Újra hazánk megfigyelése a téma

A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy az Európa Tanács úgynevezett bürója elé kerül csütörtökön a hazánkkal szemben javasolt monitoringeljárás kérdése.

A lap információi szerint az Európa Tanács úgynevezett bürója elé kerül csütörtökön a hazánkkal szemben javasolt monitoringeljárás kérdése. Kormányzati források a Magyar Nemzet munkatársát arról tájékoztatták, hogy az ET szakbizottságához hasonlóan ennek a grémiumnak is arról kell állást foglalnia, hogy javasolja-e a parlamenti közgyűlésnek a Magyarország elleni megfigyelési eljárás elindítását. A döntés valójában csak formaság, hiszen amint azt korábban a lap elsőként megírta, a monitoringbizottság döntése után már eldőlt, hogy hazánk ügyét mindenképpen az ET közgyűlése elé viszik. Ott mondják majd ki – várhatóan június végén –, hogy megindítják-e ellenünk az uniós tagállam esetében eddig még példa nélküli megfigyelési eljárást.

Ismert, az ET monitoringbizottságának két tagja készített Magyarországról jelentést. A lap által nyilvánosságra hozott dokumentumból kiderült, hogy a cseh konzervatív Jana Fischerová lemondott posztjáról, mert nem tartotta elég megalapozottnak az eljárást, és további, alaposabb jogi vizsgálatok lefolytatását látta volna szükségesnek. A balliberális többségű – összesen több mint 90 tagból álló – bizottság végül 21:20 arányban arról döntött, hogy javasolja az eljárás megindítását. Magáról a jelentésről viszont – a grémium eddigi gyakorlatával ellentétesen – csak egy nappal később voksoltak, akkor is vitatható körülmények között.

Elkészült a kormány hivatalos álláspontja az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló európai parlamenti jelentés tervezetéről, amelyet a portugál, zöldpárti Rui Tavares mutatott be a múlt hét elején – közölte magyar újságírókkal Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Tavares-jelentés tervezete „elég súlyos megállapításokat” tesz, hogy mit kellene csinálnia Magyarországnak és az uniós intézményeknek. Ezek egy jelentős részének nincs jogalapja – szögezte le Győri, aki rámutatott, hogy nem lehet kijelenteni, hogy Magyarországon nincs jogállam, ha ezt tényekkel nem támasztják alá.

Mélyreható reformra szorul az Európa Tanács (ET) monitoringeljárása – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Miközben az Európai Bizottság folyamatosan támadja a magyar kormányt egyebek mellett a médiahatóságot szabályozó törvény miatt, arról szó sem esik, hogy például Franciaországban az államelnök egy személyben nevezi ki az audiovizuális közszolgálati adók élére a vezetőket. Az Európa Tanács monitoring bizottságának április végi strasbourgi ülésén szavaztak a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló jelentés megállapításairól, amellyel kapcsolatban egyébként már az előző napon – 21:20 arányban – úgy döntöttek: javasolják, hogy az ET parlamenti közgyűlésének következő, júniusi ülésszakán tűzzék napirendre a Magyarország elleni megfigyelési eljárás megindítását.

Viviane Reding igazságügyi biztos nyilatkozatai pontatlanságokat és szándékos csúsztatásokat tartalmaznak Magyarországgal szemben – mondta Navracsics Tibor az M1 Ma reggel című műsorában április 19-én. Navracsics korábban arról beszélt, hogy Reding részrehajló, „kifejezetten és tendenciózusan Magyarország-ellenes nyilatkozatokat tesz”, amivel sérti a részrehajlás-mentesség követelményét, holott egy uniós biztos „nem politizálhat”. Mint azt az MNO korábban megírta, a hazánkkal szemben kifejezetten ellenséges hangnemet használó biztos számos alkalommal bizonyította már alkalmatlanságát.

További részletek a Magyar Nemzet csütörtöki számában.

(Katona M. – Szilágyi R.)