A hit ereje nem véd meg a koronavírustól

A járvány idején is számos fatvát adtak ki a vallástudósok, arra buzdítva a hívőket, hogy kivételesen kerüljék a mecseteket, és otthon imádkozzanak. Még Szaúd-Arábia is korlátozta a mekkai zarándoklatot.

2020. 03. 26. 6:54
Muslims apply hand sanitizers before entering inside the Baitul Mokarram National Mosque to attend Friday prayer amid concerns about the spread of coronavirus disease (COVID-19) in Dhaka
Muszlim hívek Dakka, Banglades fővárosa egyik mecseténél. Bíznak a gondviselésben Fotó: Mohammad Ponir Hossain Forrás: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Ha úgy hallod, hogy valahol járvány tört ki, akkor ne menj oda; és ha a járvány ott robbant ki, ahol te élsz, ne hagyd el azt a helyet!”– figyelmeztetett az egyik hadísz (a próféta életéről, tanításáról összegyűjtött közlések) szerint Mohamed. A majd 1400 éves bölcsesség a mai napig hivatkozási alapul szolgál a muszlimoknak. A koronavírus-járvány idején is számos fatvát (értelmezést) adtak ki a vallástudósok ez alapján, arra buzdítva a hívőket, hogy kivételesen kerüljék a mecseteket, és otthon imádkozzanak. Még Szaúd-Arábia is korlátozta a mekkai zarándoklatot, ami ha nem is példátlan, de csak nagyon ritkán történt meg a történelem folyamán.

Érkezzék azonban a jó tanács orvostól, imámtól vagy paptól, mindig akadnak olyan hitbuzgók, akik elhiszik, az isteni gondviselés a vírusoktól is megvédelmezi őket. Néhány napja például Bangladesben gyűlt össze több tízezer muszlim, hogy az első koronavírustól elhunyt áldozatért imádkozzon közösen. A BBC helyszíni tudósítója szerint a tömeg a hatóságok engedélye nélkül, egy vallási vezető hívószavára gyűlt össze, aki azzal bocsátotta haza a hívőket, hogy a Korán gyógyító erejének hatására immár megszabadultak a kórokozótól.

Muszlim hívek Dakka, Banglades fővárosa egyik mecseténél. Bíznak a gondviselésben
Fotó: Reuters

Az országban eddig 39 beteget regisztráltak, de intő példa lehet számukra Irán. Sokáig a perzsa állam sem vette komolyan a fertőzést, a parlamenti választásokat is megrendezték, a zarándoklatokat sem korlátozták. Több olyan felvétel is bejárta a világhálót, amelyen a zarándokok síita szentélyeket csókolgatnak, sőt nyalogatnak, egyrészt bizonyítandó, hogy a szent helyeken nem eshet bajuk, másrészt hogy „lenyalják a vírust”. Többségüket a rendőrség vitte el. Ma már a vallási vezetők is próbálják híveik fejébe verni, hogy maradjanak otthon, de a „szellem már kiszabadult a palackból”: Iránban 25 ezernél jár a fertőzések száma, és a térségben is széthurcolták a kórt.

A vallási fundamentalizmus persze korántsem csak muszlim sajátosság. Az izraeli egészségügyi minisztérium statisztikái szerint például a fertőzések negyedét zsinagógákban, öt százalékát pedig jesivákban, a Tórát tanulmányozó vallásos iskolákban kapták el. Bár számos zsinagógában korlátozták a gyülekezést, de egyes rabbik nem hajlandók beadni a derekukat. Bezártak az állami iskolák is, néhány vallási intézményben azonban a mai napig zajlik a tanítás. Ahogy a Jerusalem Post riportjában fogalmaz az egyik diák, a rabbi úgy vélte, a Tóra tanulmányozásának felfüggesztése sokkal veszélyesebb, mint a koronavírus, és hisznek benne, hogy a szent könyv megvédelmezi őket. A márciusi választásokon kilenc mandátumot besöprő egyik ortodox pártot, a Sászt pedig a kampányhajrában azért kellett megbírságolni, mert a koronavírus és a gonosz ellen védelmező talizmánt osztogatott.

Hasonló történetek az ortodox keresztények között is napvilágot láttak. A szentpétervári Kazán-katedrálisban például az egyik ikont óvatos becslések szerint is hetvenezren csókolták meg egyetlen hét alatt, miközben úgy védekeztek, hogy egy önkéntes olykor letörölte a szent tárgyat. Az ortodox hagyományt a mai napig nem tiltották be, csupán úgy rendelkeztek, hogy gyakrabban fertőtlenítsenek. Nem szabad viszont megcsókolni a keresztet, ehelyett a pap inkább a hívők fejét érinti meg vele. Ausztráliában a görög ortodoxok kavartak botrányt, miután papjuk kijelentette, hiába osztoznak a hívők ugyanazon a kelyhen és kanálon, lehetetlen, hogy elkapják a vírust, mert a bor Krisztus vére, amely nem fertőz.

Szenvedésért fohászkodik, de most is támad az ISIS

A koronavírus Isten büntetése, mellyel Kínát sújtotta, amiért rosszul bántak a muszlim ujgur kisebbséggel! – kürtölte szét már januárban az Iszlám Állam (ISIS) „hírlevele”. A terrorszervezet azóta is próbálja saját propagandájához felhasználni a járványt, legutóbbi ilyen anyagában arra kérte az istent, hogy fokozza a „keresztesek” kínszenvedését és óvja meg az igazhívőket a kórtól. Úgy tűnik, annak viszont nagyon is tudatában vannak, hogy a betegség rájuk ugyanolyan veszélyes: gyakorlati tanácsokkal is ellátták a szélsőségeseket, hogy mossanak többször kezet és takarják el az arcukat, amikor tüsszentenek vagy köhögnek. A kiadványban a már említett hadíszra hivatkozva ők is azt tanácsolják a terroristáknak, hogy egyelőre kerüljék el a fertőzött területeket. Ugyanakkor a terrorszervezet arra is buzdít, hogy ebben a helyzetben se mutassanak könyörületet, sőt használják ki a zavart. Szakértők arra figyelmeztettek, a járvány miatt kevesebb erőforrás és figyelem jut az Iszlám Állam és más szélsőségesek elleni küzdelemre, amit azok kíméletlenül kihasználhatnak. Tegnapi hír szerint eközben 25 ember meghalt, nyolcan pedig megsebesültek egy kabuli szikh szentély elleni támadásban, amelynek elkövetőjeként az ISIS jelentkezett. A szentélyben nagyrészt nők és gyermekek tartózkodtak.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.