A Magyarországgal szembeni eljárás megindításának napirendre tűzése mellett foglalt állást nagyon szoros többséggel – 21 szavazattal 20 ellenében – még áprilisban Strasbourgban a parlamenti közgyűlés monitoringbizottsága. A Magyarországgal kapcsolatos elmarasztaló ténymegállapításokat tartalmazó dokumentum tekintetében a bizottsági ülésen kételyek merültek fel ugyan a szavazatszámlálás pontosságát illetően, de végül a jelentést elfogadottnak minősítették.
Most csütörtökön Jerevánban a parlamenti közgyűlés frakcióvezetőiből álló házbizottság – ET-szóhasználattal: a „Büro” – ülésezett, és vitatta meg a június 24-étől 28-áig Strasbourgban tartandó parlamenti közgyűlési ülésszak napirendjét. Ennek keretében – közölte az ET – a „Büro” ellenezte, hogy Magyarország ellen monitoring eljárást indítsanak. Ilyen esetekben, amikor a két testület véleménye nem egyezik, a szabályok értelmében az ET parlamenti közgyűlésének ülésszakán, a plenáris vitában kell eldönteni, hogy induljon-e ilyen eljárás.
A 47 tagországot tömörítő ET-ben – az egyes nemzeti parlamentek összesen 318 képviselőjéből összeállított parlamenti közgyűlés megbízásából – két képviselő, a svéd liberális Kerstin Lundgren és a cseh konzervatív Jana Fischerová készített jelentést a jogállamiság magyarországi helyzetéről. Lundgren és Fischerová legutóbb idén februárban volt tájékozódó úton Magyarországon. Közösen készített jelentésüket a monitoring bizottság megkapta ugyan, Fischerová azonban ezután lemondott társraportőri tisztségéről. Bár a közös dokumentumot jegyző aláírását kifejezetten nem vonta vissza, a jelentés tartalmát egyoldalúnak, elfogultnak nevezte.
Monitoring eljárást az ET akkor indít, ha kételyei támadnak a jogállamiság maradéktalan érvényesülését illetően az adott tagállamban. Az eljárás lényegében abból áll, hogy az Európa Tanács ténymegállapító küldöttségeket meneszt az érintett országba, és e küldöttségek egy év elteltével összegző jelentésben írják meg tapasztalataikat.
Ilyen eljárást az ET korábban még soha nem indított meg uniós tagállam ellen. Olyan országok – volt szovjet tagköztársaságok, illetve balkáni országok – esetében volt eddig példa megfigyelési eljárásra, amelyek viszonylag megkésve csatlakoztak a demokratikus berendezkedésű európai országok családjához.