlyozta Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke az iLex Group által létrehozott Innovációs Piactér bemutatóján. A műhelyben olyan szolgáltatáscsomaghoz juthatnak az innovátor cégek, amelynek segítségével könnyebb a hazai és a nemzetközi piacok elérése. Az iLex partnere a Tungsram és a Budapesti Corvinus Egyetem, valamint további tíz olyan cég, amely kutatással, fejlesztéssel, innovációval (K+F+I) foglalkozik.

Egyetemi és vállalati együttműködések. Az innovatív cégek nemcsak pályázhatnak, adókedvezményre is jogosultak
Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Pomázi Gyula emlékeztetett, hogy az iparjogpályázaton a vállalkozások a szabadalmi, oltalmi bejelentések díjainak támogatására pályázhatnak, a nyolcvanmillió forintos keretösszeg bővíthető. Az elnök kifejtette, hogy a hivatalnál a hatósági eljárások mellett K+F+I minősítési munka is zajlik, ilyen minősítést szerezhet az az innovátor cég, amelyik konzorciumi partnert keres vagy éppen az említett adókedvezményt szeretné igénybe venni. Ez utóbbi lehetőséget pedig alig-alig használják ki a vállalatok, a meghirdetett hetvenmilliárdos keretnek mintegy tizedével élnek. – A 480-490 ezer vállalkozás közül mindössze 1500 esett át a hivatalos K+F+I minősítésen, de azt feltételezzük, hogy nagyjából harmincezer cég van Magyarországon, amely ténylegesen, tudatosan K+F+I tevékenységet végez – jelentette ki az elnök. Az ideálistól távol áll az is, hogy a hivatal eddig mintegy 1700 innovatív projektet vizsgált, amelyek közül csak 357 hasznosult. A 21 százalékos arány nagyban elmarad az uniós 40-42 százaléktól.

Az elnök úgy vélekedett, hogy a hasznosulás elmaradásának egyik fő oka az, hogy az innováció tulajdonosa nem a kutató, hanem a foglalkoztatója, rendszerint az egyetem, amely viszont nem ért ahhoz, hogyan kell a fejlesztést a piacra vezetni. Problémát jelent az is, amikor több magánszemély a tulajdonos, ilyen esetben nem ritka, hogy eladják a termék vagy a szolgáltatás gyártási, forgalmazási jogát, netán magát az egész céget. Márpedig Európában mintegy ötven cég foglalkozik a szellemi tulajdonjogok megvásárlásával és újraértékesítésévél, röviden a térségünkben keletkező tudás kiszivattyúzásával. És bár kedvező, hogy az 1745 hazai orvosi eszközgyártó hetven százalékának mára saját terméke van, és a termékek hetven százaléka külföldre kerül, Pomázi Gyula szerint aggályos, hogy ezeknek csak hét százaléka védett. A rossz arányokra egy 2014–2016-os adatokon alapuló uniós felmérés is rámutatott: Magyarország a tagországok közül a hetedik legjobb helyen áll a kkv-kben rejlő innovációs lehetőségek terén, de a negyedik legrosszabbon az innovációk hasznosulása szempontjából.