Sorjáznak Paks II pályázatai

A Paks II beruházás egyik legnagyobb értékű közbeszerzését írta ki a napokban a beruházó Roszatom — közölte Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter a Magyar Nemzettel. Elmondta: arra számítanak, hogy az irányítástechnikai rendszerek beszállításával nyugati vállalatot bíz meg a fővállalkozó. A miniszter szerint a felerősödő klímapolitikai viták is bizonyítják: a magyar kormány felelősen járt el, amikor úgy döntött, a megújulók mellett hosszú távon épít a karbonmentes atomenergiára. Paks térségének fontos hír, hogy már építési engedéllyel rendelkezik a Kalocsánál létesítendő Duna-híd is.

Süli János: Atomenergia nélkül nincs klímavédelem, nincs olcsó áram, nincs rezsicsökkentés Fotó: Bach Máté

– Százmillió eurót, vagyis mintegy 30 milliárd forintot hívtunk le tizenkét számlával, ebből tízszámlányit már visszafizettünk. A fennmaradó két, kisebb összegű számlát is előtörlesztenénk, erről majd a Pénzügyminisztérium dönt. Egy-két technikai módosításra szükség lesz a hitelszerződésben, részben a 22 hónapos brüsszeli eljárás okozta csúszás miatt, de nincs szó alapvető változtatásról, mivel a hitelkonstrukció előnyös. A korábban meghatározott törlesztési dátum helyére azt írnánk majd, hogy „a kereskedelmi üzemkezdet időpontja”, vagyis eseményhez kötjük, ezzel rendezzük a tőketörlesztés megkezdésének időpontját. Néhány egyeztetést követően kerülhet az Országgyűlés elé az erről szóló javaslat.

– Mi történik, ha mégsem épül meg a két új blokk?

– Ezzel reálisan senki nem számol, legfeljebb néhány antinukleáris, jellemzően ellenzéki politikus, akiknek nem kell foglalkozniuk az energiaellátással, hiszen az a mindenkori kormány felelőssége. A magyar kormány erős jogi garanciák mellett kötött szerződést Paks II megvalósítására. A keretrendszert, ideértve a fővállalkozói és a megrendelői kockázatokat is, az Európai Bizottság közel három éven át vizsgálta. Jóváhagyásával kimondta: mindezek megfelelnek az uniós gyakorlatnak.

– A megfelelő minőséget mi biztosítja?

– A más ágazatokban elterjedt gyakorlattal szemben a megrendelő Paks II. Zrt. és a nukleáris hatóság a teljes gyártási folyamatot ellenőrzi. A projektnek a befejezésekor meg kell felelnie a jogszabályokban, szabványokban és a nemzetközi előírásokban, kódexekben, iránymutatásokban meghatározott valamennyi nukleáris biztosítéki és biztonsági követelménynek. Egyébként a fővállalkozói szerződés alapvetően nyilvános, azon néhány terület kivételével, amelyek publikálása a bíróság jogerős döntése értelmében sértené a fővállalkozó üzleti érdekeit. Magyarországon megvan az a szakmai háttér, amellyel ellenőrizhetjük az építendő blokkok műszaki tartalmát. Az OAH pedig száz, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségtől érkező és más nemzetközi szakértőket alkalmaz a tervdokumentáció ellenőrzésére.

– Mi az oka annak, hogy Magyarország nem az atommentes energiaellátási modellt követi?

– A felerősödő klímapolitikai viták is bizonyítják: a magyar kormány felelősen járt el, amikor úgy döntött, hogy a megújulók mellett hosszú távon épít az atomenergiára. A fogyasztó és az ipar számára nem volna lehetséges alacsony, illetve versenyképes energiaárakat biztosítani, ha Magyarország is a német energiaellátási modellt választaná. A kettős energiarendszer kiépítése pedig luxus, csak a németeknek van meg a teljes kapacitásuk megújulóból és hagyományos erőművekből is. Mi az atomerőművekkel meg tudunk felelni a szén-dioxid-kibocsátási követelményeknek, míg a németek barnaszén-tüzelésű erőművekkel egészítik ki az áramtermelésüket. Egyébként is érdekes etikailag, hogy nem támogatják az atomenergiát, ugyanakkor rengeteg áramot importálnak Franciaországból, ahol az áramtermelés 80 százaléka nukleáris alapú. Egységnyi magyar áram előállítása 40 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a klímavédelem élharcosának tekintett Németországban, ami az EU legnagyobb szénfelhasználója: a teljes uniós felhasználás harmadát, évente 222 millió tonna szenet éget el – többet, mint amennyit az uniós rangsorban a következő három tagállam együttesen.

– Pontosan mekkora szén-dioxid-terheléstől mentesül a légkör Paks II működésével?

– Évente 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását teszi elkerülhetővé a beruházás, amit azzal érdemes összevetni, hogy Magyarországon a teljes közlekedési szektor kibocsátása 12 millió tonna évente, és azt sem szabad elfelejteni, hogy az erdős területeink évente mintegy 6 millió tonna szén-dioxidot képesek elnyelni.

– Kalkulálnak a teljes életciklussal, az építkezés okozta porterheléssel, amikor a technológia környezetbarát voltát hangsúlyozzák?

– Az atomerőmű az üzemelése során nem bocsát ki szén-dioxidot, de az elemzések a teljes folyamatot számításba veszik, amikor az emissziót vizsgálják: az építkezéstől kezdve az alapanyagok bányászatáig. A számítások igazolják, hogy az atomenergia és a megújuló alapú áramtermelők egységnyi áramtermelő kapacitásra számolt ökológiai lábnyoma között nincs eltérés. A Paks II beruházásnál olyan apróságokra is figyelünk, mint hogy a munkavállalókat elektromos busszal szállítjuk majd a telephelyre.

– Pénzügyileg mennyire megtérülő ez a választás?

– Az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatának eredménye alátámasztotta, hogy a két új blokk által termelendő bevételek fedeznek minden költséget: a tőke, az üzemanyag, az üzemeltetés, a karbantartás, a hulladékkezelés és a távoli jövőben várható leszerelés kiadásait. Ezeken túl az erőmű évente 7,35 százalék profitot is termel majd a tulajdonosnak, vagyis a magyar államnak, szintén a brüsszeli testület számításai szerint. A szerződés azt is biztosítja, hogy az új blokkok 100 százalékos állami tulajdonban maradnak. Szükség van a paksi kapacitásfenntartásra ahhoz, hogy a növekvő áramfogyasztás mellett az egyébként uniós szinten is rendkívül magas import aránya (2018-ban 31,6 százalék) ne növekedjen tovább. Atomenergia nélkül nincs olcsó áram, nincs rezsicsökkentés, nincs klímavédelem. Az uniós fővárosok közül csupán Szófiában alacsonyabb a lakossági áramár a budapestinél, miközben Németországban a magyar ár háromszorosát fizetik a fogyasztók: 38 forint helyett 99 forintnyit. Nem véletlen, hogy a visegrádi országok is nyíltan kiállnak az atomenergia alkalmazása mellett – ezen a területen a jövőben még szorosabb együttműködés várható, néhány hete Budapesten egyeztettem cseh minisztertársammal is.

– Hogyan áll a Kalocsa melletti Duna-híd kivitelezése, és milyen fejlesztések várnak Paksra?

– A híd már rendelkezik építési engedéllyel, a tervek szerint 2022 második felére elkészül, így akár már az erőmű építkezéséhez is logisztikai segítséget nyújthat. A kalocsai laktanyának szerepet szánunk majd az építkezésen dolgozók elhelyezésében. Később pedig az itt felújított szállásokat akár fecskeházként használhatják a fiatalok. Ami Paksot illeti, olyan nagyszabású zöldmezős lakótelepi beruházás nem lesz, mint az atomerőmű negyven évvel ezelőtti építésekor, de jelentős számú lakás építése mellett óvodát, iskolát, egészségügyi intézményeket kell létesíteni. A tűzoltóság, a rendőrség, az önkormányzat épületei felett is eljárt az idő, korszerűbb épületekbe szeretnénk költöztetni ezeket az intézményeket. Okosvárost építünk.

– Az új blokkok számára miként biztosítható a hűtés úgy, hogy a Duna élővilága azt ne szenvedje meg?

– Sem a mostani, sem a jövőbeli blokkok nem veszélyeztetik a Duna ökoszisztémáját, ezt több évtizedes üzemeltetési tapasztalattal a hátam mögött és alapos kutatások alapján mondhatom. A Paks II környezetvédelmi engedélyének alapjául szolgáló környezeti hatástanulmány számolt a Duna medermorfológiai változásai-val, több klímamodellt is alapul véve a klímaváltozás várható hatásaival és az ezzel járó szélsőséges vízállásokkal is. Az új blokkok hűtését a mostaniakéhoz képest is nagyobb tartalékokkal terveztük a folyam és az erőmű működésének biztonsága érdekében. A számokról szólva: a tavaly augusztusi minimális vízhozam másodpercenként 950 köbméter volt, az új blokkok működése akkor is biztosítható lesz, ha a Duna vízhozama ennek töredékére apadna. Kánikula idején a felmelegedett hűtővíz hőmérsékletét úgynevezett utóhűtők alkalmazásával mérsékeljük, mielőtt a Dunába kerül. Így biztosan betartható a visszavezetendő víz hőmérsékletére vonatkozó 33 Celsius-fokos korlát. Kivételes időjárási körülmények között további intézkedésként sor kerülhet a blokkok kontrollált visszaterhelésére, a villamos teljesítmény csökkentésére. Ám minden hőerőmű hatásfokát csökkentik a nyári hőhullámok. A szélerőművek és a napelemparkok kihasználtsága is jelentősen elmaradt a várakozásoktól tavaly nyáron a frontmentes, hőségriadókkal tarkított kánikulában. Míg a szélerőművi kapacitást csak 12 százalékban, a naperőművit 18 százalékban tudták kihasználni Németországban, addig az atomerőműveik 80 százalékos kihasználtság felett termeltek a legnagyobb melegben is.