Fontos adóügyi kérdésben hozott jogegységi döntést a Kúria. A legfőbb bírói fórum héttagú tanácsa azt tekintette át, mikor kell építményadót fizetni az önkormányzat részére a tetőterek, a padlások után.
Mint lapunk Stefancsik Márta szóvivőtől megtudta, a kúriai testület három kérdést vizsgált meg részletesen. Az elsőben a jogszabályok egymáshoz való viszonyát elemezték a bírák, a lakástulajdonosokat azonban jobban érdekelheti a második és a harmadik felvetés. Ezek kapcsán a Kúria először leszögezte, hogy építményadót – a helyi adókról szóló törvény alapján – a lakás és a nem lakás célját szolgáló építmény után egyaránt fizetni kell. A közterhet a használatbavételi vagy a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését, véglegessé válását, a használatbavétel tudomásulvételét vagy a hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napjától kell leróni. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján áll be. A Kúria leszögezte: építményadó-köteles az az épület, amely egyszer már engedélyt kapott, függetlenül attól, hogy funkcióját később megváltoztatták. Az is mellékes, hogy utóbb kiadtak-e további építési, használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt. Ez a helyzet akkor is, ha az épület egy részét leválasztják, és ott különálló ingatlant alakítanak ki.
Justitia szeme előtt kevés hely marad rejtve – legyen padlás vagy tetőtér
Fotó: Havran Zoltán
A padlás, a tetőtér beépítéséről úgy foglalt állást a jogegységi tanács, hogy mindaddig, amíg az épületrész csak tárolásra alkalmas, úgynevezett adótárgynak minősül, de adót nem kell utána fizetni. Ha azonban az átalakítás után a tetőtér, a padlás már nem csak tárolásra szolgál, vagyis nem csupán kiegészítő helyiség, akkor tulajdonosa közterhet is visel. A Kúria rámutatott: a helyi adót az adatok bevallása alapján az önkormányzati adóhatóság veti ki.
A kérdés különösen a fővárosban indokolt, hiszen gyakori, hogy főként külföldi befektetők tekintélyes padlásterű régi épületeket vásárolnak meg, és azokra olykor még egy-két emeletet ráhúznak, végül a tetőterét beépítik. Földhivatali tapasztalatok szerint a művelet többféle módon elképzelhető, az öröklakások tulajdonosai az épület teljes felújítása fejében engedik át a tetőteret, máskor pénzt kérnek érte. Mindezen műveletek után következhet: adózzon-e az új tulajdonos, vagy sem. A jogegységi határozattal a kérdés most eldőlt.
