„Ha úgy hallod, hogy valahol járvány tört ki, akkor ne menj oda; és ha a járvány ott robbant ki, ahol te élsz, ne hagyd el azt a helyet!”– figyelmeztetett az egyik hadísz (a próféta életéről, tanításáról összegyűjtött közlések) szerint Mohamed. A majd 1400 éves bölcsesség a mai napig hivatkozási alapul szolgál a muszlimoknak. A koronavírus-járvány idején is számos fatvát (értelmezést) adtak ki a vallástudósok ez alapján, arra buzdítva a hívőket, hogy kivételesen kerüljék a mecseteket, és otthon imádkozzanak. Még Szaúd-Arábia is korlátozta a mekkai zarándoklatot, ami ha nem is példátlan, de csak nagyon ritkán történt meg a történelem folyamán.
Érkezzék azonban a jó tanács orvostól, imámtól vagy paptól, mindig akadnak olyan hitbuzgók, akik elhiszik, az isteni gondviselés a vírusoktól is megvédelmezi őket. Néhány napja például Bangladesben gyűlt össze több tízezer muszlim, hogy az első koronavírustól elhunyt áldozatért imádkozzon közösen. A BBC helyszíni tudósítója szerint a tömeg a hatóságok engedélye nélkül, egy vallási vezető hívószavára gyűlt össze, aki azzal bocsátotta haza a hívőket, hogy a Korán gyógyító erejének hatására immár megszabadultak a kórokozótól.

Fotó: Reuters
Az országban eddig 39 beteget regisztráltak, de intő példa lehet számukra Irán. Sokáig a perzsa állam sem vette komolyan a fertőzést, a parlamenti választásokat is megrendezték, a zarándoklatokat sem korlátozták. Több olyan felvétel is bejárta a világhálót, amelyen a zarándokok síita szentélyeket csókolgatnak, sőt nyalogatnak, egyrészt bizonyítandó, hogy a szent helyeken nem eshet bajuk, másrészt hogy „lenyalják a vírust”. Többségüket a rendőrség vitte el. Ma már a vallási vezetők is próbálják híveik fejébe verni, hogy maradjanak otthon, de a „szellem már kiszabadult a palackból”: Iránban 25 ezernél jár a fertőzések száma, és a térségben is széthurcolták a kórt.
A vallási fundamentalizmus persze korántsem csak muszlim sajátosság. Az izraeli egészségügyi minisztérium statisztikái szerint például a fertőzések negyedét zsinagógákban, öt százalékát pedig jesivákban, a Tórát tanulmányozó vallásos iskolákban kapták el. Bár számos zsinagógában korlátozták a gyülekezést, de egyes rabbik nem hajlandók beadni a derekukat. Bezártak az állami iskolák is, néhány vallási intézményben azonban a mai napig zajlik a tanítás. Ahogy a Jerusalem Post riportjában fogalmaz az egyik diák, a rabbi úgy vélte, a Tóra tanulmányozásának felfüggesztése sokkal veszélyesebb, mint a koronavírus, és hisznek benne, hogy a szent könyv megvédelmezi őket. A márciusi választásokon kilenc mandátumot besöprő egyik ortodox pártot, a Sászt pedig a kampányhajrában azért kellett megbírságolni, mert a koronavírus és a gonosz ellen védelmező talizmánt osztogatott.