Robotok hozzák el a munka és a társadalom megújulását

Megjósolhatatlan a munkaerőpiaci hatása a digitalizációnak, abban ugyanakkor egyetértenek a szakértők, hogy kevesebb munkásra vagy akár gépkocsivezetőre lesz szükség. Ők sem válnak haszontalanná, mivel a teherautókat felváltó önvezető drónok vagy a szalagmunkások helyét átvevő robotok irányításához rájuk is szükség lesz. Nem törvényszerű tehát, hogy munkahelyeket veszélyeztet a technológiai váltás, ám a folyamat olyan láncreakciót indít el, amely háttérbe szorítja a munkatapasztalatot, de felértékeli a digitális tulajdonlást.

A technológiai robbanás már nem a távoli jövő: az egyik csomagküldő cégóriás régóta sofőr nélkül szállít Fotó: Brian Snyder Forrás: Reuters

A teljes gazdaságra, így a gyártásra, a szolgáltatásokra és a szociális szférára is egyre látványosabb hatással lesz a technológiai forradalom már ebben az évtizedben. A digitalizáció korában az innovatív megoldások gyors terjedése generálja a versenyt, a folyamat pedig olyan láncreakciót indít el, amelyhez a munkavállalóknak is egyre gyorsabban kell alkalmazkodniuk. Az Euro­found legújabb, technológiaváltást vizsgáló részletes elemzésében ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Unió a 2020-as, 2030-as években – megfelelő, gyors reagálású szakpolitika kidolgozásával – úgy tehet szert vezető szerepre a digitalizáció korának globális gazdaságában, hogy a munkavállalók állása nem kerül veszélybe. Kiemelték: nincs arra bizonyíték, hogy munkahelyeket veszélyeztetne a digitalizáció, sőt a megváltozott igények miatt egyre több területen válhat jóval rugalmasabbá, könnyebbé a munkavégzés. Ráadásul a dolgozók túlnyomó többségét motiválják az újítások, ezáltal izgalmasabb, folyamatos fejlődést igénylő munkakörök jöhetnek létre.

Szalag helyett vezérlőpult

Már ennek az évtizednek a végére általánossá válhat legalább nyolc új, már ma is ismert technológiai újítás általános alkalmazása. A fejlett robotika, az egyszerűbb, például 3D-technológiával előállított alkatrészgyártás, az új hálózatok, például az 5G fejlesztése, az elektromos és önvezető járművek széles körű elterjedése, az ipari biotechnológia fejlesztései, a virtuális és kibővített valóság vagy a blokk­láncok pénzpiaci integrációja várhatóan ugyanannyi új munkahelyet generál, mint amennyit kivált, ráadásul a különböző ágazatokban ezek elterjedése nem egyszerre megy végbe. Az Eurofound tanulmánya példaként említi, hogy a digitalizáció gyakorlatilag mára végbement mind a szolgáltatások, mind az ipar területein. Ugyanakkor az erre a folyamatra épülő, mesterségesintelligencia-alapú robotizáció a gyártás területén válhat belátható időn belül általánossá. Így a szalagmunkások jelentős részének ma ismert munkája megszűnik, de ez nem jelenti azt, hogy nem lesz rájuk szükség. A jövőben az ő feladatuk várhatóan az új technológia vezérlése lesz, de akár a roboteszközök speciális tudást igénylő karbantartása vagy a munkafolyamatok új típusú irányítása lehet. Külön szakértelmet igénylő új munkakörként megjelenhet a roboteszközök ki- és bepakolásáért felelős szakember, mint ahogy önálló feladattá válhat tisztításuk. is Az élőmunkára tehát továbbra is szükség lesz, ám a munkavállalók tudása kerül immár azokban a munkakörökben is a középpontba, ahol eddig a fizikai teljesítőképesség volt a fontosabb.

A technológiai robbanás már nem a távoli jövő: az egyik csomagküldő cégóriás régóta sofőr nélkül szállít
Fotó: Reuters

Drónflottás és kiberrendőr

A várakozások szerint a szállítási ágazatokban is látható már a technológiai forradalom. A várakozások szerint a gépjárműveket rövidesen felváltják az önvezető járművek. Első lépésben erre az utolsó szakaszban, a darabáruk fogyasztóhoz eljuttatásában lesz szerepük például az önvezető drónoknak. Bár a folyamat hatására jóval kevesebb gépkocsivezetőre lesz szükség, de a logisztikai központokban új, magasabb tudást, nagyobb rugalmasságot igénylő munkakörök jelennek meg, például az automata eszközök irányítására, koordinálására. Ezek az eszközök is igényelnek karbantartást, beszerzési szakembereket, de az online vásárlás térnyerése miatt kapcsolattartókra, ügyfélszolgálatosokra is nagyobb szükség lesz. Új munkakör lehet a szállítástervező vagy az önvezetők biztonságért felelős szakember.

Általánossá vált már az elmúlt években is, hogy az IKT-szektor szakemberigénye a gyors fejlődésnek köszönhetően egyre nagyobb, mint amennyit ki lehet a képzésekkel elégíteni. Ez az igény éppúgy növekszik majd, mint a demográfiai okokból egyre többek ellátását igénylő orvosok, ápolók vagy szociális munkások iránt. Az oktatásnak is fel kell vennie a versenyt, itt sem kerülhető el az élőmunkaigény. Bizonyos területeken nem értelmezhető a technológiai robbanás: a jövőben is szükség lesz jogászokra, bírókra vagy rendőrökre. Ám a technológiai váltás hatásai őket sem kerülik el: a blokkláncok általánossá válásával, a felhőalapú szolgáltatások kiterjesztéséven a digitális bűnözés elleni küzdelem, az ilyen típusú esetek eljárásai új tevékenységet, tudásigényt hoznak magukkal.

Eljöhet a dolgozók aranykora

A munkavállalóknak nem csak az új feladatköröket kell megismerniük. A gyors továbbfejlődési, alkalmazkodási képesség mellett a kommunikációs készségek felértékelődnek. A munkaidő várhatóan csökken, és a közeljövő munkaerőpiacának a rugalmasság lehet a legszembetűnőbb újdonsága. Idetartozik a részmunkaidő, a távmunka, a digitális eszközök általános alkalmazása. Ennek köszönhetően ugyanakkor könnyebben megvalósítható lehet a munka és a magánélet, a család egyensúlya, megfelelő szabályozással.

A szakemberek szerint egyelőre nem látható, pontosan milyen ütemben megy végbe a teljes gazdasági átalakulás. A lehetséges forgatókönyvek között szerepel egy lassú átmenet a magas költségek miatt, amelynek elsődleges érintettje a gyártás, a közműszektor és a kommunikáció lehet. Egy másik forgatókönyv szerint a piaci verseny felgyorsítja a folyamatot, így a kereskedelemben és a szállításban jelennek meg először a ma még nem ismert rendszerek. Arra ugyanakkor kevés esélyt látnak a jelentés készítői, hogy a bér- és munkaerőköltségek állampolgárok által is megérezhető csökkentéséből teremti elő a piac a váltáshoz szükséges pénzeket.

A technológiai robbanás lánc­reakciói a szolgáltatásokat sem kerülik el, ám a gyártással ellentétben kevésbé lesz gyors és látványos a változás. A digitális ügyintézés fejlesztése miatt még kevesebb személyes ügyfélszolgálati irodára lehet szükség, és az e-kereskedelem is inkább a webáruházak terjedését eredményezi. Mindezek hatására jelentősen csökken a személyes kapcsolattartás a szolgáltatók és az állampolgárok között. Felértékelődik a tudás mellett a digitális adat feletti ellenőrzés, annak birtoklása vagy akár a személyes adatok kiadásának megváltása iránti igény. Az adatbiznisz pedig mint új üzletág a pénzügyi szolgáltatásokra éppen úgy hatással lehet, mint a blokkláncok vagy a kriptovaluták, amelyek terjedése most még lassabb, mint más újításoké. A mindenfelé tovagyűrűző hatások például új biztosítási csomagokat, másfajta védelmet hoznak magukkal. A technológiai robbanás tehát végső soron mindenre kihat.

Európa új időszakra készül

Az Európai Bizottság új, beruházásokat, zöld átmenetet ösztönző Green New Deal elnevezésű csomagja a digitalizációs, technológiai fejlődést alapvető fontosságúnak tartja a célok megvalósításához. Az unió terve, hogy Európában elsőként alakuljon ki a változásokra gyorsan reagáló, fenntartható, a környezetet nem terhelő, digitális alapokon nyugvó gazdasági-társadalmi berendezkedés. Ehhez a következő időszakban jelentős innovációs forrásokra lesz szükség, emellett a digitális piacszabályozás vagy a kiberbűnözés elleni küzdelem is felértékelődik. A munkaerőpiaci hatásokra, a dolgozók védelmére is szükség van annak érdekében, hogy a további fejlődés generálta többletprofitból a lakosság is érdemben részesüljön.