Miközben a budapesti lakásárak csökkenni kezdtek, az érdemi mennyiségű adásvételt bonyolító falvak ingatlanárai töretlenül emelkednek az idén is. Ebben nem kis szerepe van a falusi családi otthonteremtési kedvezménynek (csok), amely a tavaly júliusi bevezetése óta a csaknem 2500 érintett kistelepülésen az ottani jellemző árakhoz viszonyítva kiemelkedő mértékű támogatást jelent a családoknak. A falusi csok ráadásul régi trendet fordított meg: a korábban csökkenő lélekszámú helységek egy részében most már nagyobb drágulás figyelhető meg, mint a többi településen.
Megtartó erő
Az Ingatlan.com Magyar Nemzet részére készített összegzése szerint tavaly november óta a falusi csokos helyeken átlagosan 21 százalékkal, a többi településen 17 százalékkal emelkedett a hirdetett lakások és házak átlagos négyzetméterára. Ezzel szemben – ahogy az a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentéséből kiderül – 2013 vége és 2020 második negyedéve között a falusi csokos településeken összesen alig hatvanszázalékos volt a felértékelődés, holott ebben az időszakban a nem falusi csokos falvakban jellemzően megkétszereződtek az ingatlanárak.
A különbség éppen a falusi csok bevezetését indokló népességcsökkenést, az adott települések elöregedését, a fiatalok elköltözését mutatja – ahol ugyanis nincs kereslet, ahova nem szívesen költözik senki, ott az ingatlannak sincs nagy értéke.
Home office faluról
– A kistelepülések, különösen a falusi csokkal érintett falvak elmúlt évi ingatlanár-emelkedése ritkaságszámba megy, hiszen a koronavírus jelentősen visszavetette a keresletet és a kínálatot. Az utóbbi bő fél évben visszaesett mind a vevői, mind az eladói aktivitás, a legnagyobb települések, így Budapest lakásárai pedig csökkentek – mondta lapunknak Balogh László, a hirdetési oldal vezető gazdasági szakértője, kiemelve, hogy a falusi csokos települések lendületében nem látszik ez a törés.

Az Ingatlan.com adataiból emellett az rajzolódik ki, hogy továbbra is sok Balaton-parti, valamint Pest és Fejér megyei település van a legkeresettebb falusi csokos helyek között.
A támogatás feltételrendszere természetesen kizárja a nyaralóvásárlást, az pedig, hogy az érdeklődések jó része tóparti vagy a tóhoz közeli településre irányul, még nem jelenti azt, hogy nagy számban költöznének oda családok. A járványhelyzet és a karantén, továbbá az egyre gyakoribb home office hatására azonban nem kizárt, hogy a közeljövőben egyre több család keresi majd a boldogulását olyan vidéki, így akár balatoni helységekben a támogatás segítségével, amelyek nem számítanak klasszikus agglomerációs településnek
– vélekedett Balogh László.