Felerősíthetik a falusi csok szerepét a koronavírus okozta változások

A Covid–19 hatására megváltozó lakhatási és munkavégzési szokások már az ingatlanpiacon is érezhetők. Míg a járvány első hulláma idején a nagyvárosi lakásügyletek szinte leálltak, a falusi csokos igénylések tartották a korábbi szintjüket. Az akár tízmillió forintos támogatás szerepe pedig tovább nőhet, hiszen a járványhelyzet, a karantén és a terjedő home office hatására mind több család keresheti a boldogulását a nagyvárosoktól távolabb eső kis falvakban.

Építkezés a Pest megyei Újhartyánban. Korábban fogyó lélekszámú helységek tucatjai telnek meg újra élettel

Miközben a budapesti lakásárak csökkenni kezdtek, az érdemi mennyiségű adásvételt bonyolító falvak ingatlanárai töretlenül emelkednek az idén is. Ebben nem kis szerepe van a falusi családi otthonteremtési kedvezménynek (csok), amely a tavaly júliusi bevezetése óta a csaknem 2500 érintett kistelepülésen az ottani jellemző árakhoz viszonyítva kiemelkedő mértékű támogatást jelent a családoknak. A falusi csok ráadásul régi trendet fordított meg: a korábban csökkenő lélekszámú helységek egy részében most már nagyobb drágulás figyelhető meg, mint a többi településen.

Megtartó erő

Az Ingatlan.com Magyar Nemzet részére készített összegzése szerint tavaly november óta a falusi csokos helyeken átlagosan 21 százalékkal, a többi településen 17 százalékkal emelkedett a hirdetett lakások és házak átlagos négyzetméterára. Ezzel szemben – ahogy az a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentéséből kiderül – 2013 vége és 2020 második negyedéve között a falusi csokos településeken összesen alig hatvanszázalékos volt a felértékelődés, holott ebben az időszakban a nem falusi csokos falvakban jellemzően megkétszereződtek az ingatlan­árak.

A különbség éppen a falusi csok bevezetését indokló népességcsökkenést, az adott települések elöregedését, a fiatalok elköltözését mutatja – ahol ugyanis nincs kereslet, ahova nem szívesen költözik senki, ott az ingatlannak sincs nagy értéke.

Home office faluról

– A kistelepülések, különösen a falusi csokkal érintett falvak elmúlt évi ingatlanár-emelkedése ritkaságszámba megy, hiszen a koronavírus jelentősen visszavetette a keresletet és a kínálatot. Az utóbbi bő fél évben visszaesett mind a vevői, mind az eladói aktivitás, a legnagyobb települések, így Budapest lakásárai pedig csökkentek – mondta lapunknak Balogh László, a hirdetési oldal vezető gazdasági szakértője, kiemelve, hogy a falusi csokos települések lendületében nem látszik ez a törés.

Építkezés a Pest megyei Újhartyánban. Korábban fogyó lélekszámú helységek tucatjai telnek meg újra élettel Fotó: Havran Zoltán

Az Ingatlan.com adataiból emellett az rajzolódik ki, hogy továbbra is sok Balaton-parti, valamint Pest és Fejér megyei település van a legkeresettebb falusi csokos helyek között.

A támogatás feltételrendszere természetesen kizárja a nyaralóvásárlást, az pedig, hogy az érdeklődések jó része tóparti vagy a tóhoz közeli településre irányul, még nem jelenti azt, hogy nagy számban költöznének oda családok. A járványhelyzet és a karantén, továbbá az egyre gyakoribb home office hatására azonban nem kizárt, hogy a közeljövőben egyre több család keresi majd a boldogulását olyan vidéki, így akár balatoni helységekben a támogatás segítségével, amelyek nem számítanak klasszikus agglomerációs településnek

– vélekedett Balogh László.

Sok a nagycsaládos

A falusi csokot a 2019. júliusi bevezetése utáni bő egy évben több mint 13 ezer család igényelte. Az érintett családok valamivel több mint fele költözött, másik fele saját, az érintett helységek valamelyikén lévő ingatlanára vette igénybe a támogatást. A konstrukció szerint előbbi esetben akár tízmillió forint vissza nem térítendő támogatást lehet kapni, amelyet fele-fele részben lehet felhasználni az ingatlan megvásárlására, majd felújítására. Meglévő ház esetében a támogatás felső határa ötmillió forint, amelyet az ingatlan korszerűsítésére, bővítésére kell fordítani. Emellett – miként a csok esetében – gyerekszámtól függően akár 10-15 millió forint kamattámogatott hitel is igényelhető a falusi csokos településeken.

Bár az egy- vagy kétgyermekes családok a csokhoz hasonlóan kisebb támogatási összegre jogosultak, a falusi csoknál kimondottan felülreprezentáltak a nagycsaládosok.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunkat korábban arról tájékoztatta, hogy tíz igénylőből hat nagycsalád, de a költözéssel járó verziónál a kérelmezők háromnegyede tartozik ebbe a körbe – az arányok pedig nagyjából változatlan képet mutatnak a bevezetés óta eltelt csaknem másfél évben.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ráadásul az idei első fél évben a teljes lakáspiaci forgalom 28 százaléka zajlott a falusi csokos településeken, szemben az intézkedés bevezetése előtti évekre jellemző húsz százalék körüli vagy még alacsonyabb aránnyal. Az összes adásvétel közül számolt arány persze nem azt jelenti, hogy mindenki a falusi csokkal vásárolt (hiszen attól, hogy a támogatás elérhető, nem csak gyermekes családok vásárolhatnak ingatlant ezeken a helyeken), de a megváltozó érdeklődést és felértékelődést jól mutatják a számok.

Szinte fej fej mellett

Az MNB friss lakáspiaci jelentése szerint 2020 második negyedévében csaknem háromezer szerződést kötöttek a falusi csokra, mintegy 15 milliárd forint értékben. A falusi csokos szerződéskötések ezzel gyakorlatilag változatlan szintet mutattak a korábbi időszakokkal összevetve, ráadásul alig maradtak el a csokos szerződéskötésektől: utóbbira a második negyedévben mintegy ötezer család szerződött 14 milliárd forint értékben. A csok keretében megkötött támogatási szerződések mértéke a második negyedévben egyharmadával csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legnagyobb, ötvenszázalékos visszaesés az új lakás építésére igényelt csoknál volt megfigyelhető.