Bár már évekkel ezelőtt napvilágot láttak olyan hírek, amelyek szerint hamarosan szervek, szövetek is nyomtathatók, a valóságban ez még mindig várat magára. Ugyanakkor a rohamtempóban fejlődő bionyomtatás újabb és újabb eredményei a téma szakértőit is meghökkentik. Tavasszal jelentette be a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem kutatócsoportja, hogy eljárásukkal átlátszóvá tehetők a szervek, például az agy és a vesék is. A módszerrel a kutatók az adott szerv teljes felépítését, a véredényeket és az egyes kis sejteket is láthatják. Ez azért bír jelentőséggel, mert eddig a háromdimenziós szervnyomtatáshoz nem volt ismert a részletes, sejti szintű struktúra. A csoport azt tervezi, hogy előbb hasnyálmirigyet, majd vesét nyomtat. Ezt követően megnézik, az állatok hogyan élnek ilyen bionyomtatott szervekkel, csak ezt követik a klinikai kísérletek.
Áprilisban a Tel-avivi Egyetem kutatói arról számoltak be, hogy emberi szövetek felhasználásával teljes – igaz, miniatűr – szívet hoztak létre háromdimenziós nyomtatással. A hírről akkor beszámoló MTI szerint ez volt az első alkalom, hogy bárki, bárhol sikeresen megtervezett és kinyomtatott egy szívet tele sejtekkel, véredényekkel és kamrákkal. A szervet egy beteg saját sejtjeiből alkották meg, hogy kizárják a kilökődés veszélyét. A nyomtatás mintegy három órán át tartott.
– Tíz éven belül a legjobb kórházakban világszerte működhetnek szervnyomtatók, az egész rutineljárás lesz – jósolt akkor Tal Dvir professzor.
Fotó: Kurucz Árpád
A szívnyomatáshoz visz közelebb amerikai kutatók néhány nappal ezelőtti bejelentése. Az emberi testben minden egyes szervet, a szívet is, az extracelluláris mátrixnak (ECM) nevezett biológiai állvány tartja össze. Az ECM-fehérjék hálózata biztosítja a sejtek normál működéséhez szükséges környezetet. Mindeddig azonban nem sikerült ennek a komplex struktúrának a mesterséges megépítése.
– Sejtekből és kollagénből működőképes szívdarabokat, például szívbillentyűt nyomtattunk – mondja Adam Feinberg, a Carnegie Mellon Egyetem orvosbiológiai professzora. Miért fontos ez? Mert az Egyesült Államokban több mint négyezer beteg vár szívátültetésre, világszerte emberek millióinak lenne szüksége ugyanerre. Óriási tehát az igény mesterséges szervekre, amelyek hosszú távon kiegészítik vagy helyettesítik a beteg szerveket. Adam Feinberg erre a problémára igyekszik olyan megoldást találni biomérnöki úton konstruált szervekkel, amelyek a lehető legjobban utánozzák a természetes szervszerkezeteket. Az emberi szív MRI-adatainak felhasználásával az amerikai kutatók sikeresen reprodukálták a szív anatómiai szerkezetét – a 3D-s bionyomtatás során humán szívsejteket és kollagént használtak.
