Utóbb kiderült – André Goodfriend maga ismerte el az ATV-ben – a budapesti amerikai nagykövetség látta el információval a washingtoni kormányzatot a civil társadalom magyarországi helyzetéről, Obama elnök ennek alapján fogalmazta meg sarkos véleményét hazánkról.
Mint azt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter október elején jelezte, rövidesen befejeződik a Norvég Alapok ügyében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata, és annak eredményéről hamarosan tájékoztatják a közvéleményt. Szerinte nagyon árulkodó, hogy „Magyarországon az elmúlt hét évben minden második európai uniós pályázatra benyújtott pályázat nyert, ami azt jelenti, hogy ötven százalék a pályázati győzelem esélye, a Norvég Alap
pályázatainál tizenhárom százalék, azaz csak minden tizedik pályázat nyert”. Egy szűk kör kapta meg a pénzek felosztásának jogát és végül a pénzeket is. „Ennek a vizsgálata zajlik jelen pillanatban” – közölte Lázár János.
Az alapok kapcsán Norvégia világpolitikát is befolyásolni képes érdekérvényesítő erejéről itt írtunk.
Elemzők szerint nem véletlen, hogy éppen Bill Clinton alapítványi gáláján fogalmazódtak meg ilyen éles bírálatok. A norvég állam például 3,5 milliárd forintnak megfelelő összeggel támogatta a Clinton-alapítványt, miközben Norvégia vitában áll Magyarországgal az úgynevezett Norvég Alapok felhasználásáról. A Magyar Nemzet néhány hete arról írt, hogy Soros György magyar származású amerikai üzletembernek is köze lehet a norvég civilekhez. Nemcsak Magyarországon, hanem a többi közép- és kelet-európai országban is az Egyesült Államok, illetve Soros György spekuláns pénzelte, alapította a norvég civil pénzek szétosztását felügyelő szervezeteket.
A Soros Györgyhöz köthető szervezetek egyébként 2011-ben 209 ezer euróval, 2012-ben pedig több mint 220 ezer dollárral támogatták Bajnai Gordon Haza és Haladás Alapítványát.
Nem árt tudni, hogy a Norvég Alapok pénzelte civil szervezetek csupán töredékét képezik a magyarországi civil szervezetek sokaságának, melyek problémamentesen működnek.
