Németh Zsolt: Nem sok segítséget kapunk a nyugati hatalmaktól

A migránstömegek európai megjelenése erősen csökkentette a toleranciát a kisebbségek iránt.

Az interjúban Németh Zsolt felidézte a rendszerváltás óta hatalomra került magyar kormányok hozzáállását a határon túli kisebbségekhez. – A szocialisták úgy tették fel a politika napirendjére ezt az ügyet, hogy Magyarországnak az euroatlanti integráció miatt le kell mondania a külhoni magyarokról, de ez – magyarázták – tulajdonképpen még nekik is érdekük. Ezzel mi nem tudtunk egyetérteni, mert azt gondoltuk, hogy

nincs olyan érdeke Magyarországnak, ami elkülöníthető lenne a külhoni magyarok érdekeitől

– fogalmazott a külügyi bizottság elnöke, aki szerint ugyancsak csalódást jelentett a külhoni magyaroknak a 2004. december 5-én megtartott népszavazás, amikor azt kellett megtapasztalniuk, hogy a baloldali kormány azt állította, azért nem kaphatják meg a magyar állampolgárságot, mert egy ilyen döntés a magyar emberek munkahelyét veszélyeztetné. – Ugyancsak ebbe a sorozatba tartozik, amikor ma arról vitatkozunk a Demokratikus Koalícióval, hogy járjon-e szavazati jog a határon túli magyaroknak. A tapasztalat itt is bennünket igazol.

Éppen a 2002–2010 közötti időszak mutatta meg, milyen mértékben tudnak kárvallottjai lenni a külhoni magyarok a magyarországi választásnak.

Nem lehet azt mondani, hogy semmi közük hozzá – magyarázza Németh Zsolt. Az interjúban beszélt a Momentumról is, mondván: ez a furcsa pártocska már több választás alkalmával is arra próbálta rávenni a felvidéki, illetőleg az erdélyi magyarokat, hogy a Momentum többségi testvérpártjaira szavazzanak, miközben a helyi magyarság legitim képviselőit meg se kérdezték arról, mit szeretnének.

Németh Zsolt szerint a szomszédságpolitikában most olyan helyzetben vagyunk, hogy

hét ország közül öt szomszédunknál az előrehaladás, ha nem is látványos, de folyamatos.

– Románia tekintetében nagyon sok nyitott kérdésünk van, és sokszor helyben járásnak érezzük, amikor ugyanazok a problémák öt–tíz éves ciklusokban újra és újra előjönnek. Nem tudunk előrehaladni a szimbólumhasználat kérdésében, az állami finanszírozású magyar egyetem ügyében, vagy az egyházi, közösségi ingatlanok, javak visszaadása is megtorpant, sőt van némi visszalépés is ezen a területen. Az anyanyelvi, nyelvhasználati jogok vonatkozásában is folyamatos a vitánk, de soha nem szabad feladni reményeinket – mondta.