Életről és halálról döntenek

A globális koronavírus-járvány Olaszországban és Spanyolországban szedte az áldozatainak több mint a felét, mintegy 18 ezer főt. Az egészségügyi intézményrendszer túlterheltsége miatt az orvosoknak életekről kell dönteniük. Miközben vitatják még, miért éppen Dél-Európa vált a kontinens Achilles-sarkává, szakértők a családközpontú társadalmi szokásokat is a magyarázatok közé sorolják.

Napról napra sokkolják a világot a kórházakat sújtó háborús állapotokról, gyászhirdetésekkel teli napilapokról és túlterhelt krematóriumokról szóló olaszországi tudósítások, mostanra azonban Spanyolországban sem sokkal jobb a helyzet. Lapzártánkkor már a 32 ezret is meghaladta világszerte a koronavírus-járványban elhunytak száma a Worldometers összesítése szerint, miközben a fertőzöttek száma a 700 ezerhez közelített. A statisztikákból az is kiolvasható, hogy a két dél-európai országban nem csak az újabb megfertőződések száma, de a halálozási ráta is jóval magasabb a nemzetközi átlagnál. Olaszországban 11 ezer körül alakul az áldozatok száma, míg Spanyolországban mintegy hétezer beteg halt bele a vírusos megbetegedésbe. Annak ellenére van ez így, hogy Olaszországban – a kontinensen elsőként – már több mint két hete az egész országra kiterjedő kijárási tilalom van életben, a járvány növekedési üteme mégsem csökkent (bár nem is ugrott meg), és Madrid is mindent megtett a polgárok otthon tartása érdekében.

Arról egyelőre még csak találgatások folynak, hogy – mostanáig – miért éppen e két dél-európai országban végezte a legnagyobb pusztítást a járvány. Az olasz példa azért is riasztó, mert az ország gócpontjának számító kilencmilliós Lombardia Európa, illetve az egész világ egyik legfejlettebb régiója, és egészségügyi rendszere is kiemelkedő. Ennek ellenére már hetek óta kétségbeesett egészségügyi dolgozók nyilatkozataitól hangos a világsajtó: áldatlan állapotokról és felszereléshiányról számolnak be. A frontvonalban dolgozók azzal is szembesítik európai kollégáikat, hogy sokszor az orvosoknak kell eldönteniük, a betegek közül kinek nagyobb az esélye a túlélésre, ezért kit illet meg lélegeztetőgép, miután nem áll rendelkezésre elegendő.

Noha a vírus sorra teszi próbára a világ legfejlettebb országainak egészségügyi rendszerét, az Olaszországban és Spanyolországban tapasztalt gyors terjedés és a magas halálozási ráta egyelőre egy további országban sem tapasztalható. Szakértők szerint a dél-európai országok kiszolgáltatott helyzetéhez a demográfiai mutatók és rögzült társadalmi szokások is hozzájárulhattak. Egy, az amerikai CNBC csatornának nyilatkozó immunológus azzal érvelt: Olaszország – Japán után – a világ második legöregedettebb társadalma a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint; a lakosság 25 százaléka hatvan év feletti. – Ez nem csak azért problematikus, mert az idősebb korosztályra a legveszélyesebb a vírus, de a dél-európai államokban a társadalmi gyakorlatok is hozzájárulhattak a gyors terjedéshez – mondta Alexander Edwards. – A fiatalok minden vasárnap meglátogatják nagyszüleiket, együtt étkeznek, csókolgatják őket, templomba járnak. Ugyanez a családbarát kultúra jellemző a spanyol társadalomra is, ráadásul egyik országban sem ritka, hogy több generáció él egy fedél alatt – tette hozzá.

A római kormány mindenesetre a korlátozások újabb, kéthetes meghosszabbítását fontolgatja, további csapást mérve ezzel az ország gazdaságára. Emmanuel Macron ezzel kapcsolatban a minap több olasz lapnak adott interjújában hangsúlyozta: sokkal több szolidaritást kell az Európai Uniónak Olaszország irányában tanúsítania. A francia államfő úgy fogalmazott: visszautasítja az önző és megosztott Európa gondolatát; az EU szerinte meg is bukhat, ha most nem reagál megfelelően. Az unióban Spanyolország és Olaszország után Franciaországban a legrosszabb a vírushelyzet: eddig mintegy 2500-an estek a Covid–19 áldozatául.