Hazugság az elszegényedés vádja, amelyet könnyű megcáfolni

Nem támasztják alá sem az uniós, sem a hazai adatok azt az állítást, miszerint Magyarországon az elmúlt tizenhat évben nőtt a szegénység aránya. Sőt több mutató is azt bizonyítja, hogy jó irányba indultunk el.

Jelentősen csökkent a szegénység hátrányainak kitettek aránya az elmúlt tizenhat évben Forrás: Shutterstock

„Bezzeg Románia” itt sem büszkélkedhet

Ha a nemzetközi összehasonlítást vesszük alapul, akkor azt látjuk, hogy az Európai Unióban 2025-ben a lakosság 6,3 százaléka élt súlyos anyagi és szociális deprivációban. 

A legnagyobb arányban Romániában és Bulgáriában nélkülöztek, előbbiben a népesség 16,8, utóbbiban 15 százaléka volt érintett. A legkedvezőbb helyzetben Szlovénia volt, ott a lakosság mindössze 1,9 százaléka tartozott a súlyosan depriváltak közé.

A KSH arra is rávilágított, hogy a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya Magyarországon az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent és tartósan az uniós átlag alá süllyedt. Míg 2018-ban a mutató értéke meghaladta a 21 százalékot, addig a 2024-ben felvett adatok szerint 2023-ra 19,3 százalékra csökkent. Ezzel szemben az Európai Unió egészében csak enyhe javulás volt megfigyelhető: az arány 24-ről mintegy 21 százalékra mérséklődött. Így 2015 és 2024 között a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya a gyermekek és az aktív korúak körében számottevően csökkent, míg a 65 éves és annál idősebb népesség esetében enyhén nőtt. A leginkább veszélyeztetett korosztályt továbbra is a 18 év alattiak alkotják.

Ha a nemzetközi összevetést nézzük, akkor Magyarországon a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya 2018 óta kedvezőbb az uniós átlagnál. Az Európai Unióban 2024-ben a legmagasabb arányban 

• Bulgáriában (30,3 százalék), 
• legalacsonyabb arányban pedig Csehországban (11,3 százalék) volt kitéve a lakosság a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának.