Pozsonyban rendeznék a himnuszvitát

Gyorsított eljárásban készülnek elfogadni a jogorvoslatot lehetővé tevő módosító indítványt, mely szerint a fizikai és jogi személyek jogai nem sérülnek, ha más ország himnuszát játsszák vagy éneklik.

NATO-SUMMIT/ Fotó: POOL New

Rendeződhet a Szlovákiában és Magyarországon egyaránt nagy vihart kavart, himnusztörvénynek becézett jogszabály körüli vita, hiszen a pozsonyi parlament gyorsított eljárásban készül elfogadni a jogorvoslatot lehetővé tevő módosító indítványt, amelyet a Most – Híd szlovák–magyar vegyes párt terjesztett a törvényhozás elé. Ennek értelmében a fizikai és jogi személyek jogai nem sérülnek, amennyiben más ország himnuszát játsszák vagy éneklik el ­például kulturális rendezvényeken vagy istentiszteleteken.

A parlament március végén fogadta el azt a törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében május 15-től büntetendő Szlovákiában annak a külföldi országnak a himnuszát lejátszani vagy elénekelni, amelyiknek a helyszínen nincs hivatalos küldöttsége. A törvénymódosítást a kormánykoalícióhoz tartozó Most – Híd magyar képviselői is megszavazták, igaz, később beismerték hibájukat, s úgy vélték, koalíciós partnerük, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) átverte őket. A törvénymódosítást beterjesztő egyik SNS-képviselő, Dusan Tittel korábban azt mondta, nem jóleső érzés, amikor a dunaszerdahelyi DAC labdarúgóklub kilencezer szurkolója énekli a magyar himnuszt.

A koalíciós partnerek, köztük a Peter Pellegrini miniszterelnök vezette szociáldemokrata Smer azonban beleegyeztek, hogy kiveszik a más ország himnuszának éneklését érintő részt, Andrej Kiska államfő (képünkön) ennek megfelelően megvétózta a törvényt.

A himnusztörvényből fakadó vita rendezése után azonban a kisebbségi jogok újabb megnyirbálására kerülhet sor Szlovákiában. A napokban szavazhat a parlament az április 2-án már elfogadott, ám Andrej Kiska által megvétózott, a pedagógusokról és szakszolgálati dolgozókról szóló törvénytervezetről. Ennek elődje egy 2009-es jogszabály, amely szerint az oktatási alkalmazottnak joga van a folyamatos oktatáshoz és szakmai fejlődéshez azon a nyelven, amelyen pedagógiai tevékenységet folytat.

– A módosítás értelmében azonban eltűnt a jogalap a magyar nyelvű pedagógus-továbbképzésekre – hívta fel a nyilvánosság figyelmét Fodor Attila, a Comenius Pedagó­giai Intézet igazgatója. Így kétséges, hogy az állami módszertani-pedagógiai központ programjaira való jelentkezéskor ősszel vajon ott lesz-e a lehetőség, hogy az érdeklődő megválassza, milyen nyelvű képzésen kíván részt venni. – A pedagógusokról jelenleg érvényben lévő törvény ugyanis garantálja az anyanyelven való továbbképzések jogát. Ami azt jelenti, hogy jelen pillanatban a nem szlovák nyelvű iskolákban, óvodákban tanító, nevelő pedagógusok magyarul járhatnak képzésekre vagy vizsgázhatnak anyanyelvükön. Az új törvényből azonban ez a jog eltűnt. Azaz semmi sem garantálja, hogy ez a gyakorlat a továbbiakban is folytatódhat. Ez pedig nemzetiségi jogaink további szűkítését jelenti – nyilatkozta lapunknak Kiss Beá­ta, a parlamenten kívüli Magyar Közösség Pártja oktatási alelnöke. A szintén a Szlovák Nemzeti Párt által beterjesztett törvénymódosítást elfogadták a Most – Híd magyar képviselői.