Felerősíthetik a falusi csok szerepét a koronavírus okozta változások

A Covid–19 hatására megváltozó lakhatási és munkavégzési szokások már az ingatlanpiacon is érezhetők. Míg a járvány első hulláma idején a nagyvárosi lakásügyletek szinte leálltak, a falusi csokos igénylések tartották a korábbi szintjüket. Az akár tízmillió forintos támogatás szerepe pedig tovább nőhet, hiszen a járványhelyzet, a karantén és a terjedő home office hatására mind több család keresheti a boldogulását a nagyvárosoktól távolabb eső kis falvakban.

Építkezés a Pest megyei Újhartyánban. Korábban fogyó lélekszámú helységek tucatjai telnek meg újra élettel

Sok a nagycsaládos

A falusi csokot a 2019. júliusi bevezetése utáni bő egy évben több mint 13 ezer család igényelte. Az érintett családok valamivel több mint fele költözött, másik fele saját, az érintett helységek valamelyikén lévő ingatlanára vette igénybe a támogatást. A konstrukció szerint előbbi esetben akár tízmillió forint vissza nem térítendő támogatást lehet kapni, amelyet fele-fele részben lehet felhasználni az ingatlan megvásárlására, majd felújítására. Meglévő ház esetében a támogatás felső határa ötmillió forint, amelyet az ingatlan korszerűsítésére, bővítésére kell fordítani. Emellett – miként a csok esetében – gyerekszámtól függően akár 10-15 millió forint kamattámogatott hitel is igényelhető a falusi csokos településeken.

Bár az egy- vagy kétgyermekes családok a csokhoz hasonlóan kisebb támogatási összegre jogosultak, a falusi csoknál kimondottan felülreprezentáltak a nagycsaládosok.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunkat korábban arról tájékoztatta, hogy tíz igénylőből hat nagycsalád, de a költözéssel járó verziónál a kérelmezők háromnegyede tartozik ebbe a körbe – az arányok pedig nagyjából változatlan képet mutatnak a bevezetés óta eltelt csaknem másfél évben.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ráadásul az idei első fél évben a teljes lakáspiaci forgalom 28 százaléka zajlott a falusi csokos településeken, szemben az intézkedés bevezetése előtti évekre jellemző húsz százalék körüli vagy még alacsonyabb aránnyal. Az összes adásvétel közül számolt arány persze nem azt jelenti, hogy mindenki a falusi csokkal vásárolt (hiszen attól, hogy a támogatás elérhető, nem csak gyermekes családok vásárolhatnak ingatlant ezeken a helyeken), de a megváltozó érdeklődést és felértékelődést jól mutatják a számok.

Szinte fej fej mellett

Az MNB friss lakáspiaci jelentése szerint 2020 második negyedévében csaknem háromezer szerződést kötöttek a falusi csokra, mintegy 15 milliárd forint értékben. A falusi csokos szerződéskötések ezzel gyakorlatilag változatlan szintet mutattak a korábbi időszakokkal összevetve, ráadásul alig maradtak el a csokos szerződéskötésektől: utóbbira a második negyedévben mintegy ötezer család szerződött 14 milliárd forint értékben. A csok keretében megkötött támogatási szerződések mértéke a második negyedévben egyharmadával csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legnagyobb, ötvenszázalékos visszaesés az új lakás építésére igényelt csoknál volt megfigyelhető.