Több BruxInfónak nyilatkozó politikus is úgy vélekedett, hogy a szeptemberi német választások után indulnak majd meg a tényleges egyeztetések arról, hogy kik kerüljenek az európai intézmények 2014-ben megüresedő vezetői posztjaira. Abban viszonylag kevesen kételkednek, hogy Angela Merkel ősszel harmadik mandátumot is szerez a kancellári hivatalban, azt azonban már sokkal nehezebb megjósolni, hogy melyik párttal kerülnek majd társbérletbe a német kereszténydemokraták és a bajor keresztényszocialisták. Német parlamenti képviselők szerint nem kizárt, hogy szociáldemokrata–kereszténydemokrata nagykoalíció fog felállni az EU legnépesebb tagállamában.
Mindennek azért van jelentősége, mert a koalíció összetétele hatással lehet a garnitúraváltásra és a személyi kombinációkra a különböző európai intézmények, főleg az Európai Bizottság élén. José Manuel Barroso utódját körülbelül egy év múlva választják meg, és úgy tűnik, a kiválasztott abból a pártcsaládból kerül majd ki, amely a legtöbb mandátumot szerzi a jövő május végi európai parlamenti választásokon.
A szocialistáknál viszonylag egyértelmű a helyzet, miután Martin Schulz, az Európai Parlament jelenlegi német szociáldemokrata elnöke utcahosszal vezet mindenki más előtt. Annyira, hogy más nevekről egyelőre nem is nagyon hallani.
Az újabb győzelemben reménykedő európai jobbközép ugyanakkor még keresi a megfelelő embert. Egy nevének elhallgatását kérő EPP-képviselő arra számít, hogy ez év októbere és jövő év eleje között születik majd meg a döntés a jelöltről. A forrás szerint a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk lenne a jobboldal favoritja a bizottság élére, de a politikus nemrég világossá tette, hogy a lengyel politikában képzeli el a jövőjét.
A portál úgy tudja, hogy Tusk hiányában jelenleg három jelölt neve hangzik el leggyakrabban az Európai Néppárton belül a bizottsági elnöki posztra. Mindhárman regnáló miniszterelnökök, és mindhárman Európa északi részét képviselik. Az egyik Enda Kenny ír kormányfő, akit egy befolyásos EPP-képviselő „rendes fickónak” nevezett, de nem ad neki nagy esélyeket. A másik kettő, a lett Valdis Dombrovskis és a finn Jirkki Katainen már nagyobb eséllyel pályázhat a jelölésre. Érdekesség, hogy állítólag jó barátok.
A BruxInfónak nyilatkozók szinte teljesen kizárták annak esélyét, hogy akár a bizottság jelenlegi elnöke, akár alelnöke, a luxemburgi Viviane Reding labdába rúghat a jelölését folyó versenyben. Redinget több jobbközép pártban túlságosan öntörvényűnek és ellenőrizhetetlennek tartják, Barroso pedig állítólag nem élvezi a németek támogatását.
Mint arról korábban beszámoltunk, Reding és a Bilderberg-csoport Magyarország elleni akciójáról írt június 25-én a francia Nouvelles de France portál. A cikkre hivatkozva Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár azt írta: „Reding asszony biztosi hatáskörét túllépve agresszív lejárató kampányt folytat Orbán Viktor kormányával szemben. A bizottság alelnöke nem először tesz így, hiszen Nicolas Sarkozy idején hasonló megnyilvánulásai voltak.”
A Wall Street Journal is beszámolt arról, hogy a Civil Összefogás Fórum által megalapított Szellemi Honvédelem Mozgalom nyílt levélben szólította fel Redinget a lemondásra, hiszen nem volt képes bizonyítani annak ellenkezőjét, miszerint gyengíti a jövő évi választások legitimitását. A lap megjegyzi, a civil szerveződés szerint Reding aláássa 2014-es parlamenti választásokat. (Az MNO korábban teljes egészében közzétette a levelet.)
Viviane Reding nyilatkozatai pontatlanságokat és szándékos csúsztatásokat tartalmaznak Magyarországgal szemben – mondta Navracsics Tibor az M1 Ma reggel című műsorában április 19-én. A miniszterelnök-helyettes korábban arról beszélt, hogy Reding részrehajló, „kifejezetten és tendenciózusan Magyarország-ellenes nyilatkozatokat tesz”, amivel sérti a részrehajlás-mentesség követelményét, holott egy uniós biztos „nem politizálhat”. Mint azt az MNO korábban megírta, a hazánkkal szemben kifejezetten ellenséges hangnemet használó biztos számos alkalommal bizonyította már alkalmatlanságát.
