A hadseregekre is hatással van a koronavírus

Ténylegesen csökkenhet a műveleti képesség, illetve az erők rendelkezésre állása.

Mozgalmas hetük volt az F–16-osaink­nak, öt Alpha-riasztást kaptak, pilótáink elfogtak többek között orosz Szu–24-est, Szu–27-est és An–26-ost – büszkélkedett a Twitter-mikroblogon a belga légierő, amely a NATO missziójában rotációs alapon éppen a Baltikum légterét is biztosítja. Az orosz védelmi minisztérium pedig arról adott hírt, hogy szíriai bázisuk környékéről egy kíváncsiskodó amerikai felderítő repülőgépet kergettek el. Már csak ezekből is látszik, hogy – ha a felszínen az egész világ a koronavírusra figyel is – a háttérben a hadseregek ugyanúgy készen állnak.

De a haderőket is komolyan érinti a járvány. A Stratégiai Védelmi Kutatóintézet minap megjelent tanulmányában Csiki Varga Tamás az azonnali hatások között említi, hogy ténylegesen csökkenhet a műveleti képesség, illetve az erők rendelkezésre állása. Példaként hozza fel a USS Theo­dore Roosevelt amerikai és a francia ­Charles de Gaulle repülőgép-hordozó hajókat, amelyeken megjelent a kór. Siet hozzátenni ugyanakkor: ezeken sem a nagyszámú megbetegedések vagy halálozások veszélyeztetik a harckészültséget, hanem a megelőző intézkedések. A következmények között szerepel a hadgyakorlatok elmaradása vagy korlátozása, ahogyan például az eredeti tervek szerint 18 országot és 37 ezer katonát megmozgató Defender Europe 20 elnevezésű amerikai gyakorlatot is módosították. A tanulmány a kockázatok között említi a nemzetközi missziókat a fertőzésveszélyes területeken. Ennek eredménye az is, hogy a NATO – így hazánk is – felfüggesztette iraki kiképzését.

A közép- és hosszú távú hatások egyikeként a tanulmány szerint egy, a 2008-ashoz hasonlóan mély gazdasági válság a védelmi szektor költségvetésének csökkenésével is járhat. Ez a modernizációs és beszerzési programok elhalasztását, az állomány csökkentését, a versenyképesség romlását eredményezheti. Stratégiai szinten pedig arra figyelmeztet: a járvány ­miatt esetleg kialakuló nemzetközi instabilitás következtében kiéleződhetnek az államközi konfliktusok – például a Dél-kínai-tengeren, a Közel-Keleten vagy Kelet-Ukrajnában –, továbbá fokozódhat a különféle szélsőséges szervezetek, terrorcsoportok által vívott fegyveres harcok ereje.