Új lakások százait veszik a kínaiak a fővárosban

Újabban a kínaiak váltak a budapesti lakáspiac legfontosabb külhoni szereplőivé, akik az új építésű lakóházakban is számos ingatlant vásárolnak meg. Budapesten nem ritka az olyan társasház, amelyben harmadrészt ázsiai vevők, illetve lakók jelentek meg. A külföldiek és befektetők részesedése azért is érdekes, mert a kormány az ő nagy arányukkal indokolta a kedvezményes lakásáfa kivezetését.

Az ázsiaiakon kívül arab és más nemzetiségű vevők is aktívak a piacon Fotó: Éberling András

Noha nincs akkora külföldi dömping a lakáspiacon, mint a kétezres évek elején, azért ma is vannak szép számmal. Akkoriban főként ír, izraeli és holland befektetőkről, lakásvásárlókról szóltak a hírek. A mostani felfutás idején, úgy tűnik, inkább más nemzetbeliek jelennek meg nagyobb számban a hazai lakáspiacon. Különösen szembetűnő ez Budapesten, ahol nagy számban nőnek ki a földből az új építésű lakóparkok és sokemeletes társasházak. A IX. kerület szívében magunk is ezzel szembesülünk. Több ütemben készülő, sokemeletes házak mellett sétálunk el, amikor több kínaival is összefutunk. Egyikük rutinosan nyitja az egyik épület bejáratát, majd magunk is megnézzük a kaputelefont.

Nem túlzás, a nevek legalább harmada kínai, és elvétve más külföldi neveket is látunk.

A ház műszakban lévő biztonsági őre azt mondja, nagyon kevesen lakják még a tavaly év végén átadott épületet. Az viszont tény, hogy nagyon sok kínaival találkozik. Ők tehát feltehetően ott laknak, vagyis legtöbbjük nem kiadási céllal vásárolt. Persze ide közel van a piac, meg a klasszikusan kínai negyednek nevezett városrész. Megnézzük a postaládákat is. A felső – drágábbnak számító – szinteknél szinte kizárólag kínai neveket látunk. De például egy szír férfinak is három lakás van a nevén a házban. Noha a többi épületen is találni szép számmal külföldi vagy legalábbis annak tűnő neveket, úgy tűnik, a kínaiak kifejezetten az előbbi épületet lakták be.

A szomszédos, más cégér alatt futó, szintén több száz lakásos nagyságrendű fejlesztés egyik értékesítője szintén ázsiai és arab érdeklődőkről és vevőkről beszél. Ő abban a projektben tíz-húsz százalékra saccolja a külföldiek arányát, s szerinte közülük a legtöbben befektetői szándékkal vesznek ingatlant.

A statisztikák szerint a távol-keletiek több mint kilencven százaléka Budapesten vásárolt
Fotó: Éberling András

A kínaiak aktivitását a legfrissebb elérhető adatok is alátámasztják. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 2017-ben a németek és a románok mellett kínaiak is mintegy ezer lakást vettek Magyarországon. Míg azonban a távol-keletiek több mint kilencven százaléka Budapesten vásárolt, addig a németeknek csak 16 százaléka, a románoknak pedig 22 százaléka. Éppen a fővárosi vásárlások révén a kínaiak magasan kiemelkednek a vételárat tekintve. Ők 2017-ben átlagosan 41,4 millió forintot költöttek egy-egy lakásra, a mintegy kétszáz – szintén főként a fővárosban vásárló – francia állampolgár jellemzően 33 milliót.

Fontos tudni, hogy a nem EU-s állampolgároknak, így a kínaiaknak engedély kell a vásárláshoz, viszont a külföldi vevők csaknem kétharmada valamely uniós országból érkezik. Összesen 7371 lakást vásároltak meg külföldiek 2017-ben, igaz, az első látásra soknak tűnő szám a teljes lakáspiaci forgalom csupán 4,8 százalékát jelenti.

Mindenesetre érdemes felidézni, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter az ötszázalékos lakásáfa kivezetését éppen azzal indokolta, hogy a fővárosi új építésű lakások tíz százalékát külföldiek vásárolták meg. A tárcavezető arról is beszélt, hogy az áfakedvezmény ingatlanbefektetések eszköze lett. Korábban az OTP Ingatlan Zrt. lapunkat arról tájékoztatta, hogy társasházi beruházásainál csökkenő mértékben, de még mindig jelentős a befektetési célú vásárlók aránya.

Az ázsiaiakon kívül arab és más nemzetiségű vevők is aktívak a piacon
Fotó: Éberling András

Helyszíntől függően húsz százalékra becsülték összarányukat, míg a külföldi vevőket öt százalék körülire tették. A Metrodom szerint is nagyban függ a projekt helyszínétől és milyenségétől az, hogy mennyi a nem saját célra vásárló ügyfél. A cégnek van olyan fejlesztése, ahol a vásárlók negyede befektető, a külföldiek aránya pedig tízszázalékos. Ugyanakkor más társasházukban állításuk szerint csak tízszázalékos a befektetői jelenlét.