Egy évvel azután, hogy okmányok nélküli migránsok éhségsztrájkot kezdtek a brüsszeli Keresztelő Szent János-templomban, a bevándorlókat távozásra szólították fel.
Nem humánus az itt tartózkodás: csak egy vécé van, nincs fűtés és zuhanyzó
– áll a templom honlapján, Daniel Alliet atya aláírásával megjelent közleményben.
Daniel Alliet neve körbejárta tavaly a világsajtót, amikor a templomot elfoglaló bevándorlók védelmére kelt. Most már azonban őszerinte sem alkalmas a templom épülete emberek elhelyezésére a fagyos téli hónapokban. A helyi sajtó beszámolója szerint az épületben maradt mintegy húsz migráns a bírósághoz fordult, amely január végén, február végén dönthet a további sorsukról.
Az ügy előzménye: tavaly januárban mintegy kétszáz illegális bevándorló foglalta el a belga főváros központjában fekvő katolikus templomot, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét arra: bár régóta élnek és dolgoznak Brüsszelben, nem kaptak letelepedési engedélyt. A nyárra már négyszázra duzzadt a számuk, s május és július között éhségsztrájkba kezdtek. Közülük többen egészen szélsőséges módszerekhez folyamodtak: nem ittak vizet, bevarrták a saját szájukat. Többen kórházba kerültek. A Magyar Nemzet tavaly helyszíni riportban számolt be az ottani állapotokról. Az egyik biztonsági őr akkor elmondta: a migránsoknak eszük ágában sincs távozni, Isten házában vannak, tehát abban a hitben lakták be a templomot, hogy a rendőrség által is érinthetetlenek.
Időről időre megjelentek más migránscsoportok, amelyek szintén helyet követeltek maguknak a „védett”, ám megtelt épületben.
Az eseménysorozat a belga katolikus egyház vezetőit is megszólaltatásra késztette. Jean Kockerols brüsszeli segédpüspök például elítélte Daniel Alliet atya magánakcióját, mondván, bár az egyháznak kötelessége védelmet nyújtania az elesetteknek, éhségsztrájkoknak helyt adni nem a megfelelő módszer erre. Theo Francken korábbi migrációs ügyekért felelős államtitkár pedig úgy érvelt, hogy az éhségsztrájk nem más, mint a nyitott határokért folytatott lobbitevékenység, a migránsok pártolói pedig „szupernaívak”.
A jobboldali politikus októberben a Magyar Nemzetnek adott interjújában is kiemelte, hogy Belgiumban most is migrációs válság van, bár a média nem fordít akkora figyelmet az eseményekre, mint 2015-ben.
Az éhségsztrájkot végül sikerült leállíttatnia a belga kormányzatnak azáltal, hogy az iraki származású Sammy Mahdi jelenlegi migrációs államtitkár megígérte: tárgyalásokat folytatnak a bevándorlókkal, és ügyüket gyorsan felülvizsgálják. A politikus ugyanakkor hangsúlyozta, nem kap mindenki tartózkodási engedélyt. Ez így is történt: friss sajtóbeszámolók szerint a szóban forgó 442 letelepedési engedélyből mindössze 93 ember esetében hoztak döntést a hatóságok, közülük csupán 24-en maradhatnak Belgiumban, a többieknek távozniuk kell.
Borítókép: migránsok sztrájkolnak egy belgiumi templomban (Fotó: KENZO TRIBOUILLARD)
