„Az igazságtalanság elől menekültem”

Libanonban tartózkodik Carlos Ghosn, a Nissan sikkasztással vádolt volt elnök-vezérigazgatója – ezt maga Ghosn erősítette meg szilveszterkor Bejrútban. Egyelőre sem a hatóságoknak, sem a sajtónak sincs pontos képe arról, hogy az egykor ünnepelt üzletember, aki japáni házi őrizetben várta néhány hónapon belülre tervezett perét, miként tűnhetett el hirtelen az igazságszolgáltatás elől a szoros megfigyelés ellenére, ráadásul – állítólag bevont – útlevelei nélkül. Az egy éve letartóztatott Ghosn ügye megbolygatta a globális autóipart, valamint árnyékot vetett a Nissan és főrészvényese, a Renault kapcsolatára is, továbbá megkérdőjelezte a japán igazságszolgáltatás méltányosságát.

Mártonffy Attila
2020. 01. 01. 18:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Jelenleg Libanonban tartózkodom. Nem vagyok többé a részrehajló japán igazságszolgáltatás túsza, amelyben a bűnösség vélelmezése győzedelmeskedik” – írta szóvivői által közzétett közleményében Carlos Ghosn. „Nem az igazságszolgáltatás, hanem az igazságtalanság és a politikai üldöztetés elől menekültem el. Végre szabadon kommunikálhatok a médiával, amit már a jövő héten meg is teszek” – tette hozzá a francia–libanoni–brazil állampolgárságú üzletember az MTI szerint.

Japán legjobban fizetett cégvezetője a Nissan, a Renault és a Mitsubishi részvételével létrehozott autóipari szövetség, egyúttal mindhárom autógyártó első embere is volt, míg Tokióban 2018. november 19-én őrizetbe nem vették, és előzetes letartóztatásba nem helyezték pénzügyi vétségek gyanújával. Tavaly márciusban szigorú korlátozásokkal, 14 millió dollár óvadék ellenében feltételesen szabadlábra helyezték, de alig egy hónapra rá újabb vádakkal ismét letartóztatták. Azóta házi őrizetben volt Japánban. Az ellene felhozott, ám általa tagadott vádak szerint Ghosn többek között a valóságosnál kevesebb fizetést jelentett a pénzügyi hatóságoknak, valamint a Nissan pénzéből ötmillió dollárt saját számlájára utalt.

Mivel szökéstől tartottak, mindhárom útlevelét bevonták, hogy ne hagyhassa el az országot. Ghosnt még ezzel együtt is szigorú megfigyelés alá vonták, továbbá korlátozták telefon- és számítógép-használatát. Még arról is tudtak, ha tokiói lakásából leugrott a sarki fűszereshez tejet venni. Ilyen körülmények között teljes talány, hogyan sikerült kijátszania a szigort s eltűnnie az országból. A tények ismeretének hiányában egy sor spekuláció látott napvilágot. A legvadabb, a libanoni médiában felbukkanó teória szerint az üzletembert egy zeneszerszámok szállítására használt dobozban csempészték ki, miután egy gregorián együttes magánkoncertet adott az otthonában.

A másik, a francia Les Échos által tudni vélt, hihetőbb módszer szerint Ghosn francia útlevelének eleve egy ügyes másolatát adta oda a japánoknak, s az eredetit használta a szökéséhez. Akármi is legyen az igazság, akció komoly tervezést és erőforrásokat igényelt – Hironaka Dzsunicsiró, Ghosn ügyvédje úgy véli, kiterjedt szervezet segíthette a menekülést. A The Wall Street Journal szerint az üzletember Törökországon keresztül érkezett Libanonba, s ezt alátámasztják a Flightradar24 repüléskövető alkalmazás adatai is. Ezek szerint egy magánrepülő Oszakából Isztambulba repült, egy másik pedig innen Libanonba Ghosn Bejrútba való, hivatalosan is megerősített érkezésével egy időben. (A libanoni gyökerű üzletember családja Brazíliából költözött vissza a közel-keleti országba, ahol Ghosn felnőtt.) A libanoni külügy közleményében mindössze annyi áll, Ghosn jogszerűen érkezett az országba, s Japánból való távozásának körülménye magánügy.

Japánnak Libanon együttműködésére lenne szüksége a kiadatásához, mivel a két ország között nincs érvényben kiadatási egyezmény. Erre azonban kevés az esély, különösen hogy a jelenlegi zavaros politikai és társadalmi viszonyok közepette Bejrútnak nagyobb gondja is van annál, hogy ezzel foglalkozzon. A teljesen meglepett francia kormány sem igen örült az akciónak. Agnès Pannier-Runacher pénzügyi államtitkár kijelentette: „Ghosn nem áll a törvények felett, s ha egy külföldi állampolgár elmenekülne a francia törvények elől, az igazságszolgáltatás igazán haragos lenne.”

A költséggyilkos

A 65 éves Carlos Ghosn Franciaországban szerzett mérnöki diplomát, s felvette a francia állampolgárságot is. Karrierjét a Michelin gumigyártó cégnél kezdte 1978-ban. 1999-ben lépett a Nissan élére igazgatói tisztségben; 2000-ben nevezték ki a cég elnökének, majd 2001-ben vezérigazgatójának, 2005-ben pedig a Renault vezérigazgatójának. Neki tulajdonítható a Nissan gazdálkodásának nyereségessé tétele a Renault autógyárral létrehozott szövetség keretében. Ghosn vezetése alatt a Nissan fokozatosan eltávolodott a Japánban megszokott üzleti gyakorlattól. Agresszív tárgyalásokat folytatott a beszállítókkal, késhegyre menő versenyt váltva ki például az acélipari cégek között. Mélyreható költségcsökkentéseket hajtott végre – elnevezték ezért költséggyilkosnak. A Nissan 2016-ban szerezte meg az ellenőrzést a Mitsubishi Motors felett. Ghosn a Mitsubishi újdonsült vezérigazgatójaként ezt a márkát is integrálta a Nissan–Renault gyártási együttműködésbe.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.