– Egyre több szakmai vagy civil szervezet, társadalmi kezdeményezés foglalkozik a lakosság pénzügyi hozzáállásának, szokásainak formálásával, modernizálásával. 2017 végén kormányzati stratégia is született a hazai pénzügyi tudatosság fejlesztésére. Sok még a teendő ezen a területen?
– Az elmúlt évek során számos pozitív, felkarolandó kezdeményezés látott napvilágot, amelyek a hazai lakosság, kiemelten a fiatalok pénzügyi tudatosságának fejlesztését tűzték ki célul. Ezek közül a teljesség igénye nélkül említem például a Magyar Nemzeti Bank, a Diákhitel Központ és a Magyar Bankszövetség által közösen létrehozott Pénziránytű Alapítványt, vagy éppen a PÉNZ7 minden évben megrendezett témahetet. Sőt, ezek mellett maguk a piaci szereplők, továbbá az Állami Számvevőszék és egyre több pénzügyi intézmény is az ügy mellé állt. Ezek egyenként is hasznosak és sikeresek, azonban eddig nem volt egy olyan összetartó, irányt mutató keret, amelynek mentén hatékonyabban és célirányosabban tevékenykedhettek volna. Ennek keretbefoglalását biztosítja a nemzeti stratégia, amely most a pénzügyi tudatosság fejlesztésének egészére nézve ad iránymutatást.
Balogh László szerint komoly eredmény, hogy egyre többen érdeklődnek a gazdasági ismeretek iránt
Fotó: Kurucz Árpád
– Hogyan sikerült összehangolni a résztvevőket?
– Fontosnak tartottuk, hogy minden jó és hasznos kezdeményezés teret kapjon, és az eddigi szereplőket vonjuk be az előkészítésbe, a konzultációkba. A tervezés időszakában így közösen meghatároztuk a fő célokat, valamint a megvalósítás sorrendjét. Bár a kormány fogadta el, ez egy nemzeti stratégia, és így mindenkinek jut benne szerep, ezekhez nyújt egységes iránymutatást az elfogadott keretrendszer.
– A program tehát a közös munka kialakítása érdekében született?
– Alapvetően azért született, mert a kormány az emberek, családok jólétét és gyarapodását tartja fontosnak. Ezt azzal is elő lehet segíteni, hogy nagyobb felkészültséggel és biztonsággal tudjanak a pénzügyi kérdésekben eligazodni, valamint megfontolt és felelős döntést hozzanak, kellő tartalékokkal rendelkezzenek a nem várt élethelyzetekre, illetve a megtakarításaikat okosan és kellő biztonsággal tudják gyarapítani. Ezért a széttöredezett, egyenként is hasznos, de sokszor széttartó programok helyett az erők koncentrálása és a stratégiai célok jó kijelölése volt a legfontosabb feladat. Ehhez persze a 2008-as pénzügyi válság tanulságai és tapasztalatai is kiindulásként szolgáltak. Nemcsak a pénzügyi kormányzatnak, hanem a pénzügyi szektor egészének le kellett vonnia a megfelelő következtetéseket. Ennek lényege, hogy a tájékozott és felkészült fogyasztó hosszútávon a gazdaság és társadalom egészének gyarapodásához magas szinten hozzá tud járulni.
– A válság tanulságai kapcsán elsősorban a devizaalapú hitelekre utal?
– A devizaalapú és a forinthitelekre egyaránt, valamint minden más pénzügyi döntésre, amellyel az emberek a mindennapi életükben találkoznak, és sokszor nem kellően körültekintően döntenek, választanak. Miként a kevésbé megfontolt vásárlásnak egy szupermarketben is vannak hátrányai, ugyanez érvényes a pénzügyi termékek esetében is, csakhogy itt kifejezetten veszélyes és kockázatos is lehet. A válság sokk-jellege felszínre hozott olyan helyzeteket és magatartásformákat, amelyekre a lakosság nagy része nem volt felkészülve, így sokszor kiszolgáltatottak és védtelenek voltak. A válságot megelőzően az országot irányító Gyurcsány-kormánnyal ellentétben mi szeretnénk azt az alapvető tudást és képességet elérhetővé tenni az emberek pénzügyi biztonságának erősítéséhez, amellyel honfitársaink most és a jövőben magabiztosabban és megalapozottan tudnak ilyen jellegű döntéseket hozni, egyben egyéni és családi gyarapodásukat fokozni.
– Mitől lehettek volna felkészülve egy olyan válságra, amely többé-kevésbé a világgazdaságot is váratlanul érte?
– A váratlan válságokra nem lehet felkészülni, de például családi költségvetést mindenkor lehet készíteni, a kiadások és bevételek egyensúlyát mérlegelni, előre tervezni a nagyobb kiadásokat (akár egy hűtőgép vagy mosógép cseréjét) és ennek érdekében előre félre tenni, megtakarítani. Csak egy konkrétumot említenék: ha a magyar családok rendelkeztek volna komolyabb tartalékokkal, megtakarításokkal, sokkal kevésbé érintették volna őket a válság negatív következményei. És itt nem a nagy összegű betétekre, befektetésekre kell gondolni, hanem a váratlan eseményekre félretett biztonsági tartalékokra, az egészséges öngondoskodásra.
– Hogyan épül fel a stratégia? Milyen célokat tűztek ki a lakosság pénzügyi tudásának erősítésére?
– A stratégia egyik célkitűzése a háztartások válságtűrő képességének növelése. Ehhez bizonyos alapismeretek szükségesek, valamint képesség a körültekintő döntésekhez, például a súlyos kockázatok felismerése. Ennek fejlesztése egy hosszabb folyamat, amelynek középpontjában az emberek, a fiatalok gondolkodásmódjának, mentalitásának az alakítása áll. És számunkra az is fontos, hogy a fiatalok közül minél többen kapjanak kedvet ahhoz, hogy ne csak körültekintően és bátrabban hozzanak meg a hétköznapi életükre hosszabb vagy rövidebb ideig kiható pénzügyi döntéseket (például hitelfelvétel vagy valamilyen megtakarítás) hanem akár egy önálló vállalkozás elindításától se riadjanak vissza. Mindkettőhöz elengedhetetlenek az alapvető pénzügyi ismeretek. Tehát minden korosztályt meg kell szólítanunk és az élethelyzetüknek megfelelően elmagyarázni, megértetni, hogy az egyéni és családi gyarapodás is eredményesebb lehet, ha tudatosabban, okosabban intézzük pénzügyeinket.
– Mit lehetett tenni az elmúlt másfél év alatt?
– Konkrét és számszerű eredményekről még korai lenne beszélnünk. Pozitív visszajelzésekből azonban nincs hiány, ezekből arra következtethetünk, hogy elkezdődött az a folyamat, amelynek eredményeként általánosságban javul majd a lakosság pénzügyi tudatossága. Már az is komoly eredmény, hogy láthatóan egyre többen érdeklődnek a téma iránt. Nemrégiben első alkalommal rendeztük meg a nagy pénzügyi diáktesztet, és kellemes meglepetésként 11 500 fölött volt a résztvevő középiskolás résztvevők száma. Egyértelmű, hogy a pénzügyi ismeretterjesztést az iskolások egyes korosztályai számára más és más formában kell kézzel foghatóvá és befogadhatóvá tenni. A lényeg, hogy az alsós korosztállyal megismertetett alaptudásra rá lehessen építeni a felsősök jóval mélyebb és részletesebb tananyagát.
– Amikor elindultak a konzultációk, hogyan igyekeztek összehangolni a már meglévő tapasztalatokat és javaslatokat?
– Az első lépés a prioritások meghatározása volt, ebben széleskörű szakmai és szakpolitikai konszenzus alakult ki. Végül hét stratégiai célt jelöltünk ki, amelyek között a legfontosabb és időben is az első a köznevelés rendszerén belül a valós pénzügyi oktatás tartalmának és kereteinek megteremtése.
– Könnyen ment az egyeztetés?
– Abban mindenki egyetértett, hogy a fiatal korban kell a tudatos pénzügyi mentalitást kialakítani, rászoktatni a gyerekeket a felelős és körültekintő gondolkodásra. A fiatalok pedig az iskolarendszeren belül érhetőek el a legkönnyebben. Továbbá nagy segítségünkre volt az is, hogy párhuzamosan zajlott a Nemzeti Alaptanterv megújítása. Így sikerül elérni, hogy az alaptantervbe, majd később a kerettantervekbe szintén be tudjuk ültetni a pénzügyi ismereteket. A folyamat már a vége felé tart, de még nem zárult le.
– Mikorra lesz kész az új Nemzeti Alaptanterv?
– Az új alaptanterv kialakítását az oktatási kormányzat koordinálja, jelenlegi információim szerint ennek kidolgozása nemsokára lezárul. Bár felsorolni is nehéz valamennyi kezdeményezést, külön kiemelném a már említett PÉNZ7 rendezvénysorozatot, amelyet idén ötödik alkalommal rendeztek meg. Tavasszal pedig a Pénzügyminisztérium is elindította saját fejlesztésű honlapját okosanapenzzel.hu címmel, amely hatékony segítséget jelent a mindennapijainkat érintő pénzügyi kérdésekben. A weboldal fejlesztésénél elsődleges szempont volt, hogy olyan központi honlap kerüljön kialakításra ahol a már meglévő és a pénzügyi témában kifejlesztett szakmai anyagok legyenek egy platformról elérhetőek. A stratégia fejlesztésében részt vevő intézmények összefogásával olyan pénzügyi tudásbázist sikerült létrehozni, ahol minden korosztály megtalálja az őt érdeklő konkrét tartalmat. Részt vettek a tartalom kibővítésében a pénzpiaci szakmai szervezetek is. Az oldalon található információk szakmailag hitelesek, aktuálisak, és ami még nagyon fontos: márkasemlegesek.
– A középiskolákban korábban főként a matematika és történelem szakos tanárokat képezték pénzügyes, közgazdaságtani alapismeretekre. Most is így van?
– Az elmúlt években sok pedagógus részt vett a továbbképzéseken, ahol nemcsak a szükséges szakmai ismereteket sajátíthatják el, hanem ezzel párhuzamosan azt az önbizalmat is, amely a pénzügyi alaptudás átadásakor kiemelt jelentőséggel bír. Tehát arról beszélünk, hogy itt nem csupán matematika vagy történelem tanárokról van szó, hiszen nem a releváns szakmai előképzettségen van a hangsúly. Ráadásul akkor érhető el kézzel fogható eredmény, ha nem egyszerű lexikális, hanem az élményalapú oktatás valósul meg. Tehát a hozzáállás és a mentalitás egyszerre számít. Napjainkban pedig már a pénzügyi alapismeretekkel olyan készségszinten lenne szükséges rendelkeznie mindenkinek, mint mondjuk a számítástechnikával: egyszerűen a mindennapi életünk részévé vált, lehetetlen nem találkozni a különféle szegmenseivel. A Pénziránytű Alapítvány ingyenes felkészítő tréningeket tart, ahol a pedagógusok megszerezhetik a szükséges ismereteket és ezek a képzések kreditpontokat érnek. A stratégia honlapján ezekről a képzésekről is informálódhatnak az érdeklődők.
– Mi van akkor, ha a családban más a hozzáállás az egyes generációk részéről?
– Általánosságban azt lehet kiemelni, hogy a családok jelentős része nyitott és tanulékony ezen a téren. Például egyre szélesebb körben terjed a 2018/2019-es tanévben pilot jelleggel induló „Készpénzkímélő iskolák„ projekt, amelynek keretében a tanulók az iskolai büfékben már bankkártyával fizethetnek, és a tankönyvek vásárlása is intézhető elektronikus átutalással. Ez lehetővé teszi bizonyos esetekben már akár azt is, hogy az ebédbefizetéshez sem kell sárga csekk, vagy borítékban kiszámolt készpénz. Mindez a szülőnek és az iskolának is kényelmes megoldást jelent.
– Több felmérés is sajátos kategóriába sorolja a magyar lakosság pénzügyi gondolkodásmódját. Ha több készpénz van a háztartásoknál, inkább költenek és még hitelt is szívesebben vesznek fel, ahelyett, hogy megtakarítanának, befektetnének vagy megkezdenék az öngondoskodást. Carpe diem, azaz éljünk a mának. Tényleg ez az általános magyar mentalitás?
– Látnunk kell, hogy ez nem csak magyar sajátosság. Európa számos államában hasonló eredményeket hoztak a friss kutatások. Ez is azt mutatja, hogy van még tennivalónk. A tudatos pénzügyi tervezés és megtakarítás nem ciklikus, hanem épp azt szolgálja, hogy minden körülmények között az optimálishoz közel állóan kezeljük pénzügyeinket, éppen ilyenkor könnyebb a nehezebb időkre tartalékokat képezni, gyarapítani a családi megtakarításokat.
– Egy stratégia, hét fő célkitűzéssel, amely hét évet ölel fel 2017-től 2023-ig. A végrehajtást kétéves cselekvési tervek segítik, részletezné, hogy miért?
– A stratégia megalkotásakor a kormány tekintettel volt arra, hogy az egyes cselekvési tervek kapcsolódjanak egymáshoz mind tematikailag, mind pedig a megvalósítás tekintetében. Ebben az évben fut ki az első szakasz. A végrehajtás szakaszokra osztása segítséget jelent ahhoz, hogy a folyamatba épített visszaméréseket, értékeléseket figyelembe tudjuk venni a következő több éves időszakot felölelő keretek és prioritások meghatározásánál. A stratégia tehát igencsak előremutató, tehát az első időszak tapasztalatai és eredményei alapján a megvalósítás folyamán igazítható, de új pénzügyi termékek vagy jelenségek megjelenése esetén is szükséges lehet a módosítás.
– Össze tudná foglalni röviden a hét fő célkitűzés lényegét?
– Az első célkitűzést, a köznevelés rendszerén belüli valós pénzügyi nevelés kereteinek megteremtését, erősítését és általánossá tételét tettük időben is az első helyre. A második a tudatos pénzügyi magatartás alapjainak és a háztartások pénzügyi stressztűrő képességének erősítése. Ebben fontos rész a háztartási költségvetés, a megtakarítások és a hosszú távú gondolkodás alapjainak megteremtése, hogy a pénzügyi válsághelyzetekre felkészülten reagálhassanak. A harmadik a körültekintő pénzügyi döntéseket előmozdító szemlélet kialakítása és a tudatos pénzügyi fogyasztói magatartást támogató intézmények, infrastruktúrák létrehozása, valamint széles körű megismertetése. A negyedik célkitűzés a lakosság öngondoskodási szemléletének erősítése. Az ötödik a pénzügyi termékekhez, pénzügyi alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés és pénzügyi beilleszkedés mértékének növelése, vagyis hogy a lakosság minél szélesebb körének legyen állandó banki kapcsolata. A hatodik a korszerű, készpénzkímélő fizetési eszközök használatának széleskörű ösztönzése. A hetedik pedig a körültekintő, felelős hitelfelvétel támogatása.
– Az utóbbi időben rendszeresen emlegetik, hogy hatalmasra duzzadt a forgalomban lévő készpénz állománya.
– Ez a megállapítás nem alaptalan. Jelenleg több mint 6.000 milliárd forintot tesz ki hazánkban a forgalomban lévő készpénz állománya, ami mintegy 400-450 milliárd forint többlet költséget eredményez évente az országnak (előállítás, pénzlogisztika stb.). Ehhez hozzájárult, hogy az utóbbi időszakban alacsony kamatszinteket is láthatunk. Most viszont a Magyar Állampapír Plusz már megmozdította a készpénzben pihenő félretett összegeket is, a konstrukció egyszerű, könnyen hozzáférhető és kiemelkedően magas hozamot biztosít, ráadásul kamatadó-mentesen. Népszerűségét mutatja, hogy például az első öt hétben 1162 milliárd forint feletti értékben jegyeztek belőle, erre korábban egyetlen állampapírnál sem volt példa. Ezzel párhuzamosan a lakosság a korábbiakkal ellentétben sokkal inkább elgondolkodik a hitelfelvétel lehetőségén is, hiszen ma már számos garanciális elem épült be a hitelezési rendszerbe (például az adósságfék, amely a családok eladósodását hivatott megakadályozni). Ehhez kapcsolódik a legutolsó, hetedik célkitűzés, amely a körültekintő hitelfelvétel támogatását helyezi középpontba. A legfontosabb, hogy bármely külső pénzforrás igénybevétele az ügyfél részéről tudatos, megfontolt döntés legyen, miután összehasonlította a különböző szolgáltatók hiteltermékeit, egy-egy racionális választással egy lakáshitelnél akár 1 millió forintot is spórolhatunk.
– A pénzügyi tudatossághoz való hozzáállás megváltoztatásához ezek szerint nem kell megvárni, míg felnő egy új generáció?
– A pénzügyi jártasság erősítése és hozzá kapcsolódó programok kidolgozása fontos kormányzati célkitűzés. Azonban egyáltalán nem szükséges megvárni, hogy felnőjön egy új generáció, hiszen a pénzügyi tudatosság fejlesztése multigenerációs jellegű: az idősebbeknek is szükséges és hasznos „beletanulniuk”, míg a fiatalabbak szinte ebbe nőnek fel, hasonlón a korábban példaként említett számítástechnikai ismeretekhez. Az oktatás mellett a családi háttér is ugyanolyan fontos, vagyis hogy ki milyen pénzügyi hozzáállással nevelkedik. Általánosságban elmondható, hogy a pozitív, pénzügyi tekintetben tudatos családi példa öröklődése ebben is tetten érhető. Természetesen azokban az esetekben, ahol ez nem alakult ki kellőképpen, az intézményes oktatás segítséget nyújthat, valamint azon generációknak, amelyek már nem tartoznak ide, különféle képzésekkel és tájékoztatókkal fejleszthető. Ezen kívül arra is számos példát láthatunk, hogy a diákok éppen az iskolában hallottakat vagy tapasztaltakat viszik haza, és így saját szüleik pénzügyi gondolkodását is pozitív irányba befolyásolják.
