időjárás 1°C Angelika 2023. január 27.
logo

Hiába várnak amerikai kártérítésre a civil áldozatok

László Dávid
2021.07.07. 14:02
Hiába várnak amerikai kártérítésre a civil áldozatok

Lábát térdből amputálták, hátát sebhelyek szabdalják, de négy évvel csodás megmenekülése után még mindig az amerikai kártérítésre vár – idézte fel Abdullah Khalil történetét moszuli riportjában az AFP hírügynökség. A most 51 esztendős férfi és fia élete csak hajszálon múlt, miután az Iszlám Állam iraki „fővárosának” 2017-es ostromakor egy légicsapásban rájuk omlott az épület. Őket kimentették a romok alól, ám a legtöbben nem voltak ilyen szerencsések.

Abdullah Khalil azonban nagy valószínűség szerint csak hiú reményeket táplál, az amerikaiaktól soha egyetlen dollárt sem fog kapni.

Az Egyesült Államok ugyanis csak a legritkább esetben fizet bármilyen kompenzációt az áldozatoknak; ami azt illeti, Irakban 2015 márciusa óta mindössze hat alkalommal történt ilyen. Pedig ennél biztosan több civil áldozata volt a háborúnak. Óvatos becslések szerint csak a véres moszuli ostrom 9–11 ezer civil életét követelte, bár Washington ennek csak tizedét ismeri el. Ahogyan az AFP is emlékeztetett riportjában, 2017-ben volt olyan megerősített eset, mikor az előrenyomuló iraki milíciák két mesterlövész miatt kértek légicsapást egy épületre, amely összeomlott a több mint 220 kilogrammos precíziós lövedék robbanásától, több mint száz ártatlant is maga alá temetve. Az amerikai vizsgálatok később arra a megállapításra jutottak, hogy az Iszlám Állam is aláaknázta az épületet, a tragédiához így a dzsihadisták robbanószerkezetei és nem az amerikai csapás vezetett.

Moszuli utcakép a Templom tér közelében. A romok közé mára visszatért az élet
Fotó: László Dávid

De ha a felelősség bizonyítottan az amerikaiakat terhelné, kártérítési kötelezettségük akkor sem lenne.

Az amerikai védelmi minisztériumnak ugyan megvannak e célra a külön forrásai, a mostani fiskális évre például hárommillió dollárt (900 millió forintot) különítettek el, azonban a keretet nem szokták kimeríteni. A Pentagon hangsúlyozza, hogy nem is kártérítésről van szó, a kifizetés nem jelenti az esetleges jogi felelősség elismerését, sokkal inkább csak egy eszköz arra, hogy az amerikai erők fenntarthassák a baráti viszonyt a helyi lakossággal. Az úgynevezett ex gratia pénzeket éppen ezért elsősorban olyan helyekre csatornázzák, ahol fontos az együttműködés a „terepen”: eddig tipikusan ilyen volt Afganisztán – ahová a források túlnyomó része folyt –, és kevésbé Irak vagy Szíria.

Ami a moszuli Al-Núri mecsetből megmaradt. Állítólag az Iszlám Állam robbantotta fel, mások szerint amerikai légicsapás is érte
Fotó: László Dávid

A kifizetésnek három jogcíme lehet: a „harci kár”, amely a tulajdonban esett kárért kompenzál, a „részvét”, amely az amerikai műveletekben megsérült vagy meghalt civileknek vagy hozzátartozóiknak járhat, és a „hősi”, amelyet azoknak a családtagjai kaphatnak, akik életüket áldozták az együttműködés során. A pénzügyi beszámolókból kiderül, hogy a folyósított összegek pár száz dollárról indulnak, felső határuk pedig néhány tízezer dollárig terjed. Ugyanakkor ha Washington kártérítést nem is fizet, az igazsághoz hozzátartozik, hogy más módszerekkel támogatja a lakosságot: az USAID Afganisztánban és Irakban is a legbőkezűbb segélyszervezetek között van.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.