Fel lehet lépni a terrorizmus ellen demokratikus eszközökkel?
Ezt a kérdést feszegeti a Le Monde cikke arra reagálva, hogy ma kezdődik meg a 2015. november 13-i terrortámadások büntetőpere. A francia liberális lap szerint érdekes egybeesés, hogy a tárgyalás ugyanazon a héten indul a francia fővárosban, amikor az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-i terrortámadás huszadik évfordulójára emlékezik. A cikk írója szerint bár kockázatos a két terrorcselekményt összehasonlítani, az mégis megállapítható, hogy a dzsihadista ideológia gyilkos és totalitárius megszállottságával szemben más válaszokat ad az Egyesült Államok és Európa: míg az USA titkos CIA-börtönökkel és a guantanamói katonai fogolytábor létesítésével próbált harcolni ellene, addig a most kezdődő párizsi tárgyalás egyrészt azt a cél kell, hogy szolgálja, hogy bemutassa: minden esetben a törvény eszközeivel kell a terrorizmus ellen fellépni.
A büntetőper egyébként akár kilenc hónapig is eltarthat:
a hatalmas médiaérdeklődés közepette zajló folyamatra a francia törvényszék épületében, a Palais de Justice külön erre az eseményre létesített termében kerül majd sor.
François Hollande, a támadások idején hivatalban lévő francia államfő a tervek szerint november elején tesz majd vallomást. Salah Abdeslam – az elkövetők közül az egyetlen túlélő – pedig jövő január elején járul a bírói testület elé, ám kérdéses, hogy szóra lehet-e bírni. Emlékezetes ugyanis, hogy gyilkossági kísérlet miatt 2018 februárjában Brüsszelben már bíróság elé állt, ám akkor a hallgatáshoz való jogára hivatkozva nem válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. A korábban őt képviselő sztárügyvéd, Sven Mary szerint Abdeslam piti bűnöző, akinek intelligenciaszintje szerinte egy „üres hamutartóéra” hajaz. Ennek ellenére a terrorista vélhetően így is két francia védőügyvéddel jelenik majd meg a tárgyaláson.
A 130 áldozatot követelő eseményekkel összefüggésben rövidesen az is bizonyítást nyerhet, hogy Abdeslam igazat mondott-e, amikor 2018-ban azzal érvelt, hogy meggondolta magát, végül emiatt nem robbantott a Stade de France stadionnál.
Szakértők egy része ugyanakkor állítja, hogy a most harmincegy éves iszlamista robbanómellénye valamiért nem működött, és a szerepének csökkentése érdekében ejthette el a mondatot, miszerint nem is akart robbantani. Ugyanakkor Abdeslamról bebizonyosodott, hogy kapcsolatban állt az ISIS terrorszervezettel, miután az vállalta a felelősséget a támadásért. A gigapernek összesen húsz vádlottja van: Abdeslamon kívül a többiek a belga–francia terrorsejt szállításában, közvetítésében jutottak szerephez. Hárman közülük egyébként most is szabadlábon, rendőri felügyelet alatt vannak.
Közben a napokban bejárta a francia nyelvű sajtót egy rádiófelvétel, amelynek tanúsága szerint Abdeslam és társai közvetlenül a 2015-ös merényletek után, de még az elfogásuk előtt interjút adtak a belga RTBF rádiónak,
kifejezve felháborodásukat az akkori terrortámadás következtében szinte azonnal életbe léptetett határellenőrzések miatt.
A most megtalált archív felvételen Charlotte Legrand Abdeslammal és két társával, Mohamed Amrival és Hamza Attouval készített interjút 2015. november 14-én reggel egy belga–francia határállomáson. Arra a kérdésre, hogy mit gondolnak azokról a határállomásokról, amelyeket a terrortámadások után a gyanúsítottak felkutatására hoztak létre, azt mondták, most vannak túl a harmadik ellenőrzésen, és őszintén szólva túlzásnak tartják. – Furcsa módon kicsit bűnösnek éreztem magam – magyarázta később Charlotte Legrand riporternő, aki hozzátette: – Akkor még nem álltak rendelkezésemre olyan információk, hogy felismerjem Abdeslamot. De nemcsak nekem, hanem a rendőrségnek sem.
A mostani per során a hatóságok előzetes közlése szerint azt is feltérképezik majd, hogy a dzsihadisták egy része pontosan milyen útvonalakon jutott Európába. Ismert, hogy Abdeslam a merényleteket megelőzően Magyarországon is járt. 2015 szeptemberében a migrációs hullámmal érkezett, és három majdani terroristát is Nyugat-Európába fuvarozott Budapestről. Úgy tudni, összesen három alkalommal utazhatott hazánkba a párizsi és a brüsszeli támadások előtt.
Borítókép: Salah Abdeslam egy 2018-as merénylet miatt áll a bíróság elé
Fotó: Francois Lenoir/AFP
