– Azt reméljük, hogy az újlakás-építésekben a húszezres számot el tudjuk érni, amivel elégedetlenek leszünk, mert oda szeretnénk visszatérni, ahol egyszer már voltunk, hogy évente negyvenezer lakás előállítására legyen képes az építőiparunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök két héttel ezelőtt a gazdasági évnyitón. A kormányfő által említett évi negyvenezres újlakás-szám azóta több kormányzati szereplőtől elhangzott. Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója a Figyelőnek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a cél negyvenezer otthon építése, ezzel tartunk majd – Ausztriához vagy Lengyelországhoz hasonlóan – egy százalék feletti megújulási aránynál.
Másfél évtizedes példa
Legutóbb 2005-ben, azaz másfél évtizede sikerült elérni ezt a mennyiséget: abban az évben mintegy 41 ezer lakást adtak át. Noha ez már az első Gyurcsány-kormány időszakára esett,
az, hogy 2003 és 2008 között hat éven át rendre több mint 35 ezer lakás készült el egy évben, javarészt az első Orbán-kormány otthonteremtési és lakástámogatási programjának volt köszönhető.
Egy lakás felépítése ugyanis nem egy év, szakemberek úgy számolnak, hogy a tervezéstől az átadásig jellemzően 2–4 év telik el. Ez azt jelenti, hogy egy adott időpontban meghozott keresletélénkítő lépésnek ennyi idő után lesz látható eredménye. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a kétezres évek felfutásának végén már a baloldali kormányok alatt elszabaduló – később tömeges családi drámákhoz vezető – devizahitelezés is komoly szerepet játszott.
Miért ennyi?
Ingatlanszakmai körökben bevett, gyakran emlegetett, már-már bűvös kifejezés a negyvenezer lakás. Sokakban felmerülhet azonban, hogy miért éppen negyvenezer lakást „kell” építeni egy évben. A kérdésre a válasz két másik számból adódik: a népszámlálási adatok szerint Magyarországon mintegy 4,4 millió lakóingatlan található, egy lakás jellemző élettartama pedig száz év. Ahhoz, hogy egészséges ütemben újuljon meg az öregedő lakásállomány, elvben arra van szükség, hogy évente a lakásállomány egy százalékának megfelelő mennyiség épüljön – kerekítve ebből adódik a negyvenezer lakás.
A legyengült magyar gazdaságot 2008-ban telibe találó világgazdasági válság hosszan kiható recessziót okozott hazánkban. A válság nyomán 2013–2015-re történelmi mélypontra zuhanó lakásépítések száma újabb négy év alatt megháromszorozódott: a 2015-ben átadott 7600 lakás után 2019-ben már több mint 21 ezer készült el. A jelentős felfutás érdemi mozgatója a felélesztett otthonteremtési program volt a csokkal, az ötszázalékos újlakás-áfával és a magánerős építkezések ötmilliós áfa-visszatérítésével. Most a gazdaság-újraindítási akcióterv részeként ezek a támogatások is elérhetők, és új elemekkel is bővült az otthonteremtési program – minden idők legnagyobb lakástámogatási rendszerét kínálva a gyermekes családoknak.
