A járvány kezdete óta első alkalommal személyesen, szigorú óvintézkedések közepette találkoznak ma az uniós tagországok állam- és kormányfői Brüsszelben, hogy mintegy kétezermilliárd euró sorsáról döntsenek. A kétnaposra tervezett csúcstalálkozó központi kérdése a 2021–27-es, több mint ezermilliárd eurós büdzsé, illetve a vírusválság nyomán létrehozott 750 milliárd eurós helyreállítási alap. A tagállami vezetők júniusi videókonferenciájukon már egyeztettek a gigászi összegekről. Ekkor azonban bebizonyosodott, hogy – akárcsak a hagyományosan nehéz keretköltségvetési tárgyalások – az EU gazdaságának újjáépítéséről szóló döntés is személyes jelenlétet követel meg, köztük a folyosói alkuk lehetőségét is.
Ennek ellenére is valószínű, hogy a mély törésvonalak miatt nem tudnak a nyári szünet előtt megegyezni a tagállamok. Márpedig Angela Merkel német kancellár és országa soros EU-elnöksége, valamit Emmanuel Macron francia elnök is megállapodást sürget. Ugyanakkor magyar, holland és osztrák részről is megfogalmazták: a sietség nem mehet a minőség rovására ebben a történelmi kérdésben. Az EU ugyanis most első alkalommal készül közös hitelfelvételre, amelyhez az eladósodottságban és a pénzügyi fegyelemben mutatkozó különbségek miatt számos tagország – köztük hazánk is – kellő óvatossággal közelít.
Fotó: MTI/EPA/Reuters/Yves Herman
Emiatt is volt szükség arra, hogy a héten az Országgyűlés különleges mandátummal ruházza fel a Brüsszelben a hazai érdeket képviselő Orbán Viktort. A miniszterelnök ennek értelmében többek között nemet kell majd mondjon arra, hogy az azonos helyzetben lévő tagállamok más-más mértékű uniós segítségben részesüljenek. Továbbá arra is, hogy Brüsszel a hetes uniós cikkely szerinti eljárás, valamint a jogállamiság átpolitizált fogalma mögé bújva csonkíthasson meg bizonyos forrásokat. A pénzosztás egyik sarokköve a tervek szerint márpedig a jogállamiság eddig is megosztónak bizonyult fogalma. Amennyiben a miniszterelnök több mozgásteret igényel, a hétvégi ülés eredményei fényében alakítana a mandátumon, a magyar parlamentnek újra össze kell majd ülnie. De időben ez amiatt nem jelentene különös bonyodalmat, mert az uniós döntés ratifikációjához más tagállami parlamentek beleegyezésére is szükség lesz majd. A brüsszeli döntés egyhangú szavazatot igényelne a huszonhét tagállam részéről, márpedig jelenleg nemcsak a feltételeket, de a mentőcsomag nagyságát is vitatják. Kudarc esetén a következő rendkívüli EU-csúcsot július végére hívhatják össze.
