Terítékre került a negyvenezer új lakás

Újabb ambiciózus célkitűzést fogalmazott meg a miniszterelnök a gazdasági évnyitón, amikor arról beszélt, el szeretnék érni, hogy évente negyvenezer lakás épülhessen fel. A családok otthonteremtésének és a beruházások támogatásával szakértők szerint öt év alatt el lehet jutni erre szintre, ahová legutóbb másfél évtizede éppen az első Orbán-kormány otthonteremtési programja révén jutott hazánk. Jelenleg Magyarországon nagyjából évi húszezer lakást adnak át.

Építkezés a Duna-parton. Nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is jelentős fellendülés várható a következő években Fotó: Teknős Miklós

– Azt reméljük, hogy az újlakás-építésekben a húszezres számot el tudjuk érni, amivel elégedetlenek leszünk, mert oda szeretnénk visszatérni, ahol egyszer már voltunk, hogy évente negyvenezer lakás előállítására legyen képes az építőiparunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök két héttel ezelőtt a gazdasági évnyitón. A kormányfő által említett évi negyvenezres újlakás-szám azóta több kormányzati szereplőtől elhangzott. Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója a Figyelőnek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a cél negyvenezer otthon építése, ezzel tartunk majd – Ausztriához vagy Lengyelországhoz hasonlóan – egy százalék feletti megújulási aránynál.

Másfél évtizedes példa

Legutóbb 2005-ben, azaz másfél évtizede sikerült elérni ezt a mennyiséget: abban az évben mintegy 41 ezer lakást adtak át. Noha ez már az első Gyurcsány-kormány időszakára esett,

az, hogy 2003 és 2008 között hat éven át rendre több mint 35 ezer lakás készült el egy évben, javarészt az első Orbán-kormány otthonteremtési és lakástámogatási programjának volt köszönhető.

Egy lakás felépítése ugyanis nem egy év, szakemberek úgy számolnak, hogy a tervezéstől az átadásig jellemzően 2–4 év telik el. Ez azt jelenti, hogy egy adott időpontban meghozott keresletélénkítő lépésnek ennyi idő után lesz látható eredménye. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a kétezres évek felfutásának végén már a baloldali kormányok alatt elszabaduló – később tömeges családi drámákhoz vezető – devizahitelezés is komoly szerepet játszott.

Miért ennyi?

Ingatlanszakmai körökben bevett, gyakran emlegetett, már-már bűvös kifejezés a negyvenezer lakás. Sokakban felmerülhet azonban, hogy miért éppen negyvenezer lakást „kell” építeni egy évben. A kérdésre a válasz két másik számból adódik: a népszámlálási adatok szerint Magyarországon mintegy 4,4 millió lakóingatlan található, egy lakás jellemző élettartama pedig száz év. Ahhoz, hogy egészséges ütemben újuljon meg az öregedő lakásállomány, elvben arra van szükség, hogy évente a lakásállomány egy százalékának megfelelő mennyiség épüljön – kerekítve ebből adódik a negyvenezer lakás.

A legyengült magyar gazdaságot 2008-ban telibe találó világgazdasági válság hosszan kiható recessziót okozott hazánkban. A válság nyomán 2013–2015-re történelmi mélypontra zuhanó lakásépítések száma újabb négy év alatt megháromszorozódott: a 2015-ben átadott 7600 lakás után 2019-ben már több mint 21 ezer készült el. A jelentős felfutás érdemi mozgatója a felélesztett otthonteremtési program volt a csokkal, az ötszázalékos újlakás-áfával és a magánerős építkezések ötmilliós áfa-visszatérítésével. Most a gazdaság-újraindítási akcióterv részeként ezek a támogatások is elérhetők, és új elemekkel is bővült az otthonteremtési program – minden idők legnagyobb lakástámogatási rendszerét kínálva a gyermekes családoknak.

Van jövőkép

– A koronavírus-járvány kedvezőtlen hatására az idén várhatóan csökkenni fog az elkészült lakások száma, noha jövőre ismét több mint húszezer lakást adhatnak át. Néhány éves időtáv szükséges ahhoz, hogy a lakásépítő és -felújító kapacitás kiépüljön ennél több ingatlanhoz. Mindezek figyelembevételével

az évi 35-40 ezres lakásszámot 2025-re lehet elérni

– jelentette ki lapunk érdeklődésére Koji László. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke szerint növekvő beruházási ciklus elején járunk, amikor előre lehet látni három-négy évre, mert lesz munka, megrendelés. Ilyen helyzetben a cégek beruházásokat, fejlesztéseket terveznek, hiszen látják, hogy megéri. A fejlesztésekhez, beruházásokhoz az Építő programon keresztül idén is tízmilliárd forintot kapnak az építőipari vállalkozások. – A lakásépítéseknél még tovább,

hat évre lehet most tervezni.

Az ötszázalékos forgalmi adó a 2022. december 31-ig engedélyt kapó lakásokra vonatkozik, de az engedéllyel rendelkező lakások felépítése, illetve értékesítése 2026 végéig lehetséges a kedvezményes adókulccsal – magyarázta Koji László.

Építkezés a Duna-parton. Nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is jelentős fellendülés várható a következő években
Fotó: Teknős Miklós

Az ÉVOSZ szerint ekkora növekményt elérni, a bővülő keresletnek megfelelni nagy kihívás az ágazatnak, illetve maguknak a vállalkozásoknak. Koji László megjegyezte, az elkövetkező években komoly fejlesztésekre lesz szükség a háttéripari technológiákban vagy például a munkaszervezésben is.

Az évente negyvenezer megépülő lakás első hallásra ambiciózusnak tűnhet, de történelmi távlatban nézve a következő néhány évben nem elérhetetlen

– ezt már Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője mondta a Magyar Nemzetnek. Mint rámutatott, a keresleti viszonyok jelentősen megváltoztak az elmúlt másfél évben, ugyanis a nagyvárosban koncentrálódó, jellemzően befektetők által generált kereslet helyett 2019 második fele óta egyre inkább a saját célra vásárló vevők vannak jelen. – Az új építésű saját otthont keresők a koronavírus árnyékában töltött elmúlt egy év tapasztalatai alapján mást szeretnének. A zsúfolt, nagyvárosokban található, olykor modern kori lakótelepeket idéző társasházi lakások helyett egyre inkább a saját kerttel rendelkező családi vagy iker- és sorházakat részesítik előnyben – mutatott rá Balogh László, aki szerint ennek köszönhetően bárhol az országban épülhetnek új lakások, mivel a kereslet viszonylag rugalmasan reagál – a koronavírus-járvány miatt ugyanis egyre több ember dolgozik otthonról home office vagy távmunka formájában.

Több gyerek, több építkezés

– A jelenlegi gazdaságpolitikai iránnyal teljes mértékben összehangolható a vidéki otthonteremtés programja, aminek eredményeképpen kétszeresére nőhet a Közép-Magyarországi régión kívül épülő lakások száma – fejtette ki Balogh László. A 2016–2020 közötti időszakban Budapestet és Pest megyét leszámítva évente mindössze öt-tízezer lakás épült, de ez könnyen tíz-húszezerre nőhet a támogatási rendszernek köszönhetően.

Az Ingatlan.com szakértője ugyanakkor rámutatott: a lakásépítéseknek más befolyásolói is vannak a gazdasági növekedésen vagy éppen zsugorodáson kívül. Kevesebbet emlegetett mozgatórugó például a demográfia alakulása. Balogh László szerint érdekes összehasonlítani egymással a gyermekszületések és a megépült lakások számát. Az elmúlt hatvan évben mindkettő 1975-ben érte el csúcspontját: akkor több mint 194 ezer gyermek született és majdnem százezer lakás épült. – Ha a gyermekvállalási kedv továbbra is javul hazánkban, akkor az a megépült lakások számában is megmutatkozhat. Mindezek fényében van esély rá, hogy Magyarországon ismét évente negyvenezer lakás épülhessen meg – jelezte Balogh László, hozzátéve ugyanakkor, hogy mindez nem máról holnapra fog bekövetkezni.

Álvilágok helyett, avagy olcsón is lehet építkezni

Amellett, hogy a nagy klímahisztériázóknak is figyelemre méltó példa lenne, hogy nem kell műanyagba csomagolni a házat ahhoz, hogy az alacsony energiafelhasználású legyen, a film azt is bemutatja, hogy ma is lehet olcsón építkezni. Gergő, a családapa elmondása szerint ugyanis minden pénzük ráment a tervekre és arra, hogy a telküket építkezésre alkalmassá tegyék. Vagyis csak a csokra, az áfa-visszatérítésre és a csokos hitelre tudtak támaszkodni, ebből a 25 millióból viszont gyönyörű házat építettek. Jegyzet.