Még március végén fogadta el a franciaországi Elzász régió központjának számító Strasbourg városi tanácsa az Európa legnagyobb mecsetjeként beharangozott Eyyûb Sultan imahely támogatási tervét, amelynek értelmében az önkormányzat összesen 2,56 millió euróval, azaz körülbelül egymilliárd forinttal járulna hozzá a muszlim imahely építési költségeihez. A mecset fő finanszírozója egyébként a törökországi központtal rendelkező Millî Görüs Egyesület,
az ügy ezért az egész országban hangos indulatokat gerjesztett.
Az iszlamista kötődésű szervezet ugyanis egyike annak a háromnak, amely januárban nem volt hajlandó aláírni azt az Emmanuel Macron elnök által is szorgalmazott chartát, amelyben a franciaországi muszlim szervezetek deklarálták a szekuláris köztársasági törvények felsőbbrendűségét a vallási törvényekkel szemben. A páneurópai egyesületet még Necmettin Erbakan néhai török miniszterelnök alapította, akit a törökországi iszlám atyjaként és Recep Tayyip Erdoğan mentoraként tartanak számon, a szervezet célja pedig, hogy összefogja a hazájukból elvándorolt törököket – ami különösen kínos annak fényében, hogy
nemrég még maga Macron is arról beszélt: Törökország be akar avatkozni a 2022-es franciaországi elnökválasztásba.
Gérald Darmanin francia belügyminiszter éppen erre hivatkozva igyekszik bíróságon megakadályozni a mecset állami pénzekből való finanszírozását, jóllehet az ügy kimenetele továbbra is bizonytalan, hiszen bár végleges döntést áprilisra ígértek, azóta is nagy a hallgatás a témában.
A francia társadalomban egyébként sokan amiatt is felháborodtak, hogy az adófizetők pénzéből finanszíroznák a muszlim imahely megépítését, Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő ugyanakkor lapunk megkeresésére elmondta:
a strasbourgi mecset építése történetesen az állami támogatás tiltása alóli kivételek közé esik.
A probléma háttere az állam és az egyházak szétválasztását szabályozó 1905-ös törvényig nyúlik vissza, amelynek első pontja szavatolja a szabad vallásgyakorlást, de a második pontjában leszögezi: a Francia Köztársaság hivatalosan nem ismer el, és pénzzel semmilyen szinten nem támogat egyetlen felekezetet sem.
– Kivételt jelent ugyanakkor Elzász és Moselle megye, amelyeket csupán 1918-ban csatoltak vissza Németországtól Franciaországhoz, ezért ezekre nem vonatkozik visszamenőleges hatállyal a törvény
– magyarázta a szakértő. Soós Eszter Petronella hozzáfűzte: a jogszabály természetesen eredetileg a katolicizmust célozta, de a mai, iszlamizmushoz kapcsolódó viták sem érthetők meg az alapvető előírásainak ismerete nélkül. Ez az a törvény ugyanis, ami tulajdonképpen megakadályozza, hogy a mai francia állam érdemi anyagi segítséget nyújtson a muszlim közösségeknek, amelyek sokszor nincsenek abban a társadalmi-anyagi helyzetben, hogy mecsetek, imatermek építését finanszírozzák.
– Az iszlám vallás követői számára ez a törvény rendkívüli kihívást jelent, tekintve, hogy a muszlim hívők 1905-ben még nem voltak jelen az országban,