A marxisták miatt bukhatnak a svéd szociáldemokraták

Az eddig is ingatag lábakon álló svéd kormány súlyos válságban van. Bár morális szempontból ez régóta elmondható a baloldali kabinetről, most egy bérlakásokkal kapcsolatos törvényjavaslat miatt valóságos krízis tört ki Stockholmban, ami miatt a hét éve kormányzó Stefan Löfven, illetve kormányának jövőjéről egy bizalmatlansági szavazás dönthet ma délelőtt. Eddig ilyen voksoláson még nem bukott meg kormányfő, de úgy tűnik, a szociáldemokrata miniszterelnököt ez alkalommal már csak a csoda mentheti meg.

Stockholm, 2020. április 22. Stefan Löfven svéd miniszterelnök a koronavírus-járvány elleni védekezésrõl tartott stockholmi sajtóértekezleten 2020. április 22-én. MTI/EPA/TT Hírügynökség/Anders Wiklund Fotó: Anders Wiklund

Vasárnapi színjáték

A házelnök szombatra találkozóra hívta a frakcióvezetőket, ahol a központi kérdés az volt, hogy a korlátozott jelenléttel működő törvényhozásban hogyan lehet majd jelen mind a 349 képviselő, amire a járvány kitörése óta nem volt példa. A jelek szerint a képviselők – először a járvány történetében – viselni fogják az eddig mumusként kezelt maszkot, mivel a távolság nem lesz tartható. Vasárnapra pedig rendkívüli kormányülést is összehívtak.

A krízis megoldásában a kormány legerősebb külső szövetségese, a Centrista Párt (Centerpartiet) kulcsszerepet játszik. Jól jelzi ezt, hogy vasárnap délelőtt a miniszterelnök közösen tartott sajtótájékoztatót a párt elnökével, Annie Lööffel. A centristák korábban a jobboldali választási szövetséget erősítették, majd a konzervatívok számára átütő sikert nem hozó, de kormányalakításra esélyt teremtő 2018-as választások után, hátat fordítva korábbi szövetségeseinek, a szociáldemokraták mögé álltak be. Ezen a sajtótájékoztatón a miniszterelnök azt jelentette be, hogy a januári megállapodás pártjai megállapodtak abban, hogy tárgyalásra hívják a lakásbérleti piac szereplőit, bérbe adói és bérbe vevői oldalról is. Ha megegyezésre tudnak jutni, akkor azt kormánya támogatni fogja, ellenkező esetben az eredeti javaslatuk marad érvényben. A jelek szerint a Balpárttal érdemben nem tárgyaltak, viszont igyekeztek kifogni a szelet a vitorlájukból azzal, hogy bejelentették: a bérbe vevői oldallal is tárgyalásokat szeretnének. Hogy mindezt nyomatékosítsák, Lööf a sajtótájékoztatón igyekezett a felelősséget a kormányról és pártjáról elhárítani, azaz most már minden a Balpárton múlik. – Ha hétfőn kormány nélkül marad az ország, abban nagy felelőssége lesz a Balpártnak – mondta a centristák elnöke. A baloldaliak elnöke már a sajtótájékoztató alatt reagált az elhangzottakra: Nooshi Dadgostar politikai színjátéknak titulálta a javaslatot, amiben semmi új nem szerepel. A két legnagyobb ellenzéki párt, a Mérsékeltek (Moderaterna) és a Svéd Demokraták (Sverigesdemokraterna) pedig jelezték, a hétfői bizalmatlansági szavazással kapcsolatban továbbra is változatlan az álláspontjuk.

Megszabadulnak a svédek kormányfőtől?

Ha a parlament megszavazza a bizalmatlansági indítványt, Löfvennek egy hete van arra, hogy kiírja az új választást három hónapon belülre. Ennek ellenére egyébként a 2022 őszén esedékes, „menetrend szerinti” parlamenti választásokat mindenképp meg kell tartani. Ha Lövfen nem akar 2022 előtt egy újabb választást, akkor az egész kormánynak távoznia kell, és a házelnöknek szükséges tárgyalásokat kezdeményeznie a jelenlegi erőviszonyok mellett a pártokkal, annak érdekében, hogy új kormányt lehessen létrehozni.

Az extraválasztástól márpedig a még a hegesztőiskolát sem befejező, végzettség nélküli Löfven és a teljes baloldal ódzkodhat, az elmúlt évek kormányzására ugyanis a svédek jelentős része ökölbe szorított kézzel gondol, elég csak a korlátlan bevándorlási politikát, a romló gazdasági mutatókat, a munkanélküliség emelkedését és legfőképpen az elszabaduló bűnözést nézni. Utóbbi például Európában a legerőszakosabb országgá tette a skandináv államot. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint egy most megtartott szavazás során a konzervatív oldal nyerne, és erősen úgy tűnik, hogy az eddig szalonképtelennek tartott, jelenleg húsz százalék felett álló patrióta svéd demokratákkal is koalícióra lépnének a jobboldali pártok.

Taktikai okokból elképzelhető, hogy Löfven már a szavazás előtt beadja lemondását, amivel a kormány azonnal ügyvivő kormánnyá válik, amely csak létfontosságú kérdésekben hozhatna döntéseket (nem úgy, mint egy új választás kiírásakor, akkor ugyanis teljes értékűen kormányozhatnának az új kormány megalakulásáig), ezzel pedig időt nyernének a szociáldemokraták. A jelenlegi mandátumfelosztás szerint ugyanis kevés esélye lenne a jobboldalnak arra, hogy kormányt tudjon alakítani újabb szavazás nélkül, Löfvennek pedig jók a kilátásai arra, hogy újra megválasszák miniszterelnöknek, így még 2022 őszéig ő maradhatna a kormányfő.

A Löfven-kormány „eredményei” Az elmúlt években sehol máshol Európában nem emelkedett olyan ütemben a halálos lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények száma, mint Svédországban: néhány év alatt a 22 vizsgált európai ország erőszakos bűnelkövetői listájának aljáról a tetejére ugrott. A rendőrség hatvan „sebezhető”, elsősorban bevándorlók által lakott negyedet, azaz no-go zónát tart nyilván, ebből 25 Stockholmban van. Ezen negyedekben mindennaposak a bandabűnözés különféle formái és az ezzel járó erőszakos cselekmények, mint például a robbantások, a késelések és a lövöldözések. Az aktív korú bevándorlók fele nem tartja el önmagát, 675 ezer migráns él segélyekből, ami a teljes lakosság 6,6 százaléka. Az 1990-es évek válsága óta a legmagasabb szintre ugrott a munkanélküliség, áprilisban 9,4 százalékos volt. Az egészségügyben rekordhosszú várakozási idő alakult ki, ami számos ember idő előtti halálához vezetett. A nyugdíjasok helyzete a skandináv országok közül itt a legrosszabb, százezer nyugellátásban részesülő él a létminimum alatt.