azóta ugyanakkor megérkezett egy többmilliós, szociálisan jellemzően hátrányos helyzetben lévő közösség, az 1905-ös törvény miatt pedig egyre fajsúlyosabb témává válik a külföldről történő finanszírozás kérdése is, amitől a franciák tartanak – magyarázta a szakértő.
A strasbourgi mecset körüli ellentmondások mindenesetre a kormánynak is rendkívül kínosak, tekintve, hogy legalábbis a 2015-ös összehangolt terrortámadások óta megkerülhetetlen téma lett a francia közbeszédben az iszlamizmus, a vallási radikalizmus és a párhuzamos társadalmak kialakulásának veszélye, az ezzel kapcsolatos társadalmi aggályokra pedig a nagypolitika is igyekszik megfelelő válaszokkal szolgálni. Macron például még tavaly októberben, nem sokkal Samuel Paty középiskolai történelemtanár lefejezése után ismertette az iszlamista radikalizmus elleni akciótervét, mostanra pedig már az iszlám szeparatizmus elleni törvényjavaslat is a szenátus előtt hever.
– Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy kampány van: a jelenlegi állás szerint júniusban regionális választás lesz, miközben informálisan már javában zajlik a 2022-es elnökválasztási kampány is
– hívta fel a figyelmet Soós Eszter Petronella.
A szakértő szerint a mérések alapján is jól megfigyelhető a francia társadalom jobbratolódása, ezért nagy a verseny a konzervatív oldalon. – Macron politikája is egyre inkább jobbra tolódik, miközben Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője minden korábbinál népszerűbb a közvélemény-kutatások szerint, népszerűsége eléri akár a 45-48 százalékot is, míg az előző elnökválasztások idején stabilan negyven százalék alatt mozgott a támogatottsága – fűzte hozzá.
Baljós figyelmeztetés. A hadsereg elhagyására kérte azokat a katonákat François Lecointre francia vezérkari főnök, akik a hét elején újabb nyílt levélben fogalmazták meg aggodalmaikat a hazában dúló társadalmi feszültségek miatt, egy héttel azután, hogy nyugalmazott tábornokok figyelmeztették a köztársasági elnököt a vallási szélsőségesség miatti polgárháborús hangulatra. A névtelenségben maradó, de aktív katonai szolgálatot teljesítő levélírók úgy fogalmaztak: Afganisztánban, Maliban, a Közép-afrikai Köztársaságban vannak, akik a bőrüket adták az iszlamizmus elpusztításáért, amellyel közben odahaza kompromisszumokat kötnek. A vezérkari főnök arra kérte a felhívást megfogalmazókat: vegyék le az egyenruhát annak érdekében, hogy szabadon kifejezhessék a véleményüket, tiszteletben tartva a hadsereg politikai semlegességét. Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: a hadsereg nagyon népszerű intézmény, amiben bíznak a franciák, ráadásul a felmérések szerint a társadalom jelentős többsége egyetértett az első levél tartalmával. Az Ipsos közvélemény-kutató intézet minap publikált felméréséből egyébként az derült ki: ha a jövő áprilisban esedékes elnökválasztás második fordulójában Emmanuel Macron jelenlegi elnök és legfőbb kihívója, Marine Le Pen néz majd szembe egymással, akkor a francia fegyveres erők tagjainak legalább hatvan százaléka szavazna a Nemzeti Tömörülés vezetőjére.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!