Válság idején kiemelten fontos a pénzügyi tudatosság

A fiatalok már nemcsak fontosnak tartják, hogy legyen megtakarításuk, de egyre többen képeznek pénzügyi tartalékot a váratlan helyzetek kezelésére is.

A nagyobbak már vásárolnak, jól jön a tudatosság Fotó: Balázs Attila Forrás: MTI/Balázs Attila

– Lassan tizenkét esztendeje annak, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) társadalmi felelősségvállalásának a kiemelt területévé tette a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának az erősítését. Ennek megfelelően évek óta tevékeny és kezdeményező szerepet vállal a pénzügyi tudatosság fejlesztésében, a pénzügyi ismeretek bővítésében, valamint a területen megfogalmazott célok megvalósulásának és eredményességének a mérésében, értékelésében – jelentette ki az ÁSZ elnöke a Pénzügyi kultúra 2021 – Az oktatástól a bankolásig, és ami mögötte van címmel rendezett online konferencián. A szakmai találkozó fókuszában kettő, a számvevőszék által a közelmúltban elkészített felmérés és azok eredményei álltak.

Domokos László az előadásában emlékeztetett: – Időről-időre tapasztaljuk, hogy a pénzügyi tudatosság fontosságára leginkább a válságok hívják fel a figyelmet. Így volt ez a 2008-as gazdasági krízis esetében, és így van ez most is, amikor a koronavírus-járvány okozta globális válsághelyzet drámai hatásaival küzdünk.

Látni kell azonban azt is, hogy napjainkban nem csupán a világjárvány okozta gazdasági bizonytalanság jelent kihívást a lakosságnak.

A digitalizáció, illetve a pénzügyi folyamatok robbanásszerű fejlődése, a fintech rendre szembesít minket azokkal a változásokkal, amelyek a digitális szolgáltatások használatát, a megtakarítási és biztosítási lehetőségek, valamint a vásárlás és a szolgáltatások igénybevételének a módját érintik – mutatott rá az elnök.

– Szerencsére elmondható, hogy az elmúlt években egyre fontosabbá vált a pénzügyi tudatosság kérdésköre hazánkban – fogalmazott Domokos László. – Ezt támasztja alá a kormány 2017-ben indított, Pénzügyi tudatosság fejlesztése címet viselő stratégiája is, amelynek küldetése az általános pénzügyi kultúra megalapozása, folyamatos fejlesztése és ápolása az iskolarendszerű oktatásban és azon kívül is – hangsúlyozta a szakember.

A legjobb, ha már iskolás korban kialakul a pénzügyi tudatosság, és a fiatalok ennek alapján döntenek: fogyasszanak vagy megtakarítsanak
Fotó: MTI/Balázs Attila

A konferencián két olyan felmérés eredményeit is bemutatták az ÁSZ munkatársai, amelyek a hazai pénzügyi kultúra fejlesztését célzó törekvések eredményességéről adnak átfogó képet. Ezek közül az egyik egy 2016-ban már elvégzett felmérés megismétlése volt. – Az eltelt évek alatt több állami és egyéb kezdeményezés indult el, jelentősen nőtt a képzések volumene, valamint a képzési programok és az azokon résztvevők száma is. Kiderült ugyanakkor az is, hogy a képzések minőségbiztosítottsága terén nem következett be érdemi változás – mutatott rá az ÁSZ elnöke.

A másik felmérés ugyancsak egy korábbinak a megismétlésén alapult: a 2012-ben indított kutatás is a felsőoktatásban tanulók pénzügyi tudásának, viselkedésének az aktuális jellemzőit, annak változásait, illetve az újonnan a középiskolásoknak bevezetett fejlesztési programok hatását kívánta felmérni.

A mostani eredmények alapján az derült ki, hogy bár a hallgatók pénzügyi ismereteinek és azok alkalmazásának a szintje nem változott, a tudatosság terén előrelépés következett be.

– A fiatalok már nemcsak fontosnak tartják, hogy legyen megtakarításuk, de egyre többen képeznek pénzügyi tartalékot a váratlan helyzetek kezelésére, sőt a nyugdíjas időszak finanszírozására is – összegezte a felmérés legfontosabb tanulságait Domokos László.