Évtizedes csúcsot döntve, a 2019. évinél harmadával több, 28 208 lakás épült tavaly, a javarészt már a koronavírus-járvány sújtotta évben. A nagyarányú többlet főként a vidéki építkezéseknek köszönhető: míg Budapesten 2020-ban 6341 lakást vettek használatba, ami alig 9 százalékkal több a megelőző évinél, addig
a megyei jogú városokban 55, a többi városban 31, a községekben 45 százalékkal több lakás épült fel.
A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint nagyvárosokban tapasztalható erős növekedés csaknem felét három nagyváros: Debrecen, Győr és Szeged adta – mindhárom megyeszékhelyen ezernél több lakást vettek használatba. A fővárosi lakások mintegy harmada Újbudán valósult meg, ami egyúttal azt jelenti, hogy
a XI. kerületben épült fel tavaly az összes lakás csaknem tizede.
A vidéki városokban és a kisebb településeken 2019-hez viszonyítva jóval több lakás épült tavaly
Fotó: Teknős Miklós
Több mint kétszeresére nőtt az új lakások száma 2019-hez viszonyítva az Észak-Alföldön, de jelentős a növekedés a Dél-Dunántúlon (181 százalék) és a Dél-Alföldön (170 százalék) is. Az újonnan használatba vett lakások 52 százaléka családi házat jelentett, 39 százaléka többlakásos épületben, mintegy 6 százaléka lakóparkban található.
Ugyanakkor bizonytalanság érezhető az új lakások tervezésében: az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 556 volt, ami 36 százalékkal maradt el a 2019-es mennyiségtől. A lakásépítési kedv valamennyi településkategóriában csökkent, de a kisebb településekben mérsékeltebben. Budapesten 48, a megyei jogú városokban 39, a többi városban 32, a községekben 14 százalékkal kevesebb lakás építését kezdeményezték.
Előtérben a családok
Ez tizenegy éves rekordot jelent
– jelentette ki Varga Mihály a közösségi oldalán közzétett friss videójában, hozzátéve: kedvező, hogy a növekedés minden településkategóriában erőteljes volt. A pénzügyminiszter felhívta rá a figyelmet, hogy a természetes személyek által épített lakások aránya megközelítette az ötven százalékot, tehát
minden második lakást nem beruházók, hanem a családok építettek.
– A kedvező adatok azt mutatják, hogy eredményes a kormány otthonteremtési programja és célt érnek az erre fordított költségvetési támogatások – hangsúlyozta a tárcavezető. Mint mondta, azzal számolnak, hogy az év elején jelentősen kibővített otthonteremtési program is segíteni fogja a gazdaság újraindítását. A lakásépítési áfa öt százalékra csökkentése, a csok igénybevételének bővítése és az otthonfelújítási támogatás is erősítheti az építőipart, így a gazdaság teljesítményét.
11 éves rekord a lakásépítésekben, több mint 28 ezer lakás épült tavaly a válság ellenére is. 📊👍 A gazdaság újraindítását az otthonteremtési támogatások is segítik. 🏠👨👩👧👦
Posted by Varga Mihály on Wednesday, February 24, 2021
Eltántorító budapesti árak
A lakásépítések száma 2020-ban a vírushelyzet ellenére is dinamikusan növekedett. Ennek magyarázata egyrészt a vírushelyzet előtt jelentősen javuló jövedelmi helyzet, illetve hogy ez a társadalom egy részében a járványhelyzet ellenére sem változott
– írta lapunknak küldött kommentárjában Regős Gábor.
A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője emlékeztetett rá, hogy bár az új lakások kedvezményes áfáját tavaly általánosságban kivezették, de azon építkezések, amelyek 2018. november 1-jével bezárólag rendelkeztek engedéllyel, még a kedvezményes áfakulcs mellett készülhettek el. Regős Gábor
a kisebb budapesti növekményt a magas árakkal magyarázta, szerinte sokan inkább az agglomerációban építettek új házat.
Noha a kiadott építési engedélyek száma tavaly csökkent, mivel ezek száma 2019-ig érdemben meghaladta az építésekét, ez nem okoz feltétlenül azonnali visszaesést. Regős Gábor hangsúlyozta: 2021-től az új lakások építése ismét a kedvezményes áfakulccsal adózik, ami segítheti a magas lakásépítési szint fennmaradását.
Elérni az álomhatárt
Bár a koronavírus-járvány a múlt évben kedvezőtlen hatással volt a lakáspiac egészére, a korábbi években elkezdődött lakásépítések jelentős része tavaly fejeződött be, ez látszik a mostani kiugró eredményből – közölte lapunkkal Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte az állami lakásprogramban elérhető támogatások, valamint az idei évtől elérhető új elemek, köztük a kedvezményes lakásépítési áfa újbóli bevezetése ismét lendületet adott a lakásépítéseknek.
Bár még nehéz pontosan megmondani, hogy mikor ér véget a járvány és mikor kezdődik a gazdasági fellendülés, de a lakáspiacon szinte biztosan erős év várható. – A mostani kilátások alapján, részben az állami lakásprogramnak köszönhetően a 2020-as évek első felében a piac elérheti a korábbi évtizedekben „álomhatárnak” számító évi 40 ezer megépített és átadott lakásszámot, ami a lakásállomány megújulásához szükséges szintet jelenti – jelezte Balogh László.