Országszerte nagy igény van a falusi csok millióira

Nemcsak Pest megyében és a Balaton partján, hanem rosszabb helyzetű borsodi és szabolcsi településeken is nagy az érdeklődés a falusi csokra – tudta meg lapunk. Két és fél hónap alatt országszerte már több mint háromezren kérelmezték a vissza nem térítendő támogatást, a legtöbben közülük nagycsaládosként a tíz- vagy ötmillió forintos lehetőséggel élnek.

Sokak fantáziáját megmozgatta, hogy a Balatonnál is több település felkerült az érintett helységek listájára Fotó: MTI/H Szabó Sándor

Több mint 1800 család igényelte a falusi családi otthonteremtési kedvezményt (csok) szeptember közepéig az OTP Banknál, összesen mintegy tízmilliárd forint értékben. A pénzintézet lapunkat arról tájékoztatta, hogy a támogatás átlagos összege 5,5 millió forint volt eddig, a hozzá igényelhető kamattámogatott kölcsönből pedig jellemzően hétmillió forintot igényelnek a családok. A falusi csok kérelmezői között a banknál többségben vannak az ingatlanvásárlók, vagyis azok a családok, amelyek a támogatotti körbe tartozó településeken vásárolnak házat, majd azt felújítják. Az eredeti csoknál az OTP jellemzően az igénylések bő felét kezelte eddig, ez alapján pedig nyugodtan kijelenthető, hogy 3000-3500 család élhetett eddig a falusi csok lehetőségével. Az OTP-nél tízből hat kérelmező három vagy több gyermekre tekintettel igényli a vissza nem térítendő támogatást. Nekik ingatlanvásárláshoz tízmillió forint vissza nem térítendő támogatás nyerhető el és akár 15 millió forintnyi kamattámogatott hitel, saját ingatlan felújításához pedig ezen összegek fele, vagyis ötmillió forint vissza nem térítendő támogatás és akár 7,5 millió forint kölcsön.

Míg a pénzintézethez a legtöbb kérelem Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megyéből futott be, az Ingatlan.com Magyar Nemzet részére készített összegzése szerint Pest, Somogy, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei települések találhatók a falusi csok legkeresettebb helyszínei között. Az összegzés szerint továbbra is két balatoni és egy jó közlekedési adottságú Pest megyei település áll a népszerűségi lista élén: a déli parti Fonyód, az északi parti Badacsonytomaj és az M5-ös autópálya mentén nagyjából Budapest és Kecskemét között félúton lévő Örkény. A falusi csok 2486 településének ingatlankínálatát külön aloldalon kezelő hirdetési portál adatai szerint a húsz legkeresettebb helység között további öt Pest megyei, három somogyi – közelebbről dél-balatoni – és öt Veszprém megyei – szintén Balaton-parti – település található meg. Ellenpontként három borsodi kistelepülés és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei, a Tisza-tónál fekvő Abádszalók került még fel a lista első húsz helyére.

Sokak fantáziáját megmozgatta, hogy a Balatonnál is több település felkerült az érintett helységek listájára
Fotó: MTI/H Szabó Sándor

Érdekes az is, hogy összesen hatvan olyan település akad, ahol a falusi csok keltette érdeklődés hatására a kínált ingatlanok irányára legalább megduplázódott a támogatás bevezetése előtti időszakhoz viszonyítva. Sokatmondó, hogy ezek között a helységek között nincs Pest megyei település, azaz a legkeresettebb helyeken nem okozott jelentősebb árváltozást a támogatás. A szóban forgó települések negyven százaléka a nyugati országrészben, Vas, Veszprém és Zala megyében található, harmaduk pedig Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Tolna megyében.

– Egyértelműen látszik, hogy feltörtek az agglomerációs és a Balaton-parti települések. A legkeresettebbek között azonban jó néhány kelet-magyarországi helység is megtalálható. Mindezekből az rajzolódik ki, hogy a falusi csok a legjobb gazdasági környezetben fekvő helyek mellett a legkevésbé felkapott, az ingatlanpiac szempontjából fehér foltnak számító területeken is élénkülést fog okozni – mondta lapunknak Balogh László, a hirdetési oldal vezető gazdasági szakértője. Ugyanakkor az árváltozásokat fontos a helyükön kezelni. A falusi csokos települések kétharmadában ugyanis legalább tíz százalékkal csökkent a hirdetett ingatlanok átlagos négyzetméterára, több száz helyen pedig az aktuális kínálatban szereplő ingatlanok jelentősen olcsóbbak a korábbinál. Sok esetben az összehasonlítás is elég nehézkes, hiszen itt nem egy nagyváros ingatlanpiacáról beszélünk, ahol akár több száz, több ezer lakás kínálatából adódik az átlagár. Főként a hátrányos helyzetű településeken jellemzően alig egy-két ingatlant hirdetnek, igen kis érdeklődés mellett, adott esetben alig egy-kétmillió forintért.

Figyelt hatások

– A kormány természetesen folyamatosan vizsgálja a két hónappal ezelőtt bevezetett családtámogatási, valamint a vidék népességmegtartó képességét javító intézkedések hatásait. Hasonlóképpen folyamatosan figyeljük a falusi csok hatását mind az ingatlanpiacra, mind az élet egyéb területeire – írta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára Vadai Ágnes (DK) kérdésére válaszul. Az ellenzéki politikus nem először kért számon eredményeket és igyekezett hibákat találni a Magyar falu program pályázati rendszerével, illetve a falusi csok ingatlanpiaci szerepével kapcsolatban – megtette ezt akkor is, mikor még el sem indult a program, s most, mikor alig pár hete működik. Vadai korábban éppen a Magyar Nemzet egyik falusi csokról szóló cikkével igyekezett alátámasztani kérdésbe burkolt állítását, miszerint a falusi csok miatt jelentősen nőttek az ingatlanárak.