„Pár évvel ezelőtt erre nem álltunk készen érzelmileg”

Szigorú biztonsági intézkedések és a nemzetközi sajtó kiemelt figyelme kísérte a párizsi merényletsorozat miatti per kezdetét. Szerdán civilek sora vonult a párizsi Igazságügyi Palotához, ahol a következő hónapokban François Hollande exelnök, valamint a százharminc halálos áldozatot követelő támadás egyik elkövetője is tanúvallomást tesz. A lapunknak nyilatkozó franciák arra számítanak, hogy az indulatok majd igazán csak ekkor uralkodnak el.

Fotó: Judi Tamara

tRendkívüli biztonsági intézkedések mellett vette kezdetét szerdán a 2015-ös terrortámadások miatti per Párizsban. A történelmi jelentőségű, majdnem kilenc hónapig tartó eljárásnak a francia főváros központi részén lévő Igazságügyi Palota ad helyet – az impozáns épület környékét már jó előre lezárták. 

A környező utcákat szerda reggelre már csak a több tucat rendőrségi autó közelíthette meg, a nagy médiaérdeklődésre való tekintettel a palota előtti tér egy részét pedig szabaddá tették a sajtó munkatársainak. 

A kerület kávézói és éttermei bár kinyithattak, azokat is csak kordonok mentén, alapos rendőrségi ellenőrzést követően lehetett megközelíteni. Az ügy érzelmi töltetét jelzi, hogy összesen közel ezernyolcszáz túlélőt, valamint az elhunytak barátait, családtagjait hallgatják majd meg az eljárás során. Már a nyitónapon civilek sora vette az irányt a palota felé – ők egy számukra külön kialakított folyosón, a sajtótól távol és „zavartalanul” léphettek be az épületbe. 

Újságírók várják a per kezdetét az Igazságügyi Palotánál Fotó: Judi Tamara

 – Ez egy fontos nap a franciáknak, én magam ennél is több emberre számítottam. Valószínűleg ha megkezdődnek a tanúvallomások, az érdeklődés is nő majd – ezt lapunknak a helyszínen egy, az Igazságügyi Palotában dolgozó bírótanonc mondta. A neve elhallgatását kérő fiatal nő szerint nincs semmi különös abban, hogy mire az eljárás kezdetét veszi, a támadássorozat óta közel hat év telt el. – Az áldozatok nagy száma miatt alaposan elő kellett készíteni az ügyet. Ráadásul abban is biztosra kell menni, hogy mindenki igazat mond, aki azt állítja, hogy részese volt november 13-nak – fogalmaz, hozzátéve: sajnos megannyi példa volt rá, hogy csalók kártérítés reményében állították, hogy elszenvedői voltak a merényletnek. A francia állam a halottak családjainak kompenzálására mintegy háromszáz millió eurót különített el, de egy másik, szintén százmilliós euró nagyságú alapot is létrehoztak, ami a sérültek lábadozását segíti. Ami viszont a lelki felépülést illeti, arra sokak esetében valószínűleg egy élet sem lesz elég. 

Ha félreteszem a jogi-technikai szempontokat, azt hiszem, egészen tragikus lett volna, ha a merénylet után mindössze egy-két évvel kezdődik a per. Erre senki nem lett volna kész érzelmileg

– hangoztatja a bírótanonc, akinek elmondása szerint a kilenc hónapot követően sem ér véget az érzelmi hullámvasút, a 2016-os nizzai terrortámadás miatt ugyanis szintén az elkövetkező időszakban, ugyancsak Párizsban kezdődik büntetőeljárás. 

Rendőrautók sorfala a belváros központi részén Fotó: Judi Tamara

A francia sajtó kiemelt jelentőséget tulajdonít François Hollande tanúvallomásának: a támadások idején hivatalban léfő államfőt novemberben várják az Igazságügyi Palotába. A per kezdetének margóján nyilatkozott is a Le Parisian nevű lapnak, s interjújában úgy emlékezett vissza: a Stade de France-ban, a francia–német barátságos mérkőzés alatt már kapott információkat a stadionon kívül zajló eseményekről, ám nem hagyhatta el helyét a díszpáholyban, nehogy pánik törjön ki. A per során egyébként a terroristákat a stadionhoz fuvarozó Salah Abdeslam – az elkövetők közüli egyetlen túlélő – is részletes tanúvallomást tesz. Árulkodó, hogy a francia címlapokon egytől egyig a merénylet miatti perrel foglalkoztak szerdán, ám Abdeslam fotóját egyedül a Charlie Hebdo szatirikus lap használta – kifigurázva. Emlékezetes, a lap szerkesztőségében iszlamisták 2015 januárjában rendeztek vérfürdőt. 

A Charlie Hebdo friss száma Salah Abdeslammal a címlapon Fotó: Judi Tamara

Magyar szál. Ahogy arról lapunk korábban írt, Salah Abdeslam a párizsi és brüsszeli merényleteket megelőzően több alkalommal is Magyarországon járt, s legalább tizenhárom, a menekülthullámmal érkezett dzsihadistát fuvarozott Nyugat-Európába. Az eljárásban az előzetes tájékoztatás szerint azt is részletesen feltérképezik, hogy az elkövetők pontosan milyen útvonalakon érkeztek Párizsba, így akár a magyar szálról is újabb információk láthatnak majd napvilágot. A pernek egyébként összesen húsz vádlottja van: köztük az iszlamistákat közvetítő és fegyverekkel ellátó személyek.