Zelenszkij berezelt, hatályon kívül helyezné a vitatott törvényt

Az ukrán parlament ma szavaz arról a javaslatról, amely visszavonná Zelenszkij sokat vitatott törvénymódosítását, amely gyakorlatilag megfosztotta hatalmuktól az ország két legfontosabb korrupcióellenes hatóságát. Ha a képviselők elfogadják a módosítást, a szervek ismét függetlenné válnak az ukrán főügyésztől – és ezáltal a politikai befolyástól is. Zelenszkij úgy tűnik, megfutamodik a nemzetközi és a hazai felháborodás miatt.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Fotó: Jonas Roosens Forrás: ANP/AFP

Az intézkedést Volodimir Zelenszkij elnök kezdeményezte, aki később beismerte: hiba volt. „Ez nem a győzelem pillanata” – figyelmeztet Andrij Borovik, a Transparency International ukrajnai igazgatója. Szerinte az elnök pusztán hibájának helyrehozásával még nem nyeri vissza a bizalmat. 

Zelenszkijnek most további, régóta halogatott törvényeket kellene előterjesztenie, amelyek az EU-csatlakozáshoz szükségesek. Ehelyett erről alig esik szó a politikusaink körében

– fogalmazott Borovik.

Megálltak az ukrán reformok, sőt, visszalépés látszik

A korrupcióellenes reformfolyamat megrekedni látszik, sőt néhol visszafejlődés érzékelhető. Szakértők szerint Zelenszkij kísérlete, hogy gyengítse a korrupcióellenes szerveket, nem egyedi  eset. Az uniós követelményként megfogalmazott intézmények – például a gazdasági biztonsági hivatal (BEB) – nem működnek teljes kapacitással. Az elnök például hónapok óta nem hajlandó kinevezni a hivatal élére azt a jelöltet, akit egy független bizottság választott ki, pedig a törvény ezt kötelezővé tenné. Darja Kalenjuk, a Korrupcióellenes Központ vezetője erre úgy fogalmazott:

Az ukrán kormány itt átlépett egy vörös vonalat: egyszerűen nem hajt végre egy törvényt.

Bénult alkotmánybíróság, reformok helyett régi struktúrák

Hasonló problémák mutatkoznak az alkotmánybíróság terén is. Bár egy független bizottság négy új bírót is kiválasztott, az elnök közülük eddig csak egyet nevezett ki. Ez az intézmény is a végrehajtó hatalomtól független szerv lenne – éppen ezért kulcsfontosságú a reformfolyamat szempontjából.
A bírósági reform is megtorpant. „Az egyik kulcsbizottságban nem lesznek többé nemzetközi szakértők” – mondja Mihajlo Csernakov, a De jure szervezet képviseletében. 

Ezt most olyan szervezetek tölthetik fel, amelyek a régi, korrupt rendszer részei voltak.

Ukrajnát elborítja a korrupció

Lapunk is többször írt arról, hogy a háború kezdete óta a nyugati szövetségesek és az Európai Unió jelentős mértékű anyagi, humanitárius és katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, de az ország feneketlen zsáknak bizonyult, nem csupán a költséges háború, hanem a korrupció okán is.

Ukrajna a harmadik éve tartó háború előtt a Global Initiative Against Transnational Organized Crime (GITOC) bűnözési indexén a világ 193 országa közül a 34., míg Európában a harmadik legrosszabb helyen állt. A helyzet pedig azóta sokkal rosszabb lett. A háborús körülmények és az óriási nyugati támogatások ideális környezetet teremtettek a zavarosban halászók számára. Ennek következtében olyan ütemben növekedett az ukrán milliomosok száma, hogy az már a NATO-nak is szemet szúrt. 

A korrupció már a kormány legmagasabb köreiig is elér. A számos eset mellett a közelmúltban letartóztatták Olekszij Csernyisov miniszterelnök-helyettes és nemzeti egységért felelős miniszter két közeli munkatársát, akik a vád szerint gyanús ingatlanügyletben vettek részt. 

Belső kritika – nem elég a visszavonás

Bár a parlament ma várhatóan jóváhagyja a hibás törvénymódosítás visszavonását, sok ukrán civil szervezet szerint ez csak a kezdet lehet. A kérdés továbbra is fennáll: vajon Zelenszkij valóban komolyan gondolja a korrupció elleni harcot – vagy csak akkor lép, amikor már jelentős nemzetközi nyomás nehezedik rá?

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: ANP/AFP/Jonas Roosens)