A férfi-női társadalmi egyenlőség alapelvei már több mint hatvan éve szerepelnek az Európai Unió alapító szerződéseiben, így többek között az az elv is, hogy a férfiaknak és nőknek egyenlő munkabér jár egyenlő munkáért – ezt jelenleg az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 157. cikke is rögzíti. Az EUMSZ 153. cikke emellett biztosítja annak jogát, hogy az Unió foglalkoztatási és munkavégzési kérdések kapcsán az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód szélesebb területén is fel tudjon lépni, ezért a szerződés 157. cikke szerint jogszerűen alkalmazható a női emancipációt szolgáló pozitív diszkrimináció (a nők hátrányát csökkentő megkülönböztetés).
Az EUMSZ 19. cikk alapján jogszabályok fogadhatók el a diszkrimináció valamennyi formájával szemben. Az EUMSZ 79. és 83. cikke alapján jogszabályokat fogadtak el különösen a nőket és a gyermekeket érintően az emberkereskedelem ellen. A szerződés 168. cikke alapján a „Jogok, egyenlőség és polgárság” program többek között a nők elleni erőszak megszüntetéséhez hozzájáruló intézkedéseket támogatását irányozta elő.
Miközben az Európai Unió elsődleges (primer) joga rögzíti azt is, hogy az EU olyan értékekre épül, amik többek között a férfiak és nők közötti egyenlőséget erősítik, addig azt is látnunk kell, hogy a női-férfi egyenjogúság területe komoly kulturális kihívásokkal kerülhet szembe a következő években.
Az iszlám és a nők jogai
Az Európát egyre súlyosabban érintő iszlám (de bizonyos mértékig kínai) migrációnak van egy olyan aspektusa is, hogy a keleti vallások és az iszlám a nők alárendelt szerepét veszik természetesnek, így a Korán a két nemmel kapcsolatban törvényesíti a korai poligámiát (több feleség is lehetséges), továbbá kimondja: „a férfiak fölötte állnak a nőknek” (a 4:34-es Korán-versben). Az iszlám törvénykezésben – tanúskodás esetén – két nő szava lehet egyenértékű egy férfiéval, és örökléskor két nőnek járhat annyi, mint egy férfinek (a 4:11-es versben). Házasságtörés esetén a nő büntetése halál, míg a megbánó férfit „bántatlanul kell hagyni” (4:16).
Az iszlám országokban a nők alárendelt szerepe érvényesül az igazságszolgáltatásban, az oktatásban, kultúrában vagy a munka területén. Az UNICEF adatai alapján a világban összesen 24 országban kevesebb mint 60 százalék a nők beiskolázási aránya az alapfokú oktatási intézményekben, és a 24-ből 17 volt iszlám ország.
Számos iszlám országban a felnőtt népesség több mint fele írástudatlan, és az arány itt a muszlim nők körében 70 százalékot tesz ki. Számos országban, köztük Marokkóban (2014-ig), Jordániában (2017-ig), továbbá Libanonban, Algériában, Afganisztánban és Pakisztánban, a nemi erőszakot elkövetőknek lehetővé válik a büntetőeljárás elkerülése, amennyiben összeházasodnak az áldozattal.