Afganisztán most a legkomolyabb biztonságpolitikai probléma
– szögezte le Hóvári János nagykövet, a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) Magyarországi Képviseleti Irodájának vezetője egy nemrégiben megrendezett, Afganisztánról szóló háttérbeszélgetésen, amelyen lapunk is részt vett. Az eseményen Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a tálibok által elfoglalt dél-ázsiai ország geostratégiai szerepéről beszélt.
Az afganisztáni helyzet stabilizálása nemcsak Európa, hanem a közel-keleti és az ázsiai térségnek is kulcsfontosságú, hiszen a szomszédos országok sem akarnak újabb migrációs hullámot. Pakisztánban már mintegy hárommillió afgán él, az európai államok közül pedig Németországban – körülbelül 300 ezer – és Ausztriában – több mint 40 ezer – élnek a legnagyobb számban. Szakértők azonban továbbra sem tudják a választ arra a kérdésre, hogyan lehetne erre a bonyolult helyzetre megoldást találni: Afganisztán humanitárius katasztrófa szélére sodródott, a hatalomátvétel után leállt a nemzetközi segélyezés, a tálibok pedig egy olyan rendszert építettek ki, amelynek célja, hogy a külföldi kormányok újranyissák az elzárt pénzügyi csatornákat.
Noha a kényszerhelyzetbe került nyugati vezetés azt hangoztatja, nem fogják elismerni az új afganisztáni kormányt, Nógrádi György szerint már több ország tervbe vette a nagykövetségek újranyitását – jelenleg csak az orosz, kínai, katari és pakisztáni képviseletek működnek.
Hóvári János rámutatott: az amerikai és szövetséges csapatok kivonulásával Afganisztán Kína kezébe került, és kizárólag neki van meghatározó szerepe az országban. A nagykövet Törökország szerepét is hangsúlyozta, ugyanis Ankara közvetítőszerepet kíván betölteni, amely a tálibok nyitását segíti a világ felé. A török szerepvállalásra példaként Nógrádi György megemlítette, hogy a dél-ázsiai országban körülbelül harminc török magániskola működik – többek közt Kabulban, Herátban, Kandahárban és Mazár-e Sarifban –, ami jelentős részvételt jelent a helyi oktatásban.
Noha a tálibok hatalma stabil, nemzeti haderő létrehozására készülnek és igyekeznek a nemzetközi közösség aktív tagjai lenni, Afganisztánban továbbra is kaotikus a helyzet.
Nógrádi György elmondta, egyetlen ellenállócsoport maradt az országban, az Ahmad Maszúd vezette Afganisztáni Nemzeti Ellenállási Front, amely tavasszal tervez fegyveres offenzívát indítani nyugati támogatás nélkül.
Mellettük pedig az Iszlám Állam helyi ága is komoly problémát jelent, néhány nappal ezelőtt két támadást is végrehajtottak az ország északi felében, valamint a kelet-afganisztáni Dzsalálábád mellett, közel a pakisztáni határhoz. A lakosság többsége azonban elfogadta a hatalomátvételt, hiszen a korrupció visszaszorult, számos területen pedig nem tapasztaltak érdemben változást. Nógrádi György megemlítette, a nők helyzete például mindig is rossz volt, emberi jogok is szinte csak a nagyobb városokban léteztek.
Borítókép: Iszlamista tálib géppuskások Kandahárban 2021. szeptember 1-jén. (Fotó: MTI/EPA)
