Moszkvai találkozás VIII.: Kirill megvárja a római new dealt

Milyen messze van Moszkva Budapesttől vagy Rómától? Mit okozott Oroszországban az egyházi ingatlanok visszaadása, illetve miként tekint a hatalom a pravoszláv hagyományra? A moszkvai magyar nagykövetnél jártunk.

Delegációnk célja Moszkvában elsősorban – mint erről korábban beszámoltunk – az volt, hogy feltérképezze az pravoszláv–római egyházközi kapcsolatok távolságát, illetve hogyan állnak a legnagyobb lélekszámú ortodox országban más vallások, de kifejezetten a római katolikusokkal folytatni kívánatos párbeszédhez. (A gyakorlatban: mennyire vagyunk a keleti és a nyugati egyház csúcsszintű találkozásától, illetve hogy áll a közeledés kérdése?)

A közeledéshez hozzájárulandó – tán erről eddig indokolatlanul kevés szó esett, és csak moszkvai riportsorozatunk elején – a Békeszerzők és Béke nevű nemzetközi társadalmi szervezet hivatalosan 2010 óta lát el a világbékéhez kapcsolódó missziós feladatokat, bevetve egyházi, politikai, katonai kapcsolatokat is. A szervezkedés gyümölcse volt például egy több tízezres amerikai katonai kontingens visszatartása Irak felé, de olyan hétköznapi ügyekben is ténykednek, mint egymással korábban vagy jelenleg konfliktusban álló felek katonasírjainak ápolása, szobor- és emlékműállítás. Jelen utazást is e szervezet egyik segítője, az orosz Andrej Sz. Csizsik támogatta és az egykori Szovjetunió egyik utolsó, magas rangú ezredese szervezte, ő Mihail P. Lavrinyenko.

I. rész: Békével a megapoliszba
II. rész: Hurrikánkán
III. rész: Importkatolikusok
IV. rész: Így jár az a feleség, akit az anyós választ ki
V. rész: Bizony éledeznek

VI. rész: Jirimij és Jan Nyikityin hóna alatt

VII. rész: Ahol Sztálin egyszerre kacsintott és ölt

Katolikus egyházi személyek hivatalos úton is folytatnak párbeszédet ortodox vezetőkkel, jelenleg úgy állunk, hogy a moszkvai autokefál (nemzeti ortodox) egyház hivatalosan is elismeri Mindszenty József vértanúságát, illetve a szovjet elnyomás okozta sérelmeket, Erdő Péter legutóbbi moszkvai látogatásakor pedig Szent István-ereklyét adott át az oroszoknak, amit a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyház új ereklyetartójában helyeztek el.

A békeszervezetnek tehát fontos a pravoszláv és a római katolikus egyház mindinkább gyümölcsöző párbeszéde, így valamennyi olyan találkozót, amelyet a magyar fél ez alkalomból kívánt, igyekezett tető alá hozni. Mielőtt azonban a legmagasabb rangú moszkvai ortodox vezetővel találkoztunk volna Székely János és a három ferences, Tokár János esztergomi iskolaigazgató, Komáromi Előd házfőnök és Hidász Ferenc pasaréti tudós szerzetes társaságában, ellátogattunk a moszkvai magyar nagykövethez, Íjgyártó Istvánhoz, aki korábban Bukarestben látott el külszolgálatot, s most három esztendeje képviseli hazánkat Moszkvában.

Székely János püspök a találkozó alkalmával jelezte, ha élesre fordul egy esetleges egyházvezetői csúcstalálkozó Moszkva és Budapest között, számít a követség segítő közreműködésére. Az egyébként református Íjgyártóról ezután kiderült, ugyanúgy Szentendrére járt gimnáziumba, mint a püspök, csak nem a ferencesekhez A nagykövet 2010-es hivatalba lépésekor azonnal találkozott a moszkvai katolikus érsekkel, illetve a jó pravoszláv kapcsolatokat ápoló bencések képviselőivel is. Szerinte „nem kizárható”, hogy egy majdani magas rangú egyházközi csúcsnak Budapest adjon otthont, és arról is tud, hogy Moszkvában számon tartják az új magyar alaptörvénybe bevett keresztény alapértékeket. A helyzetet vázolva azért azt elmondta, hogy Oroszországban az egyház afféle nemzeti kulturális kincs szerepét tölti be leginkább. Beszámolt arról is, hogy Putyin fellépése óta igen nagy arányban kapott vissza az egyház ingatlanokat, amelyek súlya alatt most kicsit mintha roskadoznának is az egyházi személyek.

Hogy egy Ferenc pápa és Kirill pátriárka közti találkozó előtt most milyen akadály lehet, Íjgyártó szerint Kirill pátriárka személyéhez fűződő biztosan nincsen, de azt is valószínűsíti, hogy a Ferenc pápával felállt új helyzetben most egy kicsit ki is akarnak várni, amíg látják az „új irány” hozzáállását.

A július első hetében zajlott utazás kezdetén már egyértelmű volt, hogy magával Kirill pátriárkával delegációnk nem fog tudni találkozni, mert szabadságon van, a pravoszláv „külügyminisztérium” azonban másnapra várta Székely püspököt és a szerzeteseket, erről a – küldetés szempontjából legfontosabb – találkozóról szól moszkvai riportsorozatunk holnapi része.