Már dolgozik a magyar mérnökökből álló küldöttség Albánia földrengés sújtotta területén. A hat szakembert a tiranai kormány, majd a Miniszterelnökség, illetve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kérésére delegálta a Magyar Mérnöki Kamara és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
A csoport kedden érkezett a helyszínre, a munka első tapasztalatairól Pohl Ákos statikus beszélt a Magyar Nemzetnek. Elmondta: szerdán megtekintették Durrësben a károkat, ám az érdemi munkát szervezett keretek között tegnap kezdték el Tiranában.
A tengerparton fekvő Durrësben mintegy kilencszáz épület rongálódott meg
Fotó: Reuters
A helyi szakemberekkel járták körbe azokat az épületeket, amelyekről bejelentések érkeztek. A néhány fős csoportokban egy-egy külföldi szakembert osztottak be a helyiek mellé, amit nemcsak az ismeretek összeadása indokol, hanem a lakosok megnyugtatása is, akik elvesztették az albán építőipari szakemberek iránti bizalmukat.
– Azt tapasztalom, hogy amit én külföldi mérnökként mondok, azt elhiszik és tiszteletben tartják, a helyiekkel viszont komoly viták alakulnak ki – mondta el beszámolójában Pohl Ákos.
– Ennek az lehet az oka, hogy az albán építőipari szabályozás és a kivitelezés minősége viszonylag alacsony, de nem szerencsés az sem, hogy ott is emeltek épületeket, ahol nem lett volna szabad. A lakosok most egy esetleges következő földrengéstől is tartanak, de a helyi szakemberekkel bizalmatlanok, ám valószínűleg a kivitelezés minősége okozta a tragédiát – mondta a kamara által delegált statikus. A kivitelezésről szólva Pohl Ákos példaként azt említette: Durrësben több helyen láttak épen maradt épület mellett olyat, ami teljesen leomlott, ez egyértelműen hanyagság miatt történhetett.
– A helyi mérnök kollégák jellemzően kivitelezők, és jól tudunk együtt dolgozni. De volt olyan szituáció, amikor ők hátraléptek és azt kérték, hogy én foglaljak állást – mondta a magyar statikus, aki kiemelte, hogy a döntéseket az albán kollégáknak kell meghozniuk, a nyolcvan külföldi szakember hangsúlyozottan segítségként van jelen. – Ez az első ilyen küldetésünk, úgy tudom, hogy ilyesmiben építőmérnök kollégák nem vettek részt – tette hozzá.
A munkát az Európai Bizottság égisze alatt működő Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága (European Civil Protection and Humanitarian Aid) koordinálja. Ennél a szervezetnél jelezhetik az országok, hogy szívesen nyújtanak segítséget külföldön ilyen esetekben. A kamara ismertette: a szervezet kidolgozott egy helyi viszonyokra szabott értékelési rendszert, amelynek segítségével a munkálatokban részt vevő, jelenleg is ott tartózkodó nyolcvanfős nemzetközi mérnökcsoport tagjai egységesen értékelhetik az épületeket, mérhetik fel a károkat.
Pohl Ákos szerint a helyreállítás bizonyosan csak jövőre kezdődhet el, ám azt még nem lehet tudni, hogy azokban a munkákban is közreműködnek-e majd külföldi szakemberek.
A cél egyelőre az, hogy karácsonyig minden problémás épületet felmérjenek és a lakosság megnyugtató válaszokat kapjon. Egyelőre még a kár nagyságának, illetve a helyreállítás költségének becslése sem ismert, hiszen a felmérés elején tartanak. A most Albániában dolgozó csoport december 10-én megy haza, utánuk még két, egy-egy hetes turnusban érkeznek szakemberek.
A Richter-skála szerint november 24-én 6,4-es erősségű földrengés rázta meg Albánia északnyugati, partvidéki részét. A természeti katasztrófa – amelyről lapunk is beszámolt – több mint ötven emberéletet követelt, megközelítőleg kétezren sebesültek meg és négyezren maradtak fedél nélkül. Tiranában 1465 épület rongálódott meg, a tengerparti kikötővárosban, Durrësben pedig nagyjából kilencszáz.
