Róma: Itt nem maradhatnak

Harmadik napja vesztegel az olasz parti őrség egyik hajója 130 migránssal egy szicíliai kikötőben, Róma azonban csupán a kikötésre adott engedélyt.

Matteo Salvini nem tágít bevándorláspolitikájától Fotó: MTI/EPA/Daniel Kopatsch

Harmadik napja vesztegel az olasz parti őrség egyik hajója 130 migránssal egy szicíliai kikötőben, Róma azonban csupán a kikötésre adott engedélyt; utasai mindaddig nem hagyhatják el a fedélzetet, amíg az Európai Unió nem dönt arról, mely tagállamok fogadják be a Líbiából múlt csütörtökön útnak induló, többségében afrikai bevándorlót. Danilo Toninelli közlekedésügyi miniszter az üggyel kapcsolatban vasárnap nyomatékosította: az EU-nak világos választ kell adnia, a migráció ügye ugyanis nem egy tagállamra, így Olaszországra, hanem az egész kontinensre vonatkozik. A gumicsónakokkal útnak induló migránsokat egyébként a máltai hatóságok két hajója mentette ki a Földközi-tengerből még múlt csütörtökön, majd adta át a Gregoretti járőrhajónak, amely Augusta városnál ért partot. A fedélzeten lévők megkapták a szükséges orvosi ellátást, illetve néhányuk – köztük egy várandós nő és családja – elhagyhatták a fedélzetet, a többieknek azonban meg kell várniuk, amíg más uniós országok befogadják őket. Az olasz belügyminisztérium tegnap tizenhat fiatalkorút is engedett partra szállni: életkorukat saját bevallásuk alapján határozták meg, mivel egyiküknél sincsen személyazonosító dokumentum.

Matteo Salvini nem tágít bevándorláspolitikájától
Fotó: MTI/EPA/Daniel Kopatsch

Az olasz sajtó közben tegnap arról írt, hogy Matteo Salvini olasz belügyminiszter még pénteken felszólította Brüsszelt, hogy koordinálja a migránsok elosztását. Erről az Európai Bizottság (EB) egyik szóvivője beszélt, aki azt is elmondta: az EB az unió végrehajtó testületeként mindent megtesz az ügy érdekében. Eddig egyedül Németország jelezte, hogy az emberek egy részét hajlandó átvenni. Salvini vasszigora egyébként egyfajta válasz arra a francia–német kezdeményezésre, amely szerint – a dublini menekültügyi rendszer régóta húzódó reformjáig – érvénybe léptetnék a menekültek kötelező elosztási mechanizmusát azok között a tagállamok között, akik ebben hajlandók önként részt venni. Egy hete Emmanuel Macron francia elnök, miután az ügyet egy informális találkozón megtárgyalták, azt nyilatkozta: lényegében 14 tagállam jelezte azt, hogy támogatja a francia–német dokumentumot. Azt nem hozták nyilvánosságra, melyek azok az országok, amelyek támogatnák az ideiglenes kvótarendszert, Macron mindössze azt hangsúlyozta: az új rendszer gyorsan és automatikusan működne.

Marco Gombacci, a The European Post brüsszeli portál elemzője a helyzetet lapunknak úgy értékelte: a Gregoretti járőrhajón ragadt 130 menekült sorsának alakulása egyúttal azt is bizonyítani fogja, hogy mennyire erős az elhatározás a francia–német ideiglenes kvótarendszer ötlete mögött. A szakértő szerint Olaszország és az Európai Unió között rég volt olyan fagyos a hangulat, mint jelenleg, és noha a kapcsolatokat ideológiai és gazdasági problémák is nehezítik, a konfrontáció legfőbb forrása egyértelműen a migráció. – A bevándorlási válságról szól minden Olaszországban. Ez tematizálja a médiát és a politikai közbeszédet egyaránt, az emberek pedig válaszokat akarnak, fogalmazott Marco Gombacci. Mint mondta, Róma azért utasítja el a francia–német kezdeményezést, mert az nem kínál megoldást arra, hogy ne Olaszországban és Máltán kössön ki az összes menekült. Franciaországgal ráadásul egy kétoldalú konfliktus is lappang a háttérben: miközben Macron szószólója a tagállamok közös felelősségvállalásának, Párizs egyetlen hajónak sem adott eddig kikötési engedélyt – tette hozzá az elemző.