Hosszas dokumentumfolyamban írta meg panaszait az Ökotárs Alapítvány a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) Norvég Civil Támogatási Alapot kezelő alapítványok kapcsán indult eljárásáról; mint írták, céljuk a „közvélemény tájékoztatása” – adta hírül a Nol.hu.
Az irattengert nyilvánosságra hozó Norvegcivilalap.hu többek között a Kehi-vizsgálat jogosultságát firtatja, hangsúlyozva azon korábbi álláspontját, hogy az államnak semmi köze azokhoz a forrásokhoz, amelyből Norvégia a magyarországi „civil” szervezeteket pénzeli. Eszerint az Ökotárs – amely egyébként szoros szálakkal kötődik az LMP-hez –, jogosan tagadja meg, hogy a Kehi belepillantson, mégis milyen alapon választják ki az általuk kiírt pályázatokon sokszor gyanús körülmények között azokat a nyerteseket, akiknek szétosztják a norvég summákat, vagy hogy mire használják fel azokat.
A vizsgálat egyébként azután indult, hogy sem Norvégiával, sem a „civilekkel” nem tudott dűlőre jutni a kormány a tekintetben, hogy megnyugtató módon kizárják a magyarországi politikai pártérdekek külföldi pénzelésének lehetőségét. Mindeközben messze visszhangzott a magukat civileknek mondó csoportok és Norvégia tiltakozása, még brüsszeli politikusok sem hagyták ki a lehetőséget, hogy a civil társadalom állítólagos elnyomása miatt aggódjanak.
Miközben nem egy civil szervezet beismerten magyarországi politikai célokra használta fel a norvég pénzeket – volt, hogy kormányellenes tüntetést finanszíroztak belőle, volt, hogy Gyurcsány-párti szervezet vezetője kapott milliókat –, Norvégia és az EP politikusai mellett az Egyesült Államok is ringbe szállt, hogy megvédje az állítólagos független civil szereplőket a kormány „beavatkozásától”.
Ezen félelmeiről még az Egyesült Államok budapesti ügyvivője is beszélt, miután közös sajtótájékoztatót tartott az Ökotárs igazgatójával, Móra Veronikával; mint mondta, a norvég alapot érintő Kehi-vizsgálat esetén, amikor kormányzati szereplők arról beszélnek, hogy a külföldi pénzt elfogadó civil szervezetek külföldi érdekeket szolgáló ügynökök, akkor az „alkalmas a civilek megfélemlítésére”, és ez „aggasztja az Egyesült Államokat”.
Aggodalmának nemrég maga Barack Obama is hangot adott a – többek között szintén Norvégia által pénzelt – Bill Clinton-féle alapítvány rendezvényén, ahol az Ökotárs érvelését átvéve közölte, hogy Magyarországon „megfélemlítik” a civil szervezeteket.
A dolog pikantériáját az adja, hogy miközben a norvég pénzeket osztó-felhasználó Ökotárs és Washington láthatóan egy húron pendül, ha a magyarországi szervezetekről van szó, az Egyesült Államokban korántsem látják ilyen szívesen az Ökotárs szintén többek között norvégok által pénzelt helyi megfelelőit. Sőt, a szabadság hazájában egyenesen az igazságügyi minisztériumnál követelik, hogy a külföldi – többek között norvég – lobbisták által pénzelt agytrösztök és civil szervezetek haladéktalanul fedjék fel, kitől, mire és mennyi pénzt kaptak. Ebben a kérdésben még az egyébként megosztott amerikai politika is egységesen lépett fel: a Kongresszusban mind a republikánus, mind a demokrata frakciók teljes mellszélességgel kiálltak a rejtett külföldi lobbitőkét láthatóvá tevő törvényjavaslat mellett.
Ismert, Amerika-szerte felháborodást keltett, amikor kiderült, hogy több olajnagyhatalom, élükön többek között Norvégia, dollármilliókat költ arra, hogy saját érdekeit az Egyesült Államokban keresztülvigye. Ennek módja pedig – politikusok megvásárlása mellett – éppen a különböző civil szervezetek alapítása és pénzelése, amelyek a washingtoni kormányra nyomást gyakorolva különböző törvények elkaszálásától egészen a háborús uszításig terjedő eszköztárból dolgoznak. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok saját földjén nem szívesen látja az efféle tevékenységet.
