„Mindenhol, csak Bécsben nem”
A lakóhelyem körülbelül száz méterre van a merénylet helyszínétől. Hallottam a lövéseket, de akkor még nem tudtam megállapítani, pontosan mi történik. Este kilenc környékén kimentem az utcára, hallottam, hogy lövöldözés volt a zsinagóga előtt, de a rendőrök biztosították a helyszínt. Tudósítani készültem róla, de amikor odaértem, kiderült, hogy még koránt sincs vége az eseményeknek – mesélte a Magyar Nemzetnek Varró Dóra Bécsben élő újságíró. – A rendőrök mindenkinek elmondták, hogy halálos áldozatok vannak, még tart a rendőrségi akció, és mindenki azon nyomban menjen haza. Ezután hallottuk a rendőrségi szirénákat minden oldalról, és hirtelen nagyon félelmetes lett az egész helyzet. Én is visszarohantam, és azonnal az ismerőseimet hívtam – folytatta.

– Ma délben megszólaltak a harangok. Megható volt látni, ahogy az emberek némán megálltak az utcán. Rengeteg rendőr van most a belvárosban. A hatóságok egyébként nagyon jó munkát végeztek, szervezettek voltak, nagyon szakszerűen és gyorsan léptek fel. Mindent megtettek, amit lehetett – mondja Varró Dóra, aki szerint az igazán szörnyű ebben az egészben, hogy „láttuk, mi történik például Franciaországban vagy más országokban, és a bécsiek azt gondolták, mindenhol, csak Bécsben nem, mert itt még soha nem volt hasonló terrormerénylet”. – Ez az, ami most megtört, és ezt nagyon jól lehet érezni az emberekben. Ha olyan helyeken, ahol nap mint nap elmegy az ember, ahol bevásárol, ahol a reggeli kávéját issza, vér folyt, akkor nem tudom, hogy ezután hogy fogunk tudni visszatérni a mindennapokba – tette hozzá.
„Minden irányból özönlöttek a rendőrök”
– Az iroda, ahol dolgozom, pár száz méterre van attól a szórakozóhelytől, ahol elkezdődött a lövöldözés. Nyolc körül jöttem el a munkából, ekkor még semmi jele nem volt a történteknek. Otthonról viszont szinte azonnal visszamentem futni a belvárosba, a Schwedenplatz közelébe. Ekkor a rendőrök már megkezdték a forgalom teljes leállítását, az utcák kiürítését, szinte minden irányból özönlöttek az egyenruhások. Feltűnő volt, hogy komoly felszerelés is van náluk. Miután hazaértem, a barátaim érdeklődtek a hogylétünk felől, ekkor értesültem arról, hogy minek is voltam a tanúja – mesélte lapunknak a magyar feleségével Bécsben élő Kovács Kornél, aki elmondása szerint kedd délután már visszamehetett a Schwedenplatztól mindössze tízpercnyi sétára lévő irodájába.