Nem csak a katonáknak van elegük

Egy évvel a jövő áprilisban esedékes francia elnökválasztás előtt felkavarta az indulatokat az a nyílt levél, amelyben francia katonák az iszlamizmus és a polgárháború kirobbanásának veszélyére figyelmeztetették Emmanuel Macront. Az államfő ugyan nem szólalt meg az ügyben, de egy másik társadalmi vitát kiváltó kérdésben, Napóleon történelmi megítélésével kapcsolatban méltatta a néhai császár érdemeit. Összefügg-e a két ügy? Max-Erwann Gastineau író-újságírót és Cseke Bence Franciaország-szakértőt kérdeztük.

Illegális bevándorlók tûz mellett melegednek, miközben az A1-es autópálya mellett, Párizs északi elõvárosában, Saint-Denisben lévõ táboruk kiürítésére készülnek 2020. november 17-én. Késõbb a francia rendõrség felszámolta a mintegy 2500 migráns táborát. MTI/EPA/Yoan Valat Fotó: Yoan Valat

A globalizáció vesztesei

– A dezintegrációnak azonban csak egy eleme az iszlám radikalizmus. A nyílt levél aláírói megemlítették a kormányzat tehetetlenségét és cselekvőképtelenségét, a társadalmi egyenlőtlenséget, a társadalmi problémák kezeletlenségét – közölte Cseke Bence.

– Meg lehet említeni a globalizáció veszteseiként titulált vidéki kék- és fehérgalléros munkásokat, agrár- és gyári munkásokat, akik a sárgamellényes tüntetések képében juttatták felszínre kritikáikat. Ugyanúgy meg lehet említeni a baloldali „cancel culture”-t képviselő egyetemi hallgatókat és értelmiségieket, akik túlzottan pozitív diszkriminációt alkalmaznak az iszlám társadalommal szemben, miközben a szólásszabadságot visszaszorítják az egyetemeken, jobboldali gondolkodókat nem engednek felszólalni a katedrán. A társadalmi integráció helyett egy szétfeszülő társadalmat látunk

– tette hozzá.

Beavatkozás és hatalomátvétel

A Franciaország-szakértő szerint beszédes, hogy a katonák a levelet a Charles de Gaulle elleni puccskísérlet 60. évfordulójára időzítették. – Nagyon egyértelműen le van írva:

ha a francia kormány nem cselekszik, a fegyvertársak beavatkoznak.

A beavatkozás szó konkrét, közvetlen fegyveres hatalomátvétel kontúrvonalait rajzolja ki – hangsúlyozta. A levelet közlő Valeurs Actuelles jobboldali hetilap a múlt héten felmérést is közölt, amelynek eredménye szerint a franciák 58 százaléka támogatja a felhívást, s 49 százalékuk támogatná a hadsereg beavatkozását a rend helyreállítása érdekében. Míg a hadsereg főparancsnokaként Emmanuel Macron nem szólalt meg a fajsúlyos ügyben, Jean Castex miniszterelnök és Florence Parly védelmi miniszter is elítélte a nyílt levelet, és szankciókat helyezett kilátásba, mondván: minden köztisztviselőre, így a rendvédelmi szervek és a hadsereg tagjaira is vonatkozik a visszafogottság kötelezettsége.

A nemzet megmentője

Beszédes az a tény is, hogy egyes felmérések szerint az aktív szolgálatban lévő katonák körében negyvenszázalékos a jobboldali Marine Le Pen támogatottsága, aki támogatásáról biztosította a nyílt levelet megfogalmazó elégedetlen katonákat, és azt kérte, szavazzanak rá jövőre. Míg a 2017-es elnökválasztáson a szavazatok 34 százalékát szerezte meg Le Pen a második fordulóban Macron 66 százalékával szemben, most komolyabb esélyekkel indul: a legfrissebb felmérések szerint mindössze 54:46 arányú a különbség Macron javára. – Macron és Hollande kormányzása a francia társadalmat a tömeges munkanélküliség, a gazdasági leszakadás és a diplomáciai eljelentéktelenedés mezejére taszította. A macroni politikából és a régi rendszer képviselőiből, a szocialistákból és a konzervatívokból történő kiábrándulás azt eredményezi, hogy nagyon sok ember nem tud másra szavazni, mint Le Penre, akiben a nemzet megmentőjét látják, aki a hazafias értékrend mentén akarja megvédeni a francia társadalmat – mondta Cseke Bence.

– A franciák tisztában vannak a helyzet komolyságával. Olyan politikusokra fognak szavazni, akik visszaállítják a biztonságot, az állam fennhatóságát. A megoldás nem a katonák, hanem a politikusok kezében van, de nem azok kezében, akik jelenleg vezetik Franciaországot

– nyilatkozta Max-Erwann Gastineau.